Fotó: Veres Nándor
Az eddigi évektől eltérően a magyar szabadságharc idei csíkszeredai megemlékezésén nemcsak a „forradalom” és „szabadságharc” szavak voltak a leggyakoribbak, hanem újszerű elemként az „autonómia”, „önrendelkezés” és „Székelyföld” is sokszor elhangzott.
2013. március 15., 15:582013. március 15., 15:58
2013. március 17., 17:202013. március 17., 17:20
A Gál Sándor-szobornál tartották az 1848–49-es forradalom és szabadságharc központi emlékünnepségét Csíkszeredában pénteken. Az elmúlt hetek történéseinek hozadékaként a csíkszeredai eseményen – idén először – legalább annyi székely zászlót lengettek, mint magyart.
Ráduly: adják meg az autonómiát
Elsőként Ráduly Róbert Kálmán tartott ünnepi beszédet. Csíkszereda polgármestere az 1848. október 16-ai, agyagfalvi felhívásból idézett: „Békét akarunk e honban és szabadságot, melynek édes gyümölcsét veletek együtt élvezhessük. Mi tiszteljük nemzetiségtöket, nyelvtöket és vallástokat, s készek vagyunk azt fegyverünk élével oltalmazni.” Így gondolkodtak \'48-ban a székelyek – folytatta Ráduly –, és így gondolkodtak 2013. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten is.
„De vajon így gondolkodnak-e mások is, vajon mások betartották-e azt, amit ígértek irányunkba Gyulafehérváron 1918. december 1-jén?” – tette fel a kérdést, majd választ is adott: nem tartották be, ezért félnek, rettegnek. „Nekünk megnyugvásunk nem lesz addig, amíg el nem érjük a végső célt, a közösségi autonómiát.” Mint fogalmazott, sokan vannak, akik érzik az autonómia fontosságát, de olyanok állnak az élen, akik elfáradtak, ezért „egy lépést hátrább kellene lépjenek, hogy a fiatalok előléphessenek”.
Az autonómiáért aggodalmaskodóknak azt üzente Ráduly, hogy adják meg a területi autonómiát, „hadd mutassuk meg, mire vagyunk képesek”. Szónoklata zárásaként hangsúlyozta, egyetlen felelős magyar állampolgár sem nyugodhat, „amíg a székely szabadság nem kerül kivívásra”.
Zsigmond Barna: \'48 az együttműködés szimbóluma
„Március 15. az egész nemzet ünnepe, ezért érezzük úgy, hogy ki kell mozdulnunk otthonainkból, és kokárdát a szívünk fölé tűzve közösen kell emlékezzünk hőseinkre” – így kezdte beszédét Zsigmond Barna Pál. Magyarország csíkszeredai főkonzulja kiemelte, a nagy történelmi eseményekre való emlékezésekkor „szinte mindenkinek a híres, tragikus honfitársak jutnak eszükbe, de a csatákat nemcsak a rivaldafényben álló hősök vívják, ott áll mögöttük a láthatatlan tömeg”. Hozzátette, ma azokra emlékezik a magyarság, akik megtanították, hogy mit jelent az összefogás és az összetartozás.
„1848 az együttműködés szimbóluma, a kulcsszó pedig a közös ügy. A szabadságharcban nemcsak a magyarok, hanem más nemzetek is együtt küzdöttek a szabadságért. Már akkor is felismerhető volt, hogy a Kárpát-medence felemelkedése csak akkor lehet valóság, ha az itt élő népek kölcsönösen tisztelik és elismerik egymást” – emlékeztetett a főkonzul, aki zárásként a közép-európai szolidaritás megteremtésének fontosságát hangsúlyozta.
Darvas-Kozma: mindenkinek joga van az önrendelkezésre
„Azért ünnepelünk minden év március 15-én, hogy meg tudjuk különböztetni a szabadságot a szabadosságtól” – e szavakkal kezdte ünnepi szónoklatát Darvas-Kozma József csíkszeredai katolikus esperes, aki azt üzente a románoknak, hogy „minden népnek joga van az önrendelkezésre”.
Hozzáfűzte, Székelyföldet nem lehet feldarabolni, mert a Székelyföldön élők egy családot, egy közösséget alkotnak, amit a hatalomnak tudomásul kell vennie. „Az autonómia akkor lesz valóság, ha ezt mindenki akarja, a kicsiktől a legidősebbekig mindenkinek akarnia kell” – fejtette ki véleményét Darvas-Kozma.
Szatmári Szilárd csíkszeredai református esperes áhítata után a központi megemlékezés koszorúzással és a magyar, illetve székely himnusz eléneklésével zárult.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!