Fotó: Veres Nándor
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának delegációja vizsgálódott a kászonfeltízi cigányok jelenlegi helyzetéről. Kászonaltíz község polgármestere, András Zoltán a látogatást követően, a delegáció tagjaival történt egyeztetés után úgy véli, hogy azok megértették a realitásokat.
2012. július 05., 17:182012. július 05., 17:18
2012. július 05., 18:592012. július 05., 18:59
A jelenlegi vizsgálódás előzménye, hogy Kászonaltíz községben a \'90-es évek elején összetűzés alakult ki a székely és a cigány lakosság között, miután az utóbb említett etnikum tagjai közül egyesek megszurkáltak egy éjjeliőrt – tudtuk meg Adrás Zoltántól.
A település érdeke az elsődleges szempont
Az elöljáró röviden elmesélte: a súlyos testi sértést követően a feszültség odáig fajult, hogy a feldühödött falubeliek a Kászonfeltíz végében lakó cigányok házait felgyújtották. Utólag a strasbourgi Emberjogi Bíróság kártérítésre kötelezte a román államot, így négy család – mely elszenvedője volt a lakossági lázadásnak – közel 30 ezer eurót kapott – közölte András. A helyzettel kapcsolatban ugyanakkor kifejtette: polgármesterként ő nem tesz különbséget az emberek között, minden helyzetben a település érdekét nézi és az egész községért dolgozik. Ugyanakkor mindenkinek be kell tartania a szabályokat nemzetiségre való tekintet nélkül. A romák mellett a magyarok között is vannak nehéz sorban élők, így nem tartom helyesnek, ha különbséget teszünk.
Munkahelyekre lenne szükség
A feltízi cigánysor lakói hamar összeverődtek, amint meglátták lapunk gépkocsiját. Egymás szavába vágva magyarázták, hogy előző nap Strasbourgból már járt ott egy csapat, szétnéztek a telepen, de ki sem szálltak az autókból, szóba sem álltak velük. Megtudtuk, hogy nehéz körülményeiken ezidáig senki sem segített, vizük, villanyuk a toldott-foldott házak túlnyomó részében nincs. Sok ablak betörve, nincs miből kicseréljék, és a tetőzet is sok építményen roskadozóban van. A lerobbant, néhány négyzetméteres alapterületű putrik nyomasztó hangulatot árasztanak, nem egy esetben akár tízen is szoronganak a szűk helyiségekben. A szépre viszont mindenütt van igény, itt-ott egy-egy szűk tornácon muskátlik zöldellnek.
Ötvös Sándor a közösség nevében beszélve elmondta, összesen negyvenkilenc ház található a soron. A tavaly 377 személyt számoltak össze, de azóta már született harminc-negyven gyermek. Ötvös hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz számukra a megélhetés. A telepen egy kút van, amiben a szárazság miatt egyre kevesebb a víz, így általában a patakról kell hordják az ivóvizet. Ezen a nyáron a gomba és a málna is nagyon gyenge, ami nagyon rossz, mert ilyenkor az erdei gyümölcsökből pénzelnek. A falusiakhoz ugyan járogatnak néha napszámba, ez 30–40 lejt jelent, de egy hat-nyolc tagú családnak ez nagyon kevés. Munkahelyekre lenne szükség, mert mindenki szeretne dolgozni, ugyanakkor „jobbacska” lakásokra és ruházatra is szükség lenne, hogy a gyermekeknek ne kelljen mezítláb járniuk iskolába – vázolta fel Ötvös az általa elképzelt megoldást.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!