
Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Elsősorban társadalmi okai vannak, hogy Kovászna megyében évek óta nem sikerül visszaszorítani az iskolai hiányzások számát. Minden évben ugyanazokról a településekről jelentik a legtöbb igazolatlan hiányzást, a jelenséget az iskola önmagában nem tudja orvosolni – jelentette ki Kiss Imre főtanfelügyelő.
2020. február 15., 17:482020. február 15., 17:48
A Kovászna megyei tanfelügyelőség összesítése szerint az elmúlt tanévben több mint egymillió órát hiányoztak a diákok, a hiányzások 59,01 százaléka igazolatlan. A legtöbb hiányzást, 77,99 százalékot az elemi tagozaton halmozták fel a diákok. A tanfelügyelőség elemzéséből kiderül, hogy
Emelkedett ugyanakkor az egy diákra számolt átlaghiányzások aránya is: egy tanuló átlagosan 41,6 órát nem volt iskolában, ebből 24,5 órát igazolatlanul hiányzott. Kiss Imre elmondta, minden évben különböző módszerekkel próbálkoznak, hogy visszaszorítsák a lemorzsolódást, a hiányzásokat, ám látványos eredményeket nem sikerült elérni, mert a szociális jellegű problémákat az iskola önmagában nem tudja orvosolni.
– részletezte a főtanfelügyelő. Hozzátette, nagyon sok vidéki közösségben még mindig nem prioritás az iskoláztatás, a szülők nem tartják fontosnak, hogy rendszeresen iskolába küldjék a gyerekeiket. A tanfelügyelőség tavaly októberben a megyei rendőrségnek, a vidéki őrsöknek, önkormányzatoknak is elküldte a notóriusan hiányzók listáját. Több mint 800 gyerek szerepelt a megyei összesítésben, ezt a településekre lebontva is kiközölték. Ennek hatására készültek ugyan szociális felmérések, de legtöbbször azt írták le, hogy a szülők nem tartózkodnak otthon.
Kiss Imre rámutatott, bár az oktatás kötelező, de a hatóságoknak nincsenek eszközeik, hogy ennek érvényt szerezzenek, a szülők büntetése nem célravezető. Amikor a gyerek „ellóg”, kerüli az iskolát, azt tudják orvosolni azzal, hogy tartják a kapcsolatot a szülővel, arra törekednek, hogy tartalmasabb órákat tartsanak, ám ezeknek a hiányzásoknak a száma eltörpül a szociális hátterű távolmaradásokkal összehasonlítva.
Nyílt napokkal, tudományos konferenciákkal, az elkészült épületek megnyitásával ünnepli a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a negyedévszázados születésnapját Csíkszeredában, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön is.
Gyakori hőmérséklet-ingadozásokra lehet számítani a következő két hétben, január 24. után pedig többfelé várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) január 19. és február 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Közel nyolcvan fogat gyűlt össze vasárnap a csíkjenőfalvi húsfeldolgozónál az első felcsíki lovasszán-ünnep megnyitóján, hogy mintegy nyolc kilométert megtéve eljussanak a csíkkarcfalvi közbirtokosság erdei házához.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) konzultál a tagjaival arról, hogy maradjanak-e kormányon a továbbiakban – nyilatkozta hétfőn az alakulat alelnöke, Lia Olguța Vasilescu.
A külügyminisztérium szerint román állampolgárok eddig nem kértek konzuli segítséget Románia külképviseletétől a csaknem 40 halálos áldozatot követelő spanyolországi vonatbaleset nyomán.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt hétfőn 9 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Fagyos időre figyelmeztető újabb riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn Románia egész területére.
Tavaly több mint nyolcezer embert mentettek meg a hegyimentő szolgálat munkatársai Romániában, mintegy 450-nel többet, mint az előző évben.
Hegyimentőt ütött meg egy férfi, miután elégedetlen volt azzal, hogy nem segített megtalálni felesége hóba esett mobiltelefonját.
Javasolni fogja Craiova polgármestere, hogy a város tiszteletbeli polgárává avassák azt az indiai – mint utólag kiderült, nem nepáli – vendégmunkást, aki megmentette a befagyott tóba esett ötéves kislány életét.
szóljon hozzá!