Elegendő erdő, fahulladék, gyorsfolyású patak, napsütéses időszak és műszaki szaktudás van Hargita megyében ahhoz, hogy megújuló energiaforrásokkal működő beruházásokat lehessen létrehozni, mégis hiányzik a legfontosabb tényező, a beruházáshoz szükséges saját tőke – hangzott el a Megújuló energiaforrások Hargita megyében című konferencián, kedden.
2012. május 29., 14:282012. május 29., 14:28
2012. május 29., 14:592012. május 29., 14:59
„Erőforrások tekintetében a megye okosabban kell gazdálkodjon, mint tette eddig. Különböző építkezési engedélyek kiadásakor arra lettem figyelmes, hogy egyre több külföldi cég kér biomassza, nap- és kis kapacitású vízi erőmű építésére vonatkozó engedélyt. Ezek a vállalkozások a profitot kiviszik a megyéből, ezért arra gondoltam, hogy az itt élőknek kellene ezeket az ötleteket kivitelezniük” – vetette fel Borboly Csaba megyei tanácselnök, aki a megújuló energiaforrások kihasználása érdekében összefogásra szólította fel a hargitai önkormányzatokat, cégeket és közbirtokosságokat.
A hiányzó három dolog
„Műszaki tudásunk és nyersanyagforrásaink megvannak ahhoz, hogy a biomasszát hasznos energiává alakítsuk, de egyelőre hiányzik a beruházásokhoz szükséges három dolog: pénz, pénz és pénz. Pedig nekünk is szükség lesz az alternatív energiaforrások kiaknázására, ugyanis világviszonylatban csak a következő tíz esztendő alatt annyi kőolajat fognak elhasználni, mint a történelem folyamán eddig összesen” – hívta fel a figyelmet Lánczky Zoltán előadó, az Oxo Kft. munkatársa.
Pelletkazánok sorsa
Csíkszereda Polgármesteri Hivatala részéről Páll Árpád a csíkszeredai kazánházak pellettel működő kazánjairól tartott előadást. „A létező tizenöt kazánházunkból a felújítás után hét látja el hővel és meleg vízzel a rendszeren lévő háztartásokat. A hét kazánházból négyet teljesen felújítottunk, most zajlik az ötödik rendbetétele” – számolt be az eddigi évek eredményeiről Páll, aki a pellettel fűtött kazánok szükségszerű leállására is kitért. Mint fogalmazott, a hazai pelletgyártók leginkább Nyugat-Európában forgalmazzák árujukat, ahol magas annak piaci értéke, ezért jelenleg nem éri meg Csíkszeredában tőlük vásárolni.
„2008-ban egy tonna pelletért 420 lejt fizettünk, tavaly pedig már 655 lejt, így 2011-ben az ugyanannyi egységnyi hő előállítására elhasznált pellet öt százalékkal többe került, mint a földgáz. Egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a pelletkazánokkal, azokban ugyanis átalakítással faőrleménnyel lehetne továbbfűteni, csak hát a csíkszeredai lakónegyedekben lévő kazánházakhoz nehézkes eljuttatni és azok környékén tárolni a fahulladékot” – hagyta nyitva a probléma megoldását Páll, aki abban bízik, hogy „talán visszaáll az egyensúly az energiahordozók ára között”.
A szakmai konferencián szó volt továbbá az energianövények (például az energiafűz) hasznosítási lehetőségeiről, a szentegyházi kis kapacitású vízerőmű technikai működéséről, a csíkmadarasi mikrovízerőmű majdani építéséről, valamint a székelyudvarhelyi napkollektoros rendszer körüli tapasztalatokról.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!