
Megbírságolták a Kovászna megyei tanács elnökét, amiért nem ültetett gyakorlatba egy jogerős bírósági ítéletet, amely arra kötelezi, hogy függessze ki a Palat administrativ „helyes magyar fordítását”. A Kovászna megyei törvényszék döntése értelmében Tamás Sándornak az országos minimálbér 20 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie minden nap késésért – áll az Agerpres hírügynökségnek pénteken elküldött közleményben.
2018. március 30., 20:082018. március 30., 20:08
2018. március 30., 20:282018. március 30., 20:28
A törvényszék március 29-én döntött a – magyarellenes Dan Tanasă vezette – Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által kezdeményezett perben, és azért rótta ki a bírságot, mert a megyei tanácselnök nem hajlandó a Megyeháza feliratot a Palat administrativ helyes magyar fordításával helyettesíteni, ahogyan azt a brassói táblabíróság jogerős ítéletében elrendelte – részletezi az ADEC közleménye.
Dan Tănasă, az egyesület elnöke azt nyilatkozta, hogy Tamás Sándor megyei tanácselnök „grófként viselkedik”, és ezúttal mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy kifizesse a bírságot.
„Még egyszer bebizonyítottuk, hogy az RMDSZ a két megyében nem hogy nem tartja be a törvényeket, de figyelmen kívül hagyja még a jogerős bírósági ítéleteket is. A törvény az törvény Hargita és Kovászna megyében is, amit még a vezető tisztségekben lévő RMDSZ-tagoknak is be kell tartaniuk” – írja a közleményben.
Az ítéletet feltöltötték a Kovászna megyei törvényszék honlapjára. Tamás Sándor megyei tanácselnök egyelőre nem volt elérhető, hogy kifejtse álláspontját.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
1 hozzászólás