
Darvas Kozma József
Fotó: Pinti Attila
A pápalátogatásoknak rövid és hosszú távon is jelentős hatásuk lehet azokra a közösségekre, ahova az egyházfő ellátogat. Számunkra azért nagy megtiszteltetés, isteni áldás, hogy Ferenc pápa Székelyföldre jön, mert ezzel azt is jelzi, hogy a magyar ajkú, kisebbségben élő római katolikusok sorsa iránt is érdeklődik. A Szentatya csíksomlyói látogatásáról Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplánnal, címzetes esperessel beszélgettünk.
2019. május 31., 21:552019. május 31., 21:55
„Ferenc pápa, Péter apostol utóda látogat el hozzánk, nagy megtiszteltetés ez, és ha ennyire megtisztel minket, akkor nekünk is kötelességünk, hogy részt vegyünk a szentmiséjén, de nemcsak a pápáért, hanem Krisztusért, akit képvisel.
– buzdított a csíksomlyói pápai szentmisén való részvételre Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplán, címzetes esperes. Hozzátette, Ferenc pápa bátorít, hogy engesztelődjünk ki egymással, engesztelődjünk ki Istennel, és önmagunkkal is.
– fogalmazott. Ferenc pápát közvetlennek jellemezte, aki arra tanít, hogy értékeljük közösségünket, családunkat, egyházközségünket. „Isten különös nagy áldásának tartom, hogy ezt megélhetjük, hogy részt vehetünk Ferenc pápa csíksomlyói homíliáján” – fűzte hozzá a címzetes esperes. Tőle tudjuk, hogy
„Az egykori, 14. századi történelmi, fogadalmi hely ezzel a pápalátogatással újabb patinát kap, mert amellett, hogy fogadalmi hely, illetve 1484-től a pünkösdi búcsús engedmények helye, valamint az 1567-es hitvédelmi csata emlékhelye, ezentúl a pápalátogatás patinás helyszíne is lesz egyben” – jegyezte meg Darvas-Kozma József.
A csíkszeredai címzetes esperes arról is beszélt, hogy a Szentatya Székelyföldre érkezése számunkra nagy megtiszteltetés, mert ezzel azt jelzi, hogy sorsunk iránt is érdeklődik.
– fogalmazott az esperes. Mintegy érzékeltetésül egy nagy történelmi változást említett példaként a korábbi pápalátogatások hatásairól. Mint mesélte, 1991. augusztus 20-án II. János Pál Budapesten, a Hősök terén celebrált szentmisét, azonban előző napon letartóztatták Mihail Szergejevics Gorbacsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának vezérét, ezért a pápa szót emelt érte, és a Szűzanyának ajánlotta a Szovjetuniót. Két nappal később a pártvezért kiszabadították, két hét múlva pedig maga Gorbacsov oszlatta fel a pártot, és a Szovjetunió független államok közösségére bomlott.
„Ferenc pápa azért jön, hogy közösségünket megerősítse, és hogy megerősítsen bennünket az isteni és a felebaráti szeretetben. Imádkozunk, hogy találkozásunkat a Szentlélek úgy irányítsa, hogy
A hit megélése ugyanis az erkölcsökben nyilvánul meg, ami azt jelenti, hogy bátornak, szabadnak, függetlennek kell lennünk, akik megfontoltan cselekednek. Ugyanakkor a hit a reményben is megnyilvánul, a mi reményünk pedig Krisztus, akihez kötjük életünket, és aki soha el nem hagy bennünket” – mondta. Hozzátette, remény van bennünk arra, hogy jobbra fordul a sorsunk.
Az esperes rövid történelmi kitérőt is tett, felidézve a pápák és a magyar nép viszonyát a történelem során. „II. Szilveszter pápa volt az, aki Szent Istvánnak koronát küldött, ezáltal a magyar államot független, önálló államként ismerte el. Továbbá Szent László királyunk VII. Gergely pápával volt jó kapcsolatban, akivel az egyház reformjait igyekeztek megvalósítani. Elmondhatjuk, hogy az idők folyamán a pápák sokat tettek Magyarországért. Az első pápa, aki magyar földre látogatott, IX. Szent Leó volt, aki Pozsony várának ostromlását állította meg, ugyanis rábírta III. Henrik német-római császárt, hogy tárgyalás útján egyezzen ki I. András magyar királlyal. III. Kallixtusz pápa még az evőeszközeit is pénzzé tette, azt pedig elküldte, hogy segítse Hunyadi Jánost a nándorfehérvári csatában 1456-ban. XI. Ince pápa pedig Magyarország felszabadítását sürgette bécsi felszabadítása után. VII. Pius pápát pedig Franciaországból, Napóleon császár fogságából ráckevei Horváth Nepomuk János huszártiszt csapata kísérte vissza Rómába 1814-ben. A pápa hálából megajándékozta őt a legnagyobb kitüntetéssel, a Krisztus gyémántköves kereszttel, amelyet a ráckevei plébánia misézőkelyhére forrasztottak, jelenleg a székesfehérvári Keresztény Múzeumban őrzik. A pápai himnuszként ismert, Hol Szent Péter sírba téve... kezdetű egyházi dallal a Habsburg elnyomással szemben Róma szeretetét hangsúlyoztuk, s most is kifejezzük” – sorolta a római katolikus egyházfők és a magyar nép közötti kapcsolódásokat az esperes.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
szóljon hozzá!