Történet a legkisebb fiúról, táncban elmesélve

Kihívás a tánckarnak, hogy létrehozott egy ilyen előadást, és kihívás a gyerekeknek is, hogy részt vehetnek a mese alakításában – hangzott el a Pöttöm Palkó című előadásról a hétfői nyilvános főpróbát követő sajtótájékoztatón.

„Ennek a műsornak az ötlete akkor született, amikor a Fölszállott a páva vetélkedőben megláttam Adorjánt. Mert Székelyföld tudott adni egy ilyen gyöngyszemet a világnak. Sok gyerek táncol, de ő a tudását megmutatta a nagy magyarság előtt is. Amikor András Mihály megkeresett, hogy a közeljövőben nem-e dolgoznánk együtt, akkor kerestem az ötleteket, és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne egy ilyen műsort készíteni, amelyben egy ilyen fiatal szereplő is van” – magyarázta Ivácson László, az előadás rendező-koreográfusa.

Kérdésünkre, hogy milyen volt a próbafolyamat, Antal Adorján elmondta: „úgy éreztem, hogy jobban tetszik, mint az iskola, de aztán kiderült a próbák folyamán, hogy ez is kicsit nehéz. De megbírtam, tetszett.”

A történet kibontásakor Charles Perrault meséje nyomán indultak el az alkotót, és mint mondták, kicsit „hargitásra” varázsolták. Ugyanakkor odafigyeltek arra is, hogy ahol csak lehet, az interaktivitás bontakozzon ki. A koreográfus úgy véli, kihívás a tánckarnak is ez a fajta játékmód, mert hol a színpadon, hol a közönség között viszik a mese szálát. „Ez nagy lépés lesz a karrierjükben, hiszen megszakad a színpad és a nézőtér közötti fal, le kell menni a közönség közé is, és játszani kell” – mutatott rá.

A produkcióban több tájegység táncai is megtalálhatók, a koreográfia alapját azonban az ugrós táncok alkotják. Ez – a rendező szerint – frissességet és újszerűséget hoz a színpadra. De arra is odafigyeltek, hogy a helyi táncok is bekerüljenek, a népdalok közép pedig rég elkoptatottakat is becsempésztek, amelyeket újraértelmeztek, új szituációba hoztak, mivel remélik, hogy felfedezi a fiatal generáció is a bennük rejlő értéket és szépséget.

András Mihály, az együttes igazgatója rámutatott, Fazakas Misivel először tudott együtt dolgozni az együttes. „Az ő munkája régóta hiányzik a Hargita együttes tevékenységéhez, ezért azt terveztük, hogy még lesznek fordulóink. A közeljövőben lesz még két közös munkánk, az egyik a Ludas Matyi, a másik pedig egy produkciótól független színésztréning. Fontos, hogy megdöngöljük ez irányban az alapjainkat. Tánc közben egyre gyakrabban beszélünk a színpadon, egyre gyakrabban kerülnek a táncosok színészekhez hasonló helyzetbe, ezért fontos az ez irányú felkészülés.”

Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi Osonó színházműhely vezetője 2001 óta dolgozik együtt a Háromszék táncegyüttes táncosaival, Ivácson Lászlóval közösen pedig közel húsz előadást készítettek. Mint mondta, szép és izgalmas volt az az út, amit a csíki táncosokkal közösen bejártak a színésztréningek során.

„Az Osonóban mi folyamatosan ezt keressük, hogy hogyan lehet találkozni: a próbateremben, egymással, az előadás folyamán a nézőkkel. A találkozások megkeresése, a színháznak mint az ünnepnek a megélése nagyon fontos. Nagy kérdés mindig az, hogy gyerekekkel ezt az ünnepet hogyan tudjuk megélni. Csíkszereda egészen jól áll gyerekelőadások terén. Érdemes gyerekelőadásokat készíteni, érvényes, élő színházi gyerekelőadásokat, mert a gyereket meg tudja szólítani. Ez értékátadásról is szól, a néptáncelőadásnál pedig egy dupla értékátadás lesz. Lehet, hogy nagyon sokan nem fognak pontosan emlékezni tíz év múlva csak arra, hogy szerettek részesei lenni az adott előadásnak nézőként, és újra elkezdik keresni ezt az élményt.” Hangsúlyozta, az együttes táncosai érdeklődőek, kíváncsiak és nagyon nyitottak voltak a tréningek során.  „Általában, amikor néptáncosoknak kiírják a próbatáblára, hogy színésztréning, akkor az első reakció az, hogy begörcsölnek, hogy ők nincsenek felkészülve a »színészkedésre«. De pontosan arról szól ez a tréning, hogy hogyan tudjuk felkészíteni a táncost arra, hogy amikor egy előadás próbafolyamatában kérünk valamit tőle, akkor ő biztonságba érezze magát, és ne begörcsöljön, hanem kinyíljon egy rendezői kérésre vagy ajánlatra” – magyarázta.

A történet a sokgyermekes szegény család legkisebbik fiáról (is) szól, próbatételeiről, jószívűségéről és eszességéről. Az előadás dupla szereposztásban látható, és a nagyszínpadi változat mellett egy stúdiótermi vagy kisebb színpadon is előadható produkciót is készítettek az alkotók. Az egyik változatban a Pöttöm Palkót játszó-táncoló Antal Adorján darabbeli apja éppen Antal Zsolt, aki valóban az édesapja. „Számomra is öröm, hogy ez a műsor egy színpadon hozott össze bennünket. Általában én szoktam szurkolni neki lentről, vagy fordítva, ő nekem, és most mindketten egy színpadon egymás mellett, egymásért tudunk táncolni” – mondta el.

Több alkalommal is bemutatják a héten
A bemutató előadást kedd délelőtt 10 és 12 órakor láthatják az érdeklődők a csíkszeredai városi művelődési házban, szerdán 12 órától, csütörtökön 10 és 12 órától, pénteken pedig délelőtt 10 órától kapcsolódhatnak be a kisiskolások Pöttöm Palkó történetébe. Helyfoglalásra a 0266-371 362-es telefonszámon vagy az office@hargitatanc.ro e-mail címen van lehetőség.