
Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Elsősorban társadalmi okai vannak, hogy Kovászna megyében évek óta nem sikerül visszaszorítani az iskolai hiányzások számát. Minden évben ugyanazokról a településekről jelentik a legtöbb igazolatlan hiányzást, a jelenséget az iskola önmagában nem tudja orvosolni – jelentette ki Kiss Imre főtanfelügyelő.
2020. február 15., 17:482020. február 15., 17:48
A Kovászna megyei tanfelügyelőség összesítése szerint az elmúlt tanévben több mint egymillió órát hiányoztak a diákok, a hiányzások 59,01 százaléka igazolatlan. A legtöbb hiányzást, 77,99 százalékot az elemi tagozaton halmozták fel a diákok. A tanfelügyelőség elemzéséből kiderül, hogy
Emelkedett ugyanakkor az egy diákra számolt átlaghiányzások aránya is: egy tanuló átlagosan 41,6 órát nem volt iskolában, ebből 24,5 órát igazolatlanul hiányzott. Kiss Imre elmondta, minden évben különböző módszerekkel próbálkoznak, hogy visszaszorítsák a lemorzsolódást, a hiányzásokat, ám látványos eredményeket nem sikerült elérni, mert a szociális jellegű problémákat az iskola önmagában nem tudja orvosolni.
– részletezte a főtanfelügyelő. Hozzátette, nagyon sok vidéki közösségben még mindig nem prioritás az iskoláztatás, a szülők nem tartják fontosnak, hogy rendszeresen iskolába küldjék a gyerekeiket. A tanfelügyelőség tavaly októberben a megyei rendőrségnek, a vidéki őrsöknek, önkormányzatoknak is elküldte a notóriusan hiányzók listáját. Több mint 800 gyerek szerepelt a megyei összesítésben, ezt a településekre lebontva is kiközölték. Ennek hatására készültek ugyan szociális felmérések, de legtöbbször azt írták le, hogy a szülők nem tartózkodnak otthon.
Kiss Imre rámutatott, bár az oktatás kötelező, de a hatóságoknak nincsenek eszközeik, hogy ennek érvényt szerezzenek, a szülők büntetése nem célravezető. Amikor a gyerek „ellóg”, kerüli az iskolát, azt tudják orvosolni azzal, hogy tartják a kapcsolatot a szülővel, arra törekednek, hogy tartalmasabb órákat tartsanak, ám ezeknek a hiányzásoknak a száma eltörpül a szociális hátterű távolmaradásokkal összehasonlítva.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!