Hirdetés
Hirdetés

Csütörtökönként következett be a legtöbb súlyos baleset

A súlyos balesetek többsége az útviszonyoknak nem megfelelő sebesség miatt történt. Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila

A súlyos balesetek többsége az útviszonyoknak nem megfelelő sebesség miatt történt. Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

Továbbra is Románia vezeti a halálos kimenetelű közúti balesetek statisztikáját az Európai Unióban. Miközben olyan tagállam is van, ahol egyetlen ilyen tragédia sem történt a vizsgált évben, nálunk egymillió lakosra vetítve 96 halálesetet jegyeztek az utakon. Az legalább vigasztaló, hogy Hargita és Maros megyében idén csökkent a súlyos közúti balesetek száma.

Iszlai Katalin

2021. december 05., 21:582021. december 05., 21:58

Noha az Európai Unió útjai világszerte a legbiztonságosabbak közé tartoznak, illetve 2009 és 2019 között 32 százalékkal csökkent a halálos közúti balesetek aránya a tagállamokban, továbbra is több tízezren vesztik életüket az utakon. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nemrég tette közzé legfrissebb, 2019-es adatokat feldolgozó elemzését a témában, és mint kiderült,

több mint 23 ezer halálos áldozatot követeltek a közúti balesetek a vizsgált évben, ami egymillió lakosra vetítve átlagosan 52 közúti halálesetet jelent.

Az elemzésben az EU 27 tagállamát és az Európai Gazdasági Térséghez tartozó három országot (Izland, Liechtenstein, Norvégia) vizsgálták.

Hirdetés

A tagállamokban ugyanakkor jelentős eltéréseket mutatnak az adatok. Az élen álló Liechtensteinben például egyetlen halálos közúti baleset sem történt 2019-ben, de Norvégiában is csak 20 közúti haláleset jutott egymillió lakosra. A lista ellentétes oldalán ismét Románia áll, az országban egymillió lakosra vetítve átlagosan 96 közúti haláleset történt. Ez számokban azt jelenti, hogy

1864-en vesztették életüket a hazai utakon 2019-ben.

Baleset utáni helyszínelés. Még mindig sok a halálos kimenetelű szerencsétlenség Romániában. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Baleset utáni helyszínelés. Még mindig sok a halálos kimenetelű szerencsétlenség Romániában. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Ezúttal továbbá régiók szerint is közölte az adatokat az Eurostat az összes vizsgált ország esetében. Ebből az látszik, hogy Romániában a délkeleti régióban történik a legtöbb hasonló tragédia, ott egymillió lakosra vetítve átlagosan 111 közúti haláleset történt. A déli régióban 110, az északkeletiben 109, a délnyugatiban 105, a nyugatiban 102, a középsőben 93 (ennek része Székelyföld), az északnyugatiban 87, a Bukarest-Ilfov régióban pedig 47 közúti haláleset jutott egymillió lakosra.

Mi a helyzet Hargita megyében?

A székelyföldi megyéket is magába foglaló Közép-romániai fejlesztési régió tehát országos szinten valamivel kedvezőbb helyzetben van, de így is számos szerencsétlenség történik a térségben. Hargita megyében például az idei év első kilenc hónapjában a súlyos közúti balesetek száma csökkent, az enyhéké viszont nőtt a korábbi év hasonló időszakához képest – tudtuk meg Gheorghe Filiptől, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság leköszönő szóvivőjétől. Mint részletezte,

január elseje és szeptember 30-a között 74 súlyos baleset történt a megyében (41-gyel kevesebb, mint 2020 első kilenc hónapjában), amelyek során 14-en vesztették életüket (hattal kevesebben), 69-en sérültek meg súlyosan (41-gyel kevesebben), 35-en pedig enyhébb sérüléseket szenvedtek (kilenccel többen).

A legtöbb súlyos baleset Csíkszéken és Udvarhelyszéken történt, a városok közül Csíkszeredában (9) és Székelyudvarhelyen (5), a vidéki települések közül pedig Csíkszentmártonban és Parajdon (3–3). A súlyos szerencsétlenségek többsége, 44,5 százaléka vidéken következett be, 32,5 százaléka a településeken kívül, 23 százaléka pedig a városokban. A súlyos balesetek többsége az útviszonyoknak nem megfelelő sebesség, illetve a kerékpárosok és a szekeresek kihágásai miatt történt.

Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

A rendelkezésünkre bocsátott adatokból továbbá az is kiderül, hogy

a legtöbb súlyos baleset napokra lebontva csütörtökönként következett be, az időintervallum szempontjából pedig 14 és 18 óra között.

A legkevesebb ugyanakkor keddenként, illetve éjjeli 2 és hajnali 6 óra között történt.

Mindemellett 285 enyhe baleset is történt a megyében az év első kilenc hónapjában, 81-gyel több, mint a korábbi év azonos időszakában. Ezekben 285 személy szerzett enyhe sérüléseket, 113-mal többen, mint 2020 januárja és szeptembere között. Az enyhe balesetek is Csíkszéken és Udvarhelyszéken a leggyakoribbak, városok szintjén ugyancsak Csíkszeredában (48) és Székelyudvarhelyen (21) történt a legtöbb ilyen szerencsétlenség, a vidéki települések közül pedig Gyergyóújfaluban és Parajdon (7–7). Az enyhe balesetek többsége, 41,4 százaléka vidéken következett be, 37,2 százaléka a városokban, 21,4 százaléka pedig a településeken kívül. Az enyhe balesetek legfőbb kiváltó okai a kerékpárosok által elkövetett kihágások, a sebesség, és az elsőbbség megadásának elmulasztása voltak. A legtöbb enyhe baleset hétfőn és szombaton, illetve 14 és 18 óra között történt, a legkevesebb pedig kedden és szerdán, valamint 2 és 6 óra között.

Csökkenés Maros megyében is

Maros megyében az utóbbi években javult a helyzet: ebben az évben november 19-ig 158 súlyos baleset történt, ami 29-cel kevesebb a tavalyi év, és 99-cel a 2019-es év hasonló időszakához képest – tudtuk meg Aurica Sabău rendőrségi szóvivőtől.

Idén az említett időpontig 40 halálos áldozatot követeltek a balesetek a megyében,

ez néggyel több, mint tavaly, illetve 17-tel kevesebb, mint 2019-ben. Emellett 136-an szenvedtek súlyos sérüléseket idén (38-cal kevesebben, mint tavaly, és 109-cel kevesebben, mint 2019-ben), illetve 71-en enyhébben sérültek (17-tel és 33-mal kevesebben, mint 2020-ban és 2019-ben).

Képünk illusztráció •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Képünk illusztráció

Fotó: Pinti Attila

A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság azt tanácsolja a gépjárművezetőknek, hogy vezessenek körültekintően, illetve amikor vizes vagy havas az úttest, olyan sebességgel közlekedjenek, amely lehetővé teszi a biztonságos megállást, hiszen ilyen esetben a féktávolság jelentősen megnő. A gyalogosok részére továbbá azt ajánlják, hogy legyenek figyelmesek, amennyiben lehet, ne közlekedjenek az úttesten, főként éjszaka, és alaposan győződjenek meg a biztonságosságról az úttesten való átkelés előtt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.

Székelyek a Kaukázusban
Székelyek a Kaukázusban
2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

Hirdetés
2026. július 14., kedd

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek

A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek
2026. július 14., kedd

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu

Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén

Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén
2026. július 14., kedd

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban
2026. július 14., kedd

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán

Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását

Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását
2026. július 14., kedd

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama

Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama
2026. július 14., kedd

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Hirdetés