Csökkenő diáklétszám mellett is növekedett a hiányzások száma

Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Elsősorban társadalmi okai vannak, hogy Kovászna megyében évek óta nem sikerül visszaszorítani az iskolai hiányzások számát. Minden évben ugyanazokról a településekről jelentik a legtöbb igazolatlan hiányzást, a jelenséget az iskola önmagában nem tudja orvosolni – jelentette ki Kiss Imre főtanfelügyelő.

Bíró Blanka

2020. február 15., 17:482020. február 15., 17:48

A Kovászna megyei tanfelügyelőség összesítése szerint az elmúlt tanévben több mint egymillió órát hiányoztak a diákok, a hiányzások 59,01 százaléka igazolatlan. A legtöbb hiányzást, 77,99 százalékot az elemi tagozaton halmozták fel a diákok. A tanfelügyelőség elemzéséből kiderül, hogy

noha a diákok száma csökkent, a hiányzások száma növekedett.

Emelkedett ugyanakkor az egy diákra számolt átlaghiányzások aránya is: egy tanuló átlagosan 41,6 órát nem volt iskolában, ebből 24,5 órát igazolatlanul hiányzott. Kiss Imre elmondta, minden évben különböző módszerekkel próbálkoznak, hogy visszaszorítsák a lemorzsolódást, a hiányzásokat, ám látványos eredményeket nem sikerült elérni, mert a szociális jellegű problémákat az iskola önmagában nem tudja orvosolni.

Sokatmondó, hogy a legtöbb hiányzás az elemi tagozaton gyűlt össze, hiszen a kisgyerekek nem iskolakerülők, őket a szülők nem küldik iskolába, vagy elviszik magukkal, ha néhány hétre, hónapra elmennek külföldre dolgozni

– részletezte a főtanfelügyelő. Hozzátette, nagyon sok vidéki közösségben még mindig nem prioritás az iskoláztatás, a szülők nem tartják fontosnak, hogy rendszeresen iskolába küldjék a gyerekeiket. A tanfelügyelőség tavaly októberben a megyei rendőrségnek, a vidéki őrsöknek, önkormányzatoknak is elküldte a notóriusan hiányzók listáját. Több mint 800 gyerek szerepelt a megyei összesítésben, ezt a településekre lebontva is kiközölték. Ennek hatására készültek ugyan szociális felmérések, de legtöbbször azt írták le, hogy a szülők nem tartózkodnak otthon.

Kiss Imre rámutatott, bár az oktatás kötelező, de a hatóságoknak nincsenek eszközeik, hogy ennek érvényt szerezzenek, a szülők büntetése nem célravezető. Amikor a gyerek „ellóg”, kerüli az iskolát, azt tudják orvosolni azzal, hogy tartják a kapcsolatot a szülővel, arra törekednek, hogy tartalmasabb órákat tartsanak, ám ezeknek a hiányzásoknak a száma eltörpül a szociális hátterű távolmaradásokkal összehasonlítva.