Fotó: Kristó Róbert
Az eltérő fejlődésű gyerekek többsége későn jut el a szakemberekhez, pedig ha a problémákat korábban észlelnék, sokkal többet tudnának segíteni – szűrte le az elmúlt három év tapasztalatát Sógor Enikő, a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ ügyvezető igazgatója.
2013. február 05., 14:562013. február 05., 14:56
2013. február 05., 18:302013. február 05., 18:30
„Vannak gyerekek, akiknek fejlődéséhez nem elég, ha jó szülők vagyunk és körülvesszük őket szeretetünkkel, gondoskodásunkkal. Ahhoz, hogy egy ilyen gyermek képességeit a legjobban kibontakoztathassa, hogy felzárkózhasson kortársaihoz, hatékony segítségre szorul” – olvasható a napokban fennállásának harmadik évfordulóját ünneplő Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ honlapján.
Az intézményben az eltérő fejlődésű gyerekeket segítik. Öt pszichológus, öt gyógytornász, egy gyógypedagógus szakember dolgozik néhány, az adminisztrációban tevékenykedő munkatárs támogatásával a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházhoz tartozó központban. A létesítmény létrejötténél a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat bábáskodott, ők újították fel az épületet is, amely jelenleg a Hargita megyei önkormányzathoz tartozik. Sógor Enikő, a központ ügyvezető igazgatója elmondta, minden második hónapban egy héten át Magyarországról érkező neurológus vizsgálja náluk a problémákkal jelentkező gyerekeket, pszichológussal, gyógytornásszal együtt.
Az elmúlt három évben mintegy hétszáz vizsgálat zajlott le, hatszáz gyereket vizsgáltak meg a szakemberek. Nemcsak Csík környékéről, hanem a megye többi részéről, Székelyföldről és az ország többi részéből is voltak vizsgálatra jelentkezők. A vizsgálatok nyomán 126 gyerek jár jelenleg különböző fejlesztő foglalkozásokra, egyéni és csoportos fejlesztésekre. Van pszichoterápia, gyógytorna, ezek keretében többféle módszert alkalmaznak. „Erősségünk, hogy egy helyen a gyereket több szempontból meg tudjuk vizsgálni, szakembereink kimondottan a korai fejlesztésre képzettek, vannak tesztjeink, amelyek a korai időszakban mérik fel a pszichomotoros fejlődést. Szintén előnye a központnak, hogy „intenzív terápiát” is tudunk biztosítani, például egy hétig itt alszik a gyerek és a szülő, és naponta fejlesztést biztosítunk” – mutatta be a központ vezetője. Hozzátette, bár azt tapasztalták, hogy néha elég nehéz megszólítani a szóülőket, igyekeznek őket is bevonni a munkába. „Néha nehéz tudatosítani a szülőkben, mennyire fontos, hogy ők is részt vegyenek, partnerek legyenek a gyerek fejlesztésben, hogy korán odafigyeljenek a gyerek speciális igényeire. Főleg, amikor mentális vagy érzelmi zavartól van szó, eléggé elzárkóznak a szülők attól, hogy segítséget kérjenek vagy kapjanak” – mutatott rá Sógor Enikő. Közölte, a szülőknek is nyújtanak segítséget, családterápia, párterápia is van náluk.
Az elmúlt évek tapasztalatát leszűrve Sógor Enikő úgy értékeli, van még mit tenni a korai fejlesztés fontosságának hangsúlyozása terén. „A három év egyik legfontosabb tapasztalata, hogy sajnos nem jutottunk még oda, hogy a korai életkorban jussanak el hozzánk a fejlesztésre szoruló gyerekek. Ez részben annak tudható be, hogy a korai fejlesztés fontossága még nem annyira ismert” – mondta a központ vezetője. Bejelentette, a családorvosok, szülők, pedagógusok számára ezért egy figyelemfelkeltő kampányt indítanak. Szórólapok, plakátok, levél formájában, illetve személyesen is megszólítanak családorvosokat, pedagógusokat, szórólapjaik, plakátjaik hamarosan orvosi rendelőkben, óvodákban is elérhetők lesznek. Sógor Enikő rámutatott, a három év leforgása alatt megvizsgált hatszáz gyerekből csak hatvan volt egy év alatti és 150 gyerek egy év és három év közötti. „Ideális esetben egyéves kor előtt kellene hozzánk kerüljenek a gyerekek, amikor az idegrendszer a legképlékenyebb és nagyon nagy eredményeket lehet elérni, akár súlyos neurológiai kórképek esetén is. A legtöbb gyerek iskolakezdéskor kerül a mi látókörükbe, akkor derül ki, hogy valamilyen fejlődési rendellenessége vagy képességhiánya van. Azért is fontos lenne hamarabb kiszűrni ezeket a gyerekeket, mert a nemzetközi statisztikák szerint 66 százalékban javíthatók ezek a tünetek és iskolás korra a legtöbb meg is szüntethető” – fejtette ki a korai fejlesztő központ vezetője.
Nagy mozgósítással zajlik a tűzoltás, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók vállvetve dolgoznak a lángok megfékezésén.
A magyar kisebbségek sorsáról, a jövőbeli kihívásokról, választásokról szólt az idei Tusványos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése, amelyen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői, valamint a román és magyar kormány képviselői is részt vettek.
A tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A szombati előadásra regisztrálni kell – csütörtök éjfélig.
A pénteki FK Csíkszereda–Rapid szuperligás labdarúgó-mérkőzés miatt biztonsági okokból csütörtök este tíz órától lezárják a Lidl melletti közterületi parkolót Csíkszeredában – közölte Korodi Attila polgármester.
Tusványos második napján a nemzetpolitikai kérdések is napirendre kerültek. A fiatal közösségek, régi hagyományok című beszélgetésen sem volt ez másképp, ezúttal az ifjúsági szervezetek szerepét vizsgálták a témában. Az eseményt Turi Ádám moderálta.
Tartalmas nyári hét a hagyományok jegyében – 28. alkalommal szervezik meg a gyimesközéploki tánctábort. A helyi gyerekeknek ingyenes a belépés, a hangulata pedig pótolhatatlan.
Idegen nyelvi és alkotótáborban tanulhatnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság fiataljai július 21–27. között Csíksomlyón.
Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, most mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként élt meg. Kelemen Katalinnal, a Kájoni János Megyei Könyvtár egykori munkatársával beszélgettünk.
szóljon hozzá!