
„Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek”
Fotó: RMDSZ
Székely Kriszta interjúja Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével.
2024. április 02., 10:002024. április 02., 10:00
– „Együtt győzni fogunk!” – ezzel a mottóval vág neki az RMDSZ az idei választási szuperévnek. Mire utal valójában ezzel?
– Tömören és nagyon pontosan arra, hogy
– Mindannyian tapasztaljuk, hogy Brüsszel messze van, és az elmúlt öt év sem igazán a közeledésről, a bizalom visszaállításáról szólt – különösen itt a végeken. Az emberek csüggedtek, feszültek, hogyan csapódhat ez le június 9-én?
– Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek. Történelmi időket élünk, és ezt tapasztalják az emberek.
A koronavírus járvány, az ezt követő gazdasági válság, a háború, majd az ezt követő energiaválság és infláció mind kihatással voltak az emberek biztonságérzetére.
Az aláírásgyűjtés alkalmával többször is alkalmunk volt elbeszélgetni választóinkkal. A tapasztalat az, hogy az emberek, bár nagyon kritikusak az EU-val szemben, nem a szavazástól való távolmaradás, vagy Romániának az EU-ból való kilépése mellett foglalnak állást, és ez egy nagyon jó hír!
– Mennyire sikerült az elmúlt években hallatni hangunkat a brüsszeli politikai színtéren?
– Ki szembesítette volna Klaus Iohannist az Európai Parlamentben a „Jónapot, pészédé!”-történettel, ha nincsenek ott az erdélyi magyarok a strasbourgi plenárison? Vincze Loránt EP-képviselő volt az, aki számonkérte a plénumban Iohannis magyarokat sértő megnyilvánulását. Az elnök persze csak mosolygott, de ez jó alkalom volt arra, hogy az EP is tudomást szerezzen arról, milyen, amikor a hivatalban lévő „européer” államfő, a következményekkel nem számolva kijátssza a magyar kártyát, ha politikai érdekei éppen úgy kívánják.
„A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!”
Fotó: RMDSZ
Ami a Minority Safepack kisebbségvédelmi csomagot illeti, Winkler Gyulának és Vincze Lorántnak sikerült az ügy mellé partnereket találni és a több mint 700 fős Európai Parlamentet meggyőzni arról, hogy a kezdeményezést elfogadja. Ez komoly fegyvertény! Az más kérdés, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság nem lépett tovább a jogalkotás útján. De nem mondunk le a kisebbségek jogainak európai szintű rendezéséről, a következő öt évben is folytatjuk a munkát!
– Magas román részvételt, és ezzel együtt a rendszerellenes, egyben szélsőségesen nacionalista pártok támogatottságának a növekedését jelzik előre a romániai felmérések (is). Ez mind az önkormányzati, mind az EP-választásokon nagy kockázatot jelent az erdélyi magyar képviselet számára…
– Nincs olyan opció, hogy ne legyünk ott az Európai Parlamentben, mert
Nem lesz senki, aki azt akarná, amit mi akarunk, hogy legyen erős hangja a romániai magyaroknak, legyen több pénz településeink fejlesztésére, iskoláink és kórházaink korszerűsítésére, gazdáink és vállalkozóink támogatására. A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!
Kormányzati támogatással olyan fejlesztéseket tudtunk elindítani, mint az elmúlt három évtizedben sosem. Június 9-e másik tétje az, hogy megőrizzük ezeket az eredményeket, és a munkát ne bízzuk azokra, akiknek nem fontos a mi közösségünk. Ezt is csak együtt, a magyarokkal közösen tudjuk elérni!
– Romániának 33 mandátum jár az EP-ben. A román pártok EP-listáit nézve elég érdekes csapat verődik majd össze: Mihai Tudose volt PSD-s miniszterelnök, aki a székely zászlót kitűző polgármestereket a zászlórúdon látta volna, a liberális alelnök Rareș Bogdan sovén kijelentéseitől is gyakran hangos a sajtó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listavezetője pedig senki más, mint Dan Tanasă, a magyar nemzeti szimbólumok esküdt ellensége…
– Nem tudom, hogy melyik párt mennyi mandátumot szerez majd meg, de azt biztosra veszem, hogy az AUR és Șoșoaca asszony pártja is ott lesz az EP-ben, és nem is kevés képviselővel. Ellenük csak mi fogunk tudni harcolni, ezért is mondom azt, hogy nincs mese:
(Fizetett tartalom)
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.