
Darvas Kozma József
Fotó: Pinti Attila
A pápalátogatásoknak rövid és hosszú távon is jelentős hatásuk lehet azokra a közösségekre, ahova az egyházfő ellátogat. Számunkra azért nagy megtiszteltetés, isteni áldás, hogy Ferenc pápa Székelyföldre jön, mert ezzel azt is jelzi, hogy a magyar ajkú, kisebbségben élő római katolikusok sorsa iránt is érdeklődik. A Szentatya csíksomlyói látogatásáról Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplánnal, címzetes esperessel beszélgettünk.
2019. május 31., 21:552019. május 31., 21:55
„Ferenc pápa, Péter apostol utóda látogat el hozzánk, nagy megtiszteltetés ez, és ha ennyire megtisztel minket, akkor nekünk is kötelességünk, hogy részt vegyünk a szentmiséjén, de nemcsak a pápáért, hanem Krisztusért, akit képvisel.
– buzdított a csíksomlyói pápai szentmisén való részvételre Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplán, címzetes esperes. Hozzátette, Ferenc pápa bátorít, hogy engesztelődjünk ki egymással, engesztelődjünk ki Istennel, és önmagunkkal is.
– fogalmazott. Ferenc pápát közvetlennek jellemezte, aki arra tanít, hogy értékeljük közösségünket, családunkat, egyházközségünket. „Isten különös nagy áldásának tartom, hogy ezt megélhetjük, hogy részt vehetünk Ferenc pápa csíksomlyói homíliáján” – fűzte hozzá a címzetes esperes. Tőle tudjuk, hogy
„Az egykori, 14. századi történelmi, fogadalmi hely ezzel a pápalátogatással újabb patinát kap, mert amellett, hogy fogadalmi hely, illetve 1484-től a pünkösdi búcsús engedmények helye, valamint az 1567-es hitvédelmi csata emlékhelye, ezentúl a pápalátogatás patinás helyszíne is lesz egyben” – jegyezte meg Darvas-Kozma József.
A csíkszeredai címzetes esperes arról is beszélt, hogy a Szentatya Székelyföldre érkezése számunkra nagy megtiszteltetés, mert ezzel azt jelzi, hogy sorsunk iránt is érdeklődik.
– fogalmazott az esperes. Mintegy érzékeltetésül egy nagy történelmi változást említett példaként a korábbi pápalátogatások hatásairól. Mint mesélte, 1991. augusztus 20-án II. János Pál Budapesten, a Hősök terén celebrált szentmisét, azonban előző napon letartóztatták Mihail Szergejevics Gorbacsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának vezérét, ezért a pápa szót emelt érte, és a Szűzanyának ajánlotta a Szovjetuniót. Két nappal később a pártvezért kiszabadították, két hét múlva pedig maga Gorbacsov oszlatta fel a pártot, és a Szovjetunió független államok közösségére bomlott.
„Ferenc pápa azért jön, hogy közösségünket megerősítse, és hogy megerősítsen bennünket az isteni és a felebaráti szeretetben. Imádkozunk, hogy találkozásunkat a Szentlélek úgy irányítsa, hogy
A hit megélése ugyanis az erkölcsökben nyilvánul meg, ami azt jelenti, hogy bátornak, szabadnak, függetlennek kell lennünk, akik megfontoltan cselekednek. Ugyanakkor a hit a reményben is megnyilvánul, a mi reményünk pedig Krisztus, akihez kötjük életünket, és aki soha el nem hagy bennünket” – mondta. Hozzátette, remény van bennünk arra, hogy jobbra fordul a sorsunk.
Az esperes rövid történelmi kitérőt is tett, felidézve a pápák és a magyar nép viszonyát a történelem során. „II. Szilveszter pápa volt az, aki Szent Istvánnak koronát küldött, ezáltal a magyar államot független, önálló államként ismerte el. Továbbá Szent László királyunk VII. Gergely pápával volt jó kapcsolatban, akivel az egyház reformjait igyekeztek megvalósítani. Elmondhatjuk, hogy az idők folyamán a pápák sokat tettek Magyarországért. Az első pápa, aki magyar földre látogatott, IX. Szent Leó volt, aki Pozsony várának ostromlását állította meg, ugyanis rábírta III. Henrik német-római császárt, hogy tárgyalás útján egyezzen ki I. András magyar királlyal. III. Kallixtusz pápa még az evőeszközeit is pénzzé tette, azt pedig elküldte, hogy segítse Hunyadi Jánost a nándorfehérvári csatában 1456-ban. XI. Ince pápa pedig Magyarország felszabadítását sürgette bécsi felszabadítása után. VII. Pius pápát pedig Franciaországból, Napóleon császár fogságából ráckevei Horváth Nepomuk János huszártiszt csapata kísérte vissza Rómába 1814-ben. A pápa hálából megajándékozta őt a legnagyobb kitüntetéssel, a Krisztus gyémántköves kereszttel, amelyet a ráckevei plébánia misézőkelyhére forrasztottak, jelenleg a székesfehérvári Keresztény Múzeumban őrzik. A pápai himnuszként ismert, Hol Szent Péter sírba téve... kezdetű egyházi dallal a Habsburg elnyomással szemben Róma szeretetét hangsúlyoztuk, s most is kifejezzük” – sorolta a római katolikus egyházfők és a magyar nép közötti kapcsolódásokat az esperes.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
szóljon hozzá!