Fotó: Kristó Róbert
A Csíki-medence zord éghajlata miatt kissé szokatlan foglalatosság vidékünkön a rózsatermesztés, de a csíkszentsimoni Sándor Zoltán – kisebb-nagyobb megszakítással – már közel negyed százada termeszti a virágok királynőjének is nevezett csodálatos növényeket. Az időjárásból fakadó hátrányt pedig előnnyé sikerült kovácsolnia, ugyanis a vidékről származó rózsatövek sokkal ellenállóbbak lesznek a hideggel szemben, így értékesebbek is a piacon.
2012. július 11., 12:202012. július 11., 12:20
2012. július 11., 16:052012. július 11., 16:05
A jobb, ellenállóbb minőség előállítása nagyobb költséggel jár, ugyanis a termesztés folyamán nagy arányú a pusztulás, vagyis a csíki hidegben a rózsák szelektálódnak, így azok a tövek, amik megmaradnak, a kemény fagyokat is jobban elviselik a későbbiekben. Példaként Sándor Zoltán elmagyarázta, hogy 20 ezer beoltott rózsatőből iCsíkban átlagban 8–12 ezer marad meg, az alföldön ugyanakkor csak közel 10 százalék a pusztulás, de a hideggel szembeni ellenállásuk gyengébb. „Tehát, aki vidékünkön rózsát akar telepíteni, jobban jár, ha csíki termesztésű rózsatövet vásárol” – jegyezte meg Sándor, aki közel egy hektáron foglalkozik rózsákkal.
A simoni gazdálkodó kertjében pompás látvány fogadja a vendéget. A virágzó és illatozó rózsák között sétálva, a változatos és szemet gyönyörködtető színvilágban az ember könnyen megfeledkezik a hétköznapok szürkeségéről. „Nemsokára itt a szemzés ideje, a műveletet többedmagammal szoktam elvégezni” – világosít fel Sándor Zoltán. Elárulta, hogy a szemzéshez szükséges alanyokat nem ő állítja elő, hanem olyan termelőtől veszi, aki garantáltan betegségektől és kártevőktől mentes töveket állít elő.
Egy rózsatő előállítása két évet vesz igénybe, ezért a befektetett pénz sem térül meg hamarabb. Mint megtudtuk, a rózsatöveket főleg külföldön értékesíti szakmai körökben. A rózsa ára függ a minőségétől, a keresett fajtákat pedig a divat diktálja. Manapság a Samba és a Rumba nevű babarózsák lettek keresettek.
Sándor Zoltán elmesélte: a rózsák szeretetét a nagymamájától örökölte. A kertészeti iskolát Csombordon végezte el. Hosszabb időt Hollandiában is dolgozott rózsakertészetben. Kezdetben sokféle virággal – rózsa, tulipán, szegfű stb. – foglalkozott, de most már csak rózsát, valamint ezüstfenyőt, tuját és gyümölcsfát termeszt. Megtudtuk, volt idő, amikor 200 rózsafajtája is volt, mára ez a szám lecsökkent huszonnyolcra, de kertjében így is számos baba-, futó-, kúszó- és tearózsa található.
„Az emberek mindenhol szeretik a szépet, ezért tájainkon is sokan próbálkoznak rózsatelepítéssel, viszont tudni kell azt, hogy legjobb az őszi ültetés. Metszeni tavasszal érdemes, ugyanakkor a rózsákat télire nem szabad letakarni műanyaggal, és a tövére is csak földet szabad hordani, trágyát semmiképpen sem” – avat be a kulisszatitkokba Sándor.
Beszélgetésünk végén elmesélte: a \'90-es évek elején, amikor a Nemzeti Megmentési Front volt hatalmon, vállalkozása megtorpant, mert Székelyföldön akkoriban nem lehetett rózsákat értékesíteni, ugyanis az említett párt jelképe a rózsa volt. A rózsatermesztést és -értékesítést érintő negatív körülményekről Sándor Zoltán mosolyogva megjegyezte: a rózsa legnagyobb kártevője a múltban a kommunizmus volt, a jelenben pedig a korrupció.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!