Ünnep és emlékezés

A csíki 56-os Bajtársi Társaság nevében Kelemen Csongor emlékezett a forradalmi eseményekre. Mint kiemelte, a Magyarországon történtek hatására itt is elindult egy folyamat, de az államhatalmi szervek ébersége meggátolta, hogy a forradalom Romániában is kibontakozzon. A harc elbukása után megtorlások, bebörtönzések, kínzások, munkatáborok következtek, de amint Kelemen Csongor rámutatott, mindezek ellenére valami megmaradt, valami, ami évről évre a kopjafához viszi az embereket, hogy letegyék ott az emlékezés virágait. „Megmaradt a szabadságszeretetünk, együvé tartozásunk eszménye, a hősök iránti tisztelet” – hangsúlyozta az 56-os események nyomán meghurcoltakat egyesítő szervezet képviselője.

A csíkszeredai önkormányzat nevében Orbán Zsolt önkormányzati képviselő beszélt, és azokról a pesti és erdélyi srácokról emlékezett meg, akik gyakran névtelenül és anélkül, hogy áldozatukat feljegyezték volna, részt vettek a forradalmi eseményekben. A fiatalok, akik a történelmi események közepette éltek, sokszor nem is értették, hogy miért történnek és mit jelentenek a családjukat is befolyásoló események, és 23-án is sokan csak annyit tudtak, hogy ott kell lenni – vélte a szónok, aki néhány, a budapesti harcokban részt vevő fiatal megrendítő beszámolóját is idézte. Kiemelte, ez a nap ezekről a fiatalokról szól, akik, ha túl is élték az akkori eseményeket, iskolaéveiktől, fiatalságuktól megfosztotta őket a megtorlás borzalma, és akik, ha csak egy pillanatra is, de átélték 1956-ban a szabadság katartikus élményét.

Korodi Attila parlamenti képviselő beszédében azt hangsúlyozta, 1956 sötét és elszomorító jellege ellenére ünnep az egész magyarság számára. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy nekünk még megadatott, hogy az akkori forradalmárokkal együtt ünnepeljünk, saját szájukból hallhassuk történetüket, tapasztalataikat, ez pedig nagyon fontos, hisz a mai világ nem létezhet, ha a múlt nem létezik. „Ünnepeljük a forradalmat, ünnepeljük ötvenhatosainkat, hisz ők nemcsak hősök, hanem a következő évtizedek és évszázadok eredőjét tették le” – mondta a képviselő. 

Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia esperes-plébánosa rámutatott, 1456-ban a török, 1956-ban pedig a szovjet „birodalom” fenyegette a magyarság megmaradását. „Most egy láthatatlan birodalom sorvasztja a magyar nemzetet, s ezt úgy hívják, hogy a bankok birodalma, a pénzvilág oligarchiája” – mondta Darvas-Kozma József, aki kijelentette, 56 üzenete az, hogy egységesnek kell lennünk és támogatnunk kell az újfajta gyarmatosítás ellen harcoló Orbán-kormányt. Solymosi Alpár csíkszeredai unitárius lelkész szerint a 2006-os magyarországi eseményeket sem szabad elfelejtetnünk, amikor nagyon sok fiatalt bántalmaztak, aláztak meg a Gyurcsány-kormányt védő rendőrök. A beszédek után közös ima következett, majd az 1956-os Magyar Nemzetőrség képviselője adott át előléptetéseket és köszönő okleveleket a szervezet helyi tagjainak és térségbeli tisztségviselőknek. A kopjafánál ezután koszorúkat helyeztek el az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére.