
Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Elsősorban társadalmi okai vannak, hogy Kovászna megyében évek óta nem sikerül visszaszorítani az iskolai hiányzások számát. Minden évben ugyanazokról a településekről jelentik a legtöbb igazolatlan hiányzást, a jelenséget az iskola önmagában nem tudja orvosolni – jelentette ki Kiss Imre főtanfelügyelő.
2020. február 15., 17:482020. február 15., 17:48
A Kovászna megyei tanfelügyelőség összesítése szerint az elmúlt tanévben több mint egymillió órát hiányoztak a diákok, a hiányzások 59,01 százaléka igazolatlan. A legtöbb hiányzást, 77,99 százalékot az elemi tagozaton halmozták fel a diákok. A tanfelügyelőség elemzéséből kiderül, hogy
Emelkedett ugyanakkor az egy diákra számolt átlaghiányzások aránya is: egy tanuló átlagosan 41,6 órát nem volt iskolában, ebből 24,5 órát igazolatlanul hiányzott. Kiss Imre elmondta, minden évben különböző módszerekkel próbálkoznak, hogy visszaszorítsák a lemorzsolódást, a hiányzásokat, ám látványos eredményeket nem sikerült elérni, mert a szociális jellegű problémákat az iskola önmagában nem tudja orvosolni.
– részletezte a főtanfelügyelő. Hozzátette, nagyon sok vidéki közösségben még mindig nem prioritás az iskoláztatás, a szülők nem tartják fontosnak, hogy rendszeresen iskolába küldjék a gyerekeiket. A tanfelügyelőség tavaly októberben a megyei rendőrségnek, a vidéki őrsöknek, önkormányzatoknak is elküldte a notóriusan hiányzók listáját. Több mint 800 gyerek szerepelt a megyei összesítésben, ezt a településekre lebontva is kiközölték. Ennek hatására készültek ugyan szociális felmérések, de legtöbbször azt írták le, hogy a szülők nem tartózkodnak otthon.
Kiss Imre rámutatott, bár az oktatás kötelező, de a hatóságoknak nincsenek eszközeik, hogy ennek érvényt szerezzenek, a szülők büntetése nem célravezető. Amikor a gyerek „ellóg”, kerüli az iskolát, azt tudják orvosolni azzal, hogy tartják a kapcsolatot a szülővel, arra törekednek, hogy tartalmasabb órákat tartsanak, ám ezeknek a hiányzásoknak a száma eltörpül a szociális hátterű távolmaradásokkal összehasonlítva.
Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
A közeljövőben nem lesz szükség üzemanyag-vásárlási korlátozások bevezetésére – nyilatkozta csütörtökön Nicușor Dan, Románia elnöke.
Erdélyben mintegy 310 ezer választópolgár kapja meg a küldeményt a magyarországi országgyűlési választások előtt. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának misszióvezetője válaszol.
A húsvéti ünnepek miatt a szokásosnál korábban érkeznek az áprilisi nyugdíjak.
Nicușor Dan államfő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy amint megkapja az alkotmánybíróság költségvetési törvénytervezettel kapcsolatos döntésének indoklását, azonnal kihirdeti a jogszabályt.
szóljon hozzá!