Fotó: Czont Léda
A lokális tűzfészkek kiásása nem bizonyult elég hatásos módszernek a Csíkszereda határában hetek óta füstölgő tőzegtűz megállításához, ez viszont nem az eljárás, hanem a civil összefogás hiányának számlájára írható – állítják a szakértők.
2012. augusztus 23., 18:072012. augusztus 23., 18:07
2012. augusztus 23., 18:522012. augusztus 23., 18:52
A megközelítőleg négy hektárnyi területre kiterjedő tőzegtüzet a napokban ásógépekkel teljesen körülzárták, a másfél méter mély ároknak köszönhetően a felszín alatt terjedő tűz a remények szerint nem burjánzik még jobban szét.
A napokban a tűzoltóktól – akik végleg kivonultak a helyszínről – két polgárvédelmi szakember vette át a munkát, ezért a polgármesteri hivatal máshonnan próbál legalább két, nagy kapacitású locsolóautót hadrendbe állítani, hogy öntözéssel valamennyire elejét vehessék a még nagyobb légszennyezésnek. Azonban a terület vízzel való elárasztása a csíkcsicsói tűznél szerzett tapasztalatok alapján nem garantálja a tőzeg fölötti győzelmet. Mint Ráduly Róbert Kálmán polgármester fogalmazott, „a stratégia alkalmazásánál azt vették észre a csicsői kollégák, hogy a tőzeg a vizen úszva egyszerűen tovább ég”.
A rendszeresen helyszínen tartózkodó, a tűz megfékezéséhez munkásokat toborzó Bíró Albin vállalkozó nem sok értelmét látja a sáncnak, hiszen így még nehezebb megközelíteni a tűzfészkeket, és azok locsolása is körülményesebbé vált. „Az árkon kívül ugyan nem fog továbbterjedni a tűz, de azon belül továbbra is ég, én pedig nem tudom azt elfogadni, hogy még decemberben is ezt a füstöt szívjuk” – hangoztatta. A szakértő azt javasolta a városvezetésnek, hogy az esetből tanulva alkalmazzanak legalább egy-két embert, akik kétnaponta körüljárják a tűzveszélyes területeket, és ha füstöt észlelnek, azonnal jelzik azt az illetékeseknek.
„Naponta csak három órát merek eltölteni a tőzegtűz közelében, mert nem akarok szilikózist kapni, de sajnos azt látom, hogy egyáltalán nincs civil összefogás, egy negyvenezres lélekszámú közösségben gyakorlatilag senki nem akad, aki tenni akar a környezete és egészsége megóvásáért. Pedig minden egyes ember nagy segítség lenne, mivel ha egy nap kiásunk száz tűzfészket, abból legfennebb tíz gyúl újra be, de ha egyet sem szüntetünk meg, akkor másnapra kétszer annyi keletkezik, mint amennyi volt” – közölte Bíró.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!