
„Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek”
Fotó: RMDSZ
Székely Kriszta interjúja Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével.
2024. április 02., 10:002024. április 02., 10:00
– „Együtt győzni fogunk!” – ezzel a mottóval vág neki az RMDSZ az idei választási szuperévnek. Mire utal valójában ezzel?
– Tömören és nagyon pontosan arra, hogy
– Mindannyian tapasztaljuk, hogy Brüsszel messze van, és az elmúlt öt év sem igazán a közeledésről, a bizalom visszaállításáról szólt – különösen itt a végeken. Az emberek csüggedtek, feszültek, hogyan csapódhat ez le június 9-én?
– Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek. Történelmi időket élünk, és ezt tapasztalják az emberek.
A koronavírus járvány, az ezt követő gazdasági válság, a háború, majd az ezt követő energiaválság és infláció mind kihatással voltak az emberek biztonságérzetére.
Az aláírásgyűjtés alkalmával többször is alkalmunk volt elbeszélgetni választóinkkal. A tapasztalat az, hogy az emberek, bár nagyon kritikusak az EU-val szemben, nem a szavazástól való távolmaradás, vagy Romániának az EU-ból való kilépése mellett foglalnak állást, és ez egy nagyon jó hír!
– Mennyire sikerült az elmúlt években hallatni hangunkat a brüsszeli politikai színtéren?
– Ki szembesítette volna Klaus Iohannist az Európai Parlamentben a „Jónapot, pészédé!”-történettel, ha nincsenek ott az erdélyi magyarok a strasbourgi plenárison? Vincze Loránt EP-képviselő volt az, aki számonkérte a plénumban Iohannis magyarokat sértő megnyilvánulását. Az elnök persze csak mosolygott, de ez jó alkalom volt arra, hogy az EP is tudomást szerezzen arról, milyen, amikor a hivatalban lévő „européer” államfő, a következményekkel nem számolva kijátssza a magyar kártyát, ha politikai érdekei éppen úgy kívánják.
„A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!”
Fotó: RMDSZ
Ami a Minority Safepack kisebbségvédelmi csomagot illeti, Winkler Gyulának és Vincze Lorántnak sikerült az ügy mellé partnereket találni és a több mint 700 fős Európai Parlamentet meggyőzni arról, hogy a kezdeményezést elfogadja. Ez komoly fegyvertény! Az más kérdés, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság nem lépett tovább a jogalkotás útján. De nem mondunk le a kisebbségek jogainak európai szintű rendezéséről, a következő öt évben is folytatjuk a munkát!
– Magas román részvételt, és ezzel együtt a rendszerellenes, egyben szélsőségesen nacionalista pártok támogatottságának a növekedését jelzik előre a romániai felmérések (is). Ez mind az önkormányzati, mind az EP-választásokon nagy kockázatot jelent az erdélyi magyar képviselet számára…
– Nincs olyan opció, hogy ne legyünk ott az Európai Parlamentben, mert
Nem lesz senki, aki azt akarná, amit mi akarunk, hogy legyen erős hangja a romániai magyaroknak, legyen több pénz településeink fejlesztésére, iskoláink és kórházaink korszerűsítésére, gazdáink és vállalkozóink támogatására. A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!
Kormányzati támogatással olyan fejlesztéseket tudtunk elindítani, mint az elmúlt három évtizedben sosem. Június 9-e másik tétje az, hogy megőrizzük ezeket az eredményeket, és a munkát ne bízzuk azokra, akiknek nem fontos a mi közösségünk. Ezt is csak együtt, a magyarokkal közösen tudjuk elérni!
– Romániának 33 mandátum jár az EP-ben. A román pártok EP-listáit nézve elég érdekes csapat verődik majd össze: Mihai Tudose volt PSD-s miniszterelnök, aki a székely zászlót kitűző polgármestereket a zászlórúdon látta volna, a liberális alelnök Rareș Bogdan sovén kijelentéseitől is gyakran hangos a sajtó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listavezetője pedig senki más, mint Dan Tanasă, a magyar nemzeti szimbólumok esküdt ellensége…
– Nem tudom, hogy melyik párt mennyi mandátumot szerez majd meg, de azt biztosra veszem, hogy az AUR és Șoșoaca asszony pártja is ott lesz az EP-ben, és nem is kevés képviselővel. Ellenük csak mi fogunk tudni harcolni, ezért is mondom azt, hogy nincs mese:
(Fizetett tartalom)
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
Valószínűleg egy fűtésre használt elektromos melegítőkészülék által kibocsátott hő okozta azt a szerda esti tűzesetet, amelyben egy 2 és 4 éves testvérpár füstmérgezésben életét vesztette – közölte pénteken a Szeben megyei tűzoltóság.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adott ki esőzés miatt öt megyére, illetve havazásra a Déli-Kárpátokban. A figyelmeztetés vasárnap reggelig érvényes.
Enyhén csökkent a munkanélküliségi ráta Romániában szeptemberben, a fiatalok helyzete azonban továbbra is aggasztó: a 15 és 24 év közöttiek körében 30,8 százalékos munkanélküliséget mértek – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Egyhetes őszi vakáció után november 2-án, hétfőn folytatódik a tanítás a romániai iskolákban. A diákokra az év végéig még egy tanítási időszak és a téli szünet vár, a 2026–2027-es tanév pedig jövő szeptember 5-én ér véget.