Rózsás élet Csíkszentsimonban

A jobb, ellenállóbb minőség előállítása nagyobb költséggel jár, ugyanis a termesztés folyamán nagy arányú a pusztulás, vagyis a csíki hidegben a rózsák szelektálódnak, így azok a tövek, amik megmaradnak, a kemény fagyokat is jobban elviselik a későbbiekben. Példaként Sándor Zoltán elmagyarázta, hogy 20 ezer beoltott rózsatőből iCsíkban átlagban 8–12 ezer marad meg, az alföldön ugyanakkor csak közel 10 százalék a pusztulás, de a hideggel szembeni ellenállásuk gyengébb. „Tehát, aki vidékünkön rózsát akar telepíteni, jobban jár, ha csíki termesztésű rózsatövet vásárol” – jegyezte meg Sándor, aki közel egy hektáron foglalkozik rózsákkal.

A simoni gazdálkodó kertjében pompás látvány fogadja a vendéget. A virágzó és illatozó rózsák között sétálva, a változatos és szemet gyönyörködtető színvilágban az ember könnyen megfeledkezik a hétköznapok szürkeségéről. „Nemsokára itt a szemzés ideje, a műveletet többedmagammal szoktam elvégezni” – világosít fel Sándor Zoltán. Elárulta, hogy a szemzéshez szükséges alanyokat nem ő állítja elő, hanem olyan termelőtől veszi, aki garantáltan betegségektől és kártevőktől mentes töveket állít elő.

Egy rózsatő előállítása két évet vesz igénybe, ezért a befektetett pénz sem térül meg hamarabb. Mint megtudtuk, a rózsatöveket főleg külföldön értékesíti szakmai körökben. A rózsa ára függ a minőségétől, a keresett fajtákat pedig a divat diktálja. Manapság a Samba és a Rumba nevű babarózsák lettek keresettek.

Sándor Zoltán elmesélte: a rózsák szeretetét a nagymamájától örökölte. A kertészeti iskolát Csombordon végezte el. Hosszabb időt Hollandiában is dolgozott rózsakertészetben. Kezdetben sokféle virággal – rózsa, tulipán, szegfű stb. – foglalkozott, de most már csak rózsát, valamint ezüstfenyőt, tuját és gyümölcsfát termeszt. Megtudtuk, volt idő, amikor 200 rózsafajtája is volt, mára ez a szám lecsökkent huszonnyolcra, de kertjében így is számos baba-, futó-, kúszó- és tearózsa található.

„Az emberek mindenhol szeretik a szépet, ezért tájainkon is sokan próbálkoznak rózsatelepítéssel, viszont tudni kell azt, hogy legjobb az őszi ültetés. Metszeni tavasszal érdemes, ugyanakkor a rózsákat télire nem szabad letakarni műanyaggal, és a tövére is csak földet szabad hordani, trágyát semmiképpen sem” – avat be a kulisszatitkokba Sándor.

Beszélgetésünk végén elmesélte: a \'90-es évek elején, amikor a Nemzeti Megmentési Front volt hatalmon, vállalkozása megtorpant, mert Székelyföldön akkoriban nem lehetett rózsákat értékesíteni, ugyanis az említett párt jelképe a rózsa volt. A rózsatermesztést és -értékesítést érintő negatív körülményekről Sándor Zoltán mosolyogva megjegyezte: a rózsa legnagyobb kártevője a múltban a kommunizmus volt, a jelenben pedig a korrupció.