Ablak mögül, párbeszéd nélkül vizsgálódtak a strasbourgiak

A jelenlegi vizsgálódás előzménye, hogy Kászonaltíz községben a \'90-es évek elején összetűzés alakult ki a székely és a cigány lakosság között, miután az utóbb említett etnikum tagjai közül egyesek megszurkáltak egy éjjeliőrt – tudtuk meg Adrás Zoltántól.

A település érdeke az elsődleges szempont

Az elöljáró röviden elmesélte: a súlyos testi sértést követően a feszültség odáig fajult, hogy a feldühödött falubeliek a Kászonfeltíz végében lakó cigányok házait felgyújtották. Utólag a strasbourgi Emberjogi Bíróság kártérítésre kötelezte a román államot, így négy család – mely elszenvedője volt a lakossági lázadásnak – közel 30 ezer eurót kapott – közölte András. A helyzettel kapcsolatban ugyanakkor kifejtette: polgármesterként ő nem tesz különbséget az emberek között, minden helyzetben a település érdekét nézi és az egész községért dolgozik. Ugyanakkor mindenkinek be kell tartania a szabályokat nemzetiségre való tekintet nélkül. A romák mellett a magyarok között is vannak nehéz sorban élők, így nem tartom helyesnek, ha különbséget teszünk.

Munkahelyekre lenne szükség

A feltízi cigánysor lakói hamar összeverődtek, amint meglátták lapunk gépkocsiját. Egymás szavába vágva magyarázták, hogy előző nap Strasbourgból már járt ott egy csapat, szétnéztek a telepen, de ki sem szálltak az autókból, szóba sem álltak velük. Megtudtuk, hogy nehéz körülményeiken ezidáig senki sem segített, vizük, villanyuk a toldott-foldott házak túlnyomó részében nincs. Sok ablak betörve, nincs miből kicseréljék, és a tetőzet is sok építményen roskadozóban van. A lerobbant, néhány négyzetméteres alapterületű putrik nyomasztó hangulatot árasztanak, nem egy esetben akár tízen is szoronganak a szűk helyiségekben. A szépre viszont mindenütt van igény, itt-ott egy-egy szűk tornácon muskátlik zöldellnek.

Ötvös Sándor a közösség nevében beszélve elmondta, összesen negyvenkilenc ház található a soron. A tavaly 377 személyt számoltak össze, de azóta már született harminc-negyven gyermek. Ötvös hangsúlyozta, hogy rendkívül nehéz számukra a megélhetés. A telepen egy kút van, amiben a szárazság miatt egyre kevesebb a víz, így általában a patakról kell hordják az ivóvizet. Ezen a nyáron a gomba és a málna is nagyon gyenge, ami nagyon rossz, mert ilyenkor az erdei gyümölcsökből pénzelnek. A falusiakhoz ugyan járogatnak néha napszámba, ez 30–40 lejt jelent, de egy hat-nyolc tagú családnak ez nagyon kevés. Munkahelyekre lenne szükség, mert mindenki szeretne dolgozni, ugyanakkor „jobbacska” lakásokra és ruházatra is szükség lenne, hogy a gyermekeknek ne kelljen mezítláb járniuk iskolába – vázolta fel Ötvös az általa elképzelt megoldást.