Fotó: Iochom Zsolt
Fülöp Imre nyugalmazott tanár felesége emlékére harangot öntetett, hogy a csíkszeredai Kalász negyedi temetőben a gyászszertartásokon valódi harangszó szólhasson. A harang ünnepélyes felszentelésére vasárnap délután került sor Tamás József püspök celebrálásával.
2012. március 25., 23:482012. március 25., 23:48
2012. március 26., 09:012012. március 26., 09:01
Ez a harang segítse a gyászolókat elsiratni halottaikat, és adja Isten, hogy ez a a harang a jótékonykodónak a jóságát is mindig hirdesse – kérte Isten áldását Tamás József püspök.
A harang használata nem egyidős a kereszténységgel, mert háromszáz éven át a római birodalomban üldözték a keresztényeket, így mai értelembe vett templomaik nem voltak, házaknál gyűltek össze, vagy földalatti temetkező helyeken, katakombákban imádkoztak. Csak a hatodik századtól kezdődően terjedt el a harang használata, elsősorban a szerzetesi kolostorokban, ahol a nap különböző időszakaiban a harang hangja imádságra hívta őket össze – beszélt a harangok múltjáról a püspök, majd a jelenre és a jövőre terelte a jelenlévők figyelmét. „Itt a temetői kápolnában halottainkért és értünk is szól a harang. A halottainkért, akiket elveszítettünk, és értünk, akik itt maradtunk. A temetői harangok figyelmeztetnek minket, hogy véges a mi földi életünk is, mi is sorra kerülünk előbb vagy utóbb, eljutunk a temetői sírhantba, hiszen pórból lettünk, és porrá leszünk” – intett a püspök.
Az áldást követően miközben a harang először szólalt meg a sokaság a legszentebb imádságot, a Miatyánkot imádkozta.
Végül Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a város nevében köszönetét fejezte ki Fülöp Imre nyugdíjas tanárnak, akinek köszönhetően nyolc esztendő után harang került a temető kápolnájába. „Szóljon ez a harang az emlékezés hangján is, ahogy Isten áldása mellett az adományozó felesége, Fülöp Gagyi Margit emlékére ajánlotta a harangot” – mondta az elöljáró.
„A harang története hosszú időre nyúlik vissza, amikor 1953. júniusában megesküdtünk a feleségemmel, kikerültünk falura tanítani. Egy szeptemberi délben megszólalt a harang, a feleségem nekibújt a kerítésnek és sírt” – elevenítette fel a történetet Fülöp Imre, a harang adományozója. „A harang végigkísért egy életen át, hisz amikor saját lakást tudtunk építeni, és a legelső bútordarabot bevittük a házba, a karcfalvi harang épp akkor szólalt meg. Amikor meghalt a feleségem, akkor ötlött fel bennem a gondolat, hogy ő mindig szerette a harangszót, s őt csak hangszalagról szóló harangszóval kísértük utolsó útjára” – jegyezte meg Fülöp Imre bácsi, így megtudtuk, hogy a régi emlékek nagy szerepet játszottak abban, hogy arra az elhatározásra jutott, hogy ez a város megérdemli, hogy valódi harangszó szóljon a köztemetőben.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!