
„Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek”
Fotó: RMDSZ
Székely Kriszta interjúja Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével.
2024. április 02., 10:002024. április 02., 10:00
– „Együtt győzni fogunk!” – ezzel a mottóval vág neki az RMDSZ az idei választási szuperévnek. Mire utal valójában ezzel?
– Tömören és nagyon pontosan arra, hogy
– Mindannyian tapasztaljuk, hogy Brüsszel messze van, és az elmúlt öt év sem igazán a közeledésről, a bizalom visszaállításáról szólt – különösen itt a végeken. Az emberek csüggedtek, feszültek, hogyan csapódhat ez le június 9-én?
– Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek. Történelmi időket élünk, és ezt tapasztalják az emberek.
A koronavírus járvány, az ezt követő gazdasági válság, a háború, majd az ezt követő energiaválság és infláció mind kihatással voltak az emberek biztonságérzetére.
Az aláírásgyűjtés alkalmával többször is alkalmunk volt elbeszélgetni választóinkkal. A tapasztalat az, hogy az emberek, bár nagyon kritikusak az EU-val szemben, nem a szavazástól való távolmaradás, vagy Romániának az EU-ból való kilépése mellett foglalnak állást, és ez egy nagyon jó hír!
– Mennyire sikerült az elmúlt években hallatni hangunkat a brüsszeli politikai színtéren?
– Ki szembesítette volna Klaus Iohannist az Európai Parlamentben a „Jónapot, pészédé!”-történettel, ha nincsenek ott az erdélyi magyarok a strasbourgi plenárison? Vincze Loránt EP-képviselő volt az, aki számonkérte a plénumban Iohannis magyarokat sértő megnyilvánulását. Az elnök persze csak mosolygott, de ez jó alkalom volt arra, hogy az EP is tudomást szerezzen arról, milyen, amikor a hivatalban lévő „européer” államfő, a következményekkel nem számolva kijátssza a magyar kártyát, ha politikai érdekei éppen úgy kívánják.
„A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!”
Fotó: RMDSZ
Ami a Minority Safepack kisebbségvédelmi csomagot illeti, Winkler Gyulának és Vincze Lorántnak sikerült az ügy mellé partnereket találni és a több mint 700 fős Európai Parlamentet meggyőzni arról, hogy a kezdeményezést elfogadja. Ez komoly fegyvertény! Az más kérdés, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság nem lépett tovább a jogalkotás útján. De nem mondunk le a kisebbségek jogainak európai szintű rendezéséről, a következő öt évben is folytatjuk a munkát!
– Magas román részvételt, és ezzel együtt a rendszerellenes, egyben szélsőségesen nacionalista pártok támogatottságának a növekedését jelzik előre a romániai felmérések (is). Ez mind az önkormányzati, mind az EP-választásokon nagy kockázatot jelent az erdélyi magyar képviselet számára…
– Nincs olyan opció, hogy ne legyünk ott az Európai Parlamentben, mert
Nem lesz senki, aki azt akarná, amit mi akarunk, hogy legyen erős hangja a romániai magyaroknak, legyen több pénz településeink fejlesztésére, iskoláink és kórházaink korszerűsítésére, gazdáink és vállalkozóink támogatására. A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!
Kormányzati támogatással olyan fejlesztéseket tudtunk elindítani, mint az elmúlt három évtizedben sosem. Június 9-e másik tétje az, hogy megőrizzük ezeket az eredményeket, és a munkát ne bízzuk azokra, akiknek nem fontos a mi közösségünk. Ezt is csak együtt, a magyarokkal közösen tudjuk elérni!
– Romániának 33 mandátum jár az EP-ben. A román pártok EP-listáit nézve elég érdekes csapat verődik majd össze: Mihai Tudose volt PSD-s miniszterelnök, aki a székely zászlót kitűző polgármestereket a zászlórúdon látta volna, a liberális alelnök Rareș Bogdan sovén kijelentéseitől is gyakran hangos a sajtó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listavezetője pedig senki más, mint Dan Tanasă, a magyar nemzeti szimbólumok esküdt ellensége…
– Nem tudom, hogy melyik párt mennyi mandátumot szerez majd meg, de azt biztosra veszem, hogy az AUR és Șoșoaca asszony pártja is ott lesz az EP-ben, és nem is kevés képviselővel. Ellenük csak mi fogunk tudni harcolni, ezért is mondom azt, hogy nincs mese:
(Fizetett tartalom)
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése újabb politikai vitát váltott ki. Ilie Bolojan szerint a lépés a PNL megosztására irányul, míg az USR képviselője azt kifogásolja, hogy Nicușor Dan államfő nem egyeztetett előzetesen az új jelölt személyéről.
Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízását, ezért Nicușor Dan államfő vasárnap Adrian Veșteát kérte fel új kormány létrehozására. Az elnök szerint a politikai válságból végül csak egy pártok által támogatott politikai megoldás vezethet ki.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.