
Minden iskola maga dönti el, hogy miként járnak el a nyáltesztekkel kapcsolatban, de legtöbben az otthoni tesztelést részesítik előnyben. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az eredetileg tervezettnél kevesebb nyálalapú koronavírustesztet sikerült beszerezni egyelőre, így pár nap késéssel érkeznek meg az iskolákba. Várhatóan csak december másodikán lehet leghamarabb tesztelni, és a héten dönthetnek az iskolák arról, hogy kiadják-e a teszteket a szülőknek, vagy az iskolai alkalmazottak végzik-e el a gyerekeken. Valószínűsíthető, hogy a tanintézetek túlnyomó többsége a családban történő tesztelés mellett dönt.
2021. november 24., 11:242021. november 24., 11:24
2021. november 24., 12:232021. november 24., 12:23
Az első nyálalapú koronavírusteszt-szállítmány 9 millió tesztjéből csak 5 millió érkezik meg a romániai iskolákba ezen a héten, így még nem tudni, hogyan fogják ezeket szétosztani, hogy a lehető legtöbb gyermekhez eljussanak országszerte. Azért alakult így, mert
arra hivatkozva, hogy a pályázat kiírása óta megdrágultak a tesztek, így nem tudják a pályázatban megegyezett áron beszerezni. A megmaradt cégek viszont nem tudják ilyen rövid idő alatt pótolni a kieső készleteket, mivel azokat Kínából kell beszerezni és beszállítani. Így a kormány azon kívánsága, hogy minden tanulót nem invazív módon, nyáltesztekkel vizsgáljanak már a héten, egyelőre csak szándék marad.
A hatóságok által javasolt legutóbbi határidő, amikor meg kellett volna a teszteknek érkezniük az iskolákba, november 24-e, szerda volt. A Digi24 hírtelevízió szerint
így az első tesztelések jövő héten, november 29-től kezdődhetnek el. De várhatóan a kormány a keddi és szerdai hivatalos ünnepnapok miatt a hétfőt is szabadnappá nyilvánítja, az első nyálteszteket tehát december 2-ától végezhetnék el.
A Hargita megyei iskolák a héten döntenek arról, hogy a családban vagy az iskolában végzik el a teszteket. Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője kérdésünkre elmondta, nem tudja megjósolni előre, hogyan döntenek az iskolák vezető tanácsában a nyálalapú tesztekről, de valószínűsíti, hogy az esetek túlnyomó többségében a szülőkre fogják ezt bízni. Hozzátette,
„Az egészségügyi szaktárca és a tanügyminisztérium által kialakított lebonyolítási mód szerint iskolai vagy otthoni környezetben is történhet a tesztelés, de ha iskolában történik, akkor az kicsit körülményesebb, mert a szülőnek is bele kell egyeznie. Ha haza küldik, egyszerűbb a folyamat, és ez valószínűleg az iskoláknak is egyszerűbb, mert ha egy kisebb osztályban a tanítónak kell végigtesztelnie mindenkit, akkor az lehet, hogy órákba telik, és odavesz a cél, amiért a gyerek iskolába megy. Valószínűsítem tehát, hogy a szülőkre bízzák az iskolák, ez hatékonyabbnak tűnik” – közölte Demeter Levente.
„Felelősségre szólítjuk fel mi is és a miniszter is a szülőket, hogy a tesztet végezzék el, és az eredményt közöljék az iskolával valamilyen módon. Úgy gondolom, hogy a szülőnek is érdeke, hogy tudja, gyereke rendben van, egészséges, legalábbis ami a koronavírust illeti” – fűzte hozzá a főtanfelügyelő.
Maros megye főtanfelügyelő-helyettese, Illés Ildikó is megerősítette lapunknak, hogy még nem érkeztek meg a nyáltesztek, csak a módszertan, azt ki is küldték az iskoláknak. Valószínű, hogy ha megérkeznek a tesztek, akkor érkeznek pontosítások is ezzel kapcsolatban. „Tartottunk gyűlést az igazgatókkal, elmondtuk a lehetőségeket, és minden iskola eldönti majd, hogy miként járnak el a nyáltesztekkel kapcsolatban, hogy mi a legjobb számukra” – közölte Illés Ildikó.
Laczkó György, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatójától megtudtuk, még nem döntött az intézmény vezetőtanácsa arról, hogy kiadják-e a szülőknek, vagy az iskolában végzik-e el a teszteket, várják a további pontosításokat. De mint hozzátette, elég elképzelhetetlennek tartja, hogy a tanárok teszteljenek az intézményben.
„Azt írja a szabályzat, hogy a tanórák előtt kell elvégezni a teszteket, és a gyerekek előtte egy órával nem szabad egyenek és igyanak; akkor hogy jönnek el éhesen az iskolába? Tehát ezért is elég elképzelhetetlennek tartom azt, hogy az iskolában teszteljenek a tanárok, de még nincs konkrét döntés ezzel kapcsolatban” – fogalmazott Laczkó György iskolaigazgató.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
7 hozzászólás