Fotó: Kristó Róbert
Évek óta fennálló, utcaaszfaltozási problémával szerette volna felkeresni egy csíkszeredai lakos a helyi önkormányzatot, azonban „megkerülhetetlennek tűnő falakba ütközött”. Ezzel szemben a városháza illetékesei szerint nem a „csörtetéssel”, hanem egy írásban leadott kéréssel lehet elindítani azt a folyamatot, amellyel megoldást kereshetnek az észrevételekre.
2013. február 04., 19:112013. február 04., 19:11
2013. február 04., 19:512013. február 04., 19:51
B. János elmondása alapján több mint négy évet várt „türelmesen, folyamatos hitegetésekkel egy-egy rövid időre elhallgattatva” arra, hogy a mély gödrökkel tarkított csíkszeredai Fennsík utca leaszfaltozása napirendre kerüljön. Miután erre csak nem került sor, megpróbálta felkeresni Szőke Domokos alpolgármestert, de a városháza bejáratánál lévő kapusszobánál nem jutott tovább.
„Az alpolgármester – telefonon – először még azzal áltatott, hogy van egy lista az aszfaltozásra váró utcákról, amelyen a Fennsík is szerepel, aztán csend lett” – mondta a panaszos. „Nemrég újra megpróbáltam beszélni az alpolgármesterrel, akkor már azt mondta, a beruházások sorrendjében prioritást élveznek a vezetékes víz nélküli utcák, majd, ha marad keret a költségvetésben, foglalkoznak velünk is” – fűzte hozzá.
„Felháborító hozzáállás”
Végül – megelégelve, hogy az ügy nem mozdul a holtpontról – személyesen akart tárgyalni az elöljáróval, viszont a hivatal földszintjén található kis irodában dolgozó, egyik őrző-védő cég munkatársa megállította, érdeklődött „látogatása” okáról, majd tárcsázta az alpolgármester irodáját. A telefonos beszélgetés során B. János veszekedni kezdett az alpolgármesterrel, mire a biztonsági szolgálat egy másik tagja fenyegetően kitépte a kezéből a készüléket, és megkérdezte Szőke Domokostól, hogy közbelépjen-e.
„Felháborító egyrészt ez a hozzáállás, másrészt az, hogy nincs fogadóóra, személyesen meg sem lehet közelíteni a városvezetőket. Elfogadhatatlan, hogy két jól megtermett ember őrzi az egyszerű emberek haragjától azokat, akik a mi szolgálatunkban kellene legyenek” – osztotta meg véleményét a férfi, aki lehetséges alternatívaként még azt is előterjesztette az illetékeseknek, hogy a Fennsík utca lakói közös költségükre megoldják az aszfaltozást, ha a polgármesteri hivatal ezt jóváhagyja. A javaslatra az a válasz érkezett, hogy projekt nélkül – aminek szintén tetemes költsége lenne – nem kivitelezhető.
„Szégyen, hogy néhány száz méterre a központtól még vannak ilyen városrészek. Eurómilliókat költenek szép nagy, de javarészt szükségtelen sportkomplexumokra, központfelújításra, nagyzási mániára valló promenádra, miközben vannak olyan utcák, ahol még egy vékony aszfaltréteg sincs” – summázta B. János. A férfi utolsó lépésekként tüntetést, sőt – hátrányos megkülönböztetés címén – bírósági eljárást is kilátásba helyezett.
Szabályokhoz kötött a fogadóóra
Szőke Domokos alpolgármester megkeresésünkre elmondta, ismeri mind a helyzetet, mind a panaszost. „Épp megbeszélésen voltam, amikor a kapusszobától hívtak telefonon. Felvettem, igyekeztem megértetni az úriemberrel, hogy amennyiben panasza van, tegyen le kérést, válaszolni fogunk rá. Ha a válasz nem kielégítő, akkor kerülhet sor személyes találkozóra” – közölte az elöljáró.
Szőke úgy véli, először nem személyes beszélgetésre, hanem iktatott panaszra van szükség, hiszen „jobb, ha írott formában is van nyoma annak, amire megoldást kell találni”. Az alpolgármester ugyanakkor tagadta, hogy nincs fogadóóra. „Naponta fogadjuk a lakókat, de ennek előfeltétele a kérés letétele, mivel nem tudunk minden panaszra azonnal válaszolni, sok esetben dokumentálódni kell” – tájékoztatott.
A Fennsík utca aszfaltozásával kapcsolatban az alpolgármester elmondta, korábban egy kormányprogram keretében kilenc utca rendbehozatalára – többek között a Zöldfa, Fennsík és Fecske – pályáztak. Tavaly még úgy tűnt, ez megoldja az említett utcák gondjait, de a program megfeneklett.
„Meg kell vizsgáljuk, hogy az idei költségvetésünkből mennyi jut útjavításokra, aszfaltozásokra. Utána felmérjük az utcák állapotát, de fontos tudni, hogy egyszerre valamennyit nem tudjuk rendbe tenni” – mondta el Szőke.
A Fennsík utca lakóinak közös költségére megvalósítható aszfaltozásról – a panaszos állításával ellentétben – úgy vélekedett, „jó ötlet, amelyhez az önkormányzat társ tudna lenni, sőt, előnyben is részesítenék a hasonló kezdeményezéseket”.
Nagy mozgósítással zajlik a tűzoltás, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók vállvetve dolgoznak a lángok megfékezésén.
A magyar kisebbségek sorsáról, a jövőbeli kihívásokról, választásokról szólt az idei Tusványos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése, amelyen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői, valamint a román és magyar kormány képviselői is részt vettek.
A tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A szombati előadásra regisztrálni kell – csütörtök éjfélig.
A pénteki FK Csíkszereda–Rapid szuperligás labdarúgó-mérkőzés miatt biztonsági okokból csütörtök este tíz órától lezárják a Lidl melletti közterületi parkolót Csíkszeredában – közölte Korodi Attila polgármester.
Tusványos második napján a nemzetpolitikai kérdések is napirendre kerültek. A fiatal közösségek, régi hagyományok című beszélgetésen sem volt ez másképp, ezúttal az ifjúsági szervezetek szerepét vizsgálták a témában. Az eseményt Turi Ádám moderálta.
Tartalmas nyári hét a hagyományok jegyében – 28. alkalommal szervezik meg a gyimesközéploki tánctábort. A helyi gyerekeknek ingyenes a belépés, a hangulata pedig pótolhatatlan.
Idegen nyelvi és alkotótáborban tanulhatnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság fiataljai július 21–27. között Csíksomlyón.
Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, most mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként élt meg. Kelemen Katalinnal, a Kájoni János Megyei Könyvtár egykori munkatársával beszélgettünk.
szóljon hozzá!