Pénz kell a „zöld” beruházásokhoz

„Erőforrások tekintetében a megye okosabban kell gazdálkodjon, mint tette eddig. Különböző építkezési engedélyek kiadásakor arra lettem figyelmes, hogy egyre több külföldi cég kér biomassza, nap- és kis kapacitású vízi erőmű építésére vonatkozó engedélyt. Ezek a vállalkozások a profitot kiviszik a megyéből, ezért arra gondoltam, hogy az itt élőknek kellene ezeket az ötleteket kivitelezniük” – vetette fel Borboly Csaba megyei tanácselnök, aki a megújuló energiaforrások kihasználása érdekében összefogásra szólította fel a hargitai önkormányzatokat, cégeket és közbirtokosságokat.

A hiányzó három dolog

„Műszaki tudásunk és nyersanyagforrásaink megvannak ahhoz, hogy a biomasszát hasznos energiává alakítsuk, de egyelőre hiányzik a beruházásokhoz szükséges három dolog: pénz, pénz és pénz. Pedig nekünk is szükség lesz az alternatív energiaforrások kiaknázására, ugyanis világviszonylatban csak a következő tíz esztendő alatt annyi kőolajat fognak elhasználni, mint a történelem folyamán eddig összesen” – hívta fel a figyelmet Lánczky Zoltán előadó, az Oxo Kft. munkatársa.

Pelletkazánok sorsa

Csíkszereda Polgármesteri Hivatala részéről Páll Árpád a csíkszeredai kazánházak pellettel működő kazánjairól tartott előadást. „A létező tizenöt kazánházunkból a felújítás után hét látja el hővel és meleg vízzel a rendszeren lévő háztartásokat. A hét kazánházból négyet teljesen felújítottunk, most zajlik az ötödik rendbetétele” – számolt be az eddigi évek eredményeiről Páll, aki a pellettel fűtött kazánok szükségszerű leállására is kitért. Mint fogalmazott, a hazai pelletgyártók leginkább Nyugat-Európában forgalmazzák árujukat, ahol magas annak piaci értéke, ezért jelenleg nem éri meg Csíkszeredában tőlük vásárolni.

„2008-ban egy tonna pelletért 420 lejt fizettünk, tavaly pedig már 655 lejt, így 2011-ben az ugyanannyi egységnyi hő előállítására elhasznált pellet öt százalékkal többe került, mint a földgáz. Egyelőre kérdéses, hogy mi lesz a pelletkazánokkal, azokban ugyanis átalakítással faőrleménnyel lehetne továbbfűteni, csak hát a csíkszeredai lakónegyedekben lévő kazánházakhoz nehézkes eljuttatni és azok környékén tárolni a fahulladékot” – hagyta nyitva a probléma megoldását Páll, aki abban bízik, hogy „talán visszaáll az egyensúly az energiahordozók ára között”.

A szakmai konferencián szó volt továbbá az energianövények (például az energiafűz) hasznosítási lehetőségeiről, a szentegyházi kis kapacitású vízerőmű technikai működéséről, a csíkmadarasi mikrovízerőmű majdani építéséről, valamint a székelyudvarhelyi napkollektoros rendszer körüli tapasztalatokról.