Fotó: Veres Nándor
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében tartják szombaton a Tájházak Napját. Ezen a napon tizennyolc székelyföldi tájházban tartanak foglalkozásokat, mutatják be a gyűjteményeket. A csíkszentdomokosi néprajzi gyűjteményt is meg lehet tekinteni ez alkalommal.
2014. október 14., 18:512014. október 14., 18:51
2014. október 14., 18:522014. október 14., 18:52
Csíkszentdomokoson a kultúrház emeletén három terem van berendezve: a néprajzi gyűjtemény több mint kétezer darabból áll. Így sem fért be ide minden, sok tárgy van még a padláson is. A gyűjtést a hatvanas évek végén kezdte el Szabó Judit néprajzkutató, aki magyartanár volt a faluban. A diákoknak tartott néprajzi szakköröket, és annak keretében a diákokkal közösen kezdte gyűjteni a tárgyakat.
Ezeket először az iskolában helyezték el, aztán a nagy lelkesedés és gyűjtés nyomán a bővülő állomány már nem fért el ott. Akkor kapott helyet a gyűjtemény a kultúrház emeletén – tudtuk meg Karda Lászlótól, a község kultúrigazgatójától. „Miután Szabó Judit elment Domokosról, Péter János bácsi villanyszerelő gondozta nagyon sokáig ezt a gyűjteményt. Aztán az összegyűjtött tárgyakat kiállították, utána Péter László történelemtanár is átvette egy ideig, ő is gyűjtött tárgyakat. Tehát folyamatosan zajlott a gyűjtés. Egy jó rendszerezésre viszont szükség lenne” – mutatott rá Karda.
A gyűjtemény kapcsán nem szoktak programokat szervezni, időnként iskoláscsoportok vagy a faluban tartózkodó vendégek nézik meg a tárgyakat. „Állandó nyitva tartása nincs, mert mi itt vagyunk a kultúrházban, vagy tudják a panziósok is a telefonszámomat, és ha valaki igényli, akkor megmutatjuk neki.”
Palatábla és fanyereg
Az 1800-as évekből származó tulipános ládák, tékák, régi könyvek, mindennapi használati tárgyak, gazdálkodással, pásztorkodással, földműveléssel kapcsolatos tárgyak is részei a gyűjteménynek. Egy szekrényben a háborús relikviák kaptak helyet, szuronyok, töltényhüvelyek, fanyereg, sisakok, csajkák stb. De látható régi egérfogó, palatábla, vastalpú cipő, régi gyerekcipő, varrógépek, konyhai eszközök is. A gyűjteményt látogató iskolások rácsodálkoznak egy-egy tárgyra, de olyasmit is láthatnak, amit Domokoson ma is használnak.
A padláson még vannak
A kultúrigazgató elmondta, Domokosról is rengeteg népviseletet elvittek a kilencvenes években, ám ma már nem adják olyan könnyen oda ajándékba. „Bútorok sem igazán maradtak, nem is használják. Esetleg aki nagyon régibútor-mániás és szereti. Vannak Domokoson olyanok, akiknél vannak festett bútorok. Ugyanakkor rengeteg tulipános láda található. Tékák már nem annyira. Azok ki vannak téve szerszámos-ládának vagy gabonatartónak, a házakban nem igazán láttam. Ezek a régi, festett padok vannak még. Ugyanakkor sok régi tárgy van a padlásokon. A minap fedeztem fel, hogy nálunk is a padláson van fanyereg, pityókatörő, mérlegek. Ilyeneket sok háztartásban lehet még találni.”
Kedves kapitány háza
A domokosi kultúrotthon mögött található egy kis parasztház, amely valamikor tájházként működött. „Kedves kapitánynak volt a háza. Ilyen parasztházat Domokoson nem is nagyon lehetett látni. Teljesen más a beosztása, mint az ittenieknek, ennek három bejárata van.”
A Szabó Juditék által gyűjtött vetett ágyak is itt kaptak helyet. Ez most nem látogatható, mert felújításra szorul, mivel az alsó gerendák el vannak rohadva, fel kellene emelni. Tervezik a felújítását, de egyelőre nincs rá pénz. Karda László szerint ha megfelelőképpen rendbe kerül, lenne igény a helyiek részéről, hogy havonta, negyedévente valamilyen foglalkozást tartsanak benne.
Tájházak Napja három helyszínen
Szombaton reggel kilenc órától este hét óráig lehet megtekinteni a gyűjteményt, az érdeklődőket Karda László vezeti körbe. Ugyanakkor megnézhető a Márton Áron Múzeum is, valamint Májercsik Irénke néni magángyűjteménye. „Ott is vannak az itteniekhez hasonló tárgyak, Irénke néni a kenderfeldolgozással kapcsolatos dolgokat is be tudja mutatni, és ott vannak a bőrmegmunkálással kapcsolatos szerszámok is. Ezeket tudjuk ajánlani, külön néptáncelőadás, kézműves-foglalkozás nem lesz, csak maga a gyűjtemény bemutatása.”
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!