– buzdított a csíksomlyói pápai szentmisén való részvételre Darvas-Kozma József csíkszeredai pápai káplán, címzetes esperes. Hozzátette, Ferenc pápa bátorít, hogy engesztelődjünk ki egymással, engesztelődjünk ki Istennel, és önmagunkkal is.

– fogalmazott. Ferenc pápát közvetlennek jellemezte, aki arra tanít, hogy értékeljük közösségünket, családunkat, egyházközségünket. „Isten különös nagy áldásának tartom, hogy ezt megélhetjük, hogy részt vehetünk Ferenc pápa csíksomlyói homíliáján” – fűzte hozzá a címzetes esperes. Tőle tudjuk, hogy

„Az egykori, 14. századi történelmi, fogadalmi hely ezzel a pápalátogatással újabb patinát kap, mert amellett, hogy fogadalmi hely, illetve 1484-től a pünkösdi búcsús engedmények helye, valamint az 1567-es hitvédelmi csata emlékhelye, ezentúl a pápalátogatás patinás helyszíne is lesz egyben” – jegyezte meg Darvas-Kozma József.

Hatásai és következményei vannak

A csíkszeredai címzetes esperes arról is beszélt, hogy a Szentatya Székelyföldre érkezése számunkra nagy megtiszteltetés, mert ezzel azt jelzi, hogy sorsunk iránt is érdeklődik.

– fogalmazott az esperes. Mintegy érzékeltetésül egy nagy történelmi változást említett példaként a korábbi pápalátogatások hatásairól. Mint mesélte, 1991. augusztus 20-án II. János Pál Budapesten, a Hősök terén celebrált szentmisét, azonban előző napon letartóztatták Mihail Szergejevics Gorbacsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának vezérét, ezért a pápa szót emelt érte, és a Szűzanyának ajánlotta a Szovjetuniót. Két nappal később a pártvezért kiszabadították, két hét múlva pedig maga Gorbacsov oszlatta fel a pártot, és a Szovjetunió független államok közösségére bomlott.

Közösségünket erősíti

„Ferenc pápa azért jön, hogy közösségünket megerősítse, és hogy megerősítsen bennünket az isteni és a felebaráti szeretetben. Imádkozunk, hogy találkozásunkat a Szentlélek úgy irányítsa, hogy

A hit megélése ugyanis az erkölcsökben nyilvánul meg, ami azt jelenti, hogy bátornak, szabadnak, függetlennek kell lennünk, akik megfontoltan cselekednek. Ugyanakkor a hit a reményben is megnyilvánul, a mi reményünk pedig Krisztus, akihez kötjük életünket, és aki soha el nem hagy bennünket” – mondta. Hozzátette, remény van bennünk arra, hogy jobbra fordul a sorsunk.

A pápa és a magyar nép viszonya

Az esperes rövid történelmi kitérőt is tett, felidézve a pápák és a magyar nép viszonyát a történelem során. „II. Szilveszter pápa volt az, aki Szent Istvánnak koronát küldött, ezáltal a magyar államot független, önálló államként ismerte el. Továbbá Szent László királyunk VII. Gergely pápával volt jó kapcsolatban, akivel az egyház reformjait igyekeztek megvalósítani. Elmondhatjuk, hogy az idők folyamán a pápák sokat tettek Magyarországért. Az első pápa, aki magyar földre látogatott, IX. Szent Leó volt, aki Pozsony várának ostromlását állította meg, ugyanis rábírta III. Henrik német-római császárt, hogy tárgyalás útján egyezzen ki  I. András magyar királlyal. III. Kallixtusz pápa még az evőeszközeit is pénzzé tette, azt pedig elküldte, hogy segítse Hunyadi Jánost a nándorfehérvári csatában 1456-ban. XI. Ince pápa pedig Magyarország felszabadítását sürgette bécsi felszabadítása után. VII. Pius pápát pedig Franciaországból, Napóleon császár fogságából ráckevei Horváth Nepomuk János huszártiszt csapata kísérte vissza Rómába 1814-ben. A pápa hálából megajándékozta őt a legnagyobb kitüntetéssel, a Krisztus gyémántköves kereszttel, amelyet a ráckevei plébánia misézőkelyhére forrasztottak, jelenleg a székesfehérvári Keresztény Múzeumban őrzik. A pápai himnuszként ismert, Hol Szent Péter sírba téve... kezdetű egyházi dallal a Habsburg elnyomással szemben Róma szeretetét hangsúlyoztuk, s most is kifejezzük” – sorolta a római katolikus egyházfők és a magyar nép közötti kapcsolódásokat az esperes.