Otthonoktatás Csíkszeredában

Romániában is egyre elterjedtebbé válik az otthoni oktatás, azaz otthonoktatás, amely számos nyugati országban már komoly hagyománnyal rendelkezik, és pontosan szabályozott, hogy milyen feltételek és körülmények között lehet otthon taníttatni az iskolaköteles gyermekeket.

Romániában viszont a vonatkozó jogszabályok meglehetősen ellentmondásosak és korlátozóak, mégis több száz szülő vállalkozik arra, hogy gyermekét az állami rendszertől független oktatásban részesítse. Az oktatási minisztérium valamilyen szinten szabályozza az alternatív metódust: a 2011-es tanügyi törvény tartalmaz előírásokat, a napokban pedig a szaktárca egy alkalmazási módszertant is elfogadott.

A beteg gyermekeket érinti

A tanügyi törvény csak azon gyermekek számára teszi lehetővé az otthoni tanulást, akik betegség miatt nem járhatnak iskolába, illetve „speciális oktatást” igényelnek, azonban nem részletezik, hogy az utóbbi kifejezés mit is takar. Az alkalmazási módszertanra vonatkozó idei 5086-os számú rendelet már arra is kitér, hogy az alternatív oktatási formában csak azok részesülhetnek, akik krónikus betegségben szenvednek vagy lábadoznak, a dokumentum pedig azokra a megbetegedési formákra is részletesen kitér, amelyek indokolják az otthoni oktatást. A gyermeket ebben az esetben lehetőleg a lakhelyéhez legközelebbi tanintézetbe kell beíratni, majd az iskola jelöli ki azt a pedagógust, aki a diákot otthon fogja tanítani a tanterv, illetve az ennek alapján személyre szabott tananyag szerint, majd értékeli tevékenységét. A gyermek neve és osztályzatai bekerülnek a naplóba, a pedagógus pedig órabért kap.

Kiskapuk a tanügyben

Az alternatív – állami tanügyi rendszertől független – módszert választó romániai szülők többféleképpen járhatnak el: a magyar anyanyelvűek jellemzően magyarországi iskolába, míg a román családok inkább amerikai tanintézetekbe íratják be gyermeküket. Egyeseknek a már meglévő programot kell követniük, de előfordul, hogy a szülő állítja össze a gyermek igényei alapján a tantervet. Az „otthoni iskola” elvégzése után a tanintézetek oklevelet biztosítanak, amellyel a fiatal beiratkozhat a romániai érettségire, de Magyarországon is vizsgázhat körülbelül 1200 lejnek megfelelő forint ellenében, illetve az Egyesült Államokban is elvégezhet egy tesztet – számolt be Curcubet Gábor, a 2002-ben alakult Országos Otthonoktatási Egyesület (AHSR) elnöke.

Kár kihagyni az iskolából

Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő érdeklődésünkre kifejtette, hallott a fentebb említett alternatív otthoni oktatási módszert választó szülőkről, tudomása szerint pedig a megyében is van néhány ilyen eset. Véleménye szerint, amennyiben a gyerek egészséges, iskolába kell engedni. „Nagyon fontos, hogy közösségben legyen a gyermek, legyenek barátai, vegyen részt az iskolai életben. Az iskola nemcsak abból áll, hogy órákat tartunk, meg szünetre megyünk, hanem sokkal többől: vannak nevelési tevékenységek, van az osztályközösség, vannak kirándulások, tehát annyi minden jó, vagy épp rossz történik az iskolában, hogy kár, ha ebből a gyerek kimarad” – vélekedett a tanfelügyelő. Hozzátette, természetesen az előbbi gondolatsor a teljesen egészséges gyerekre vonatkozik. „Amennyiben mégis volnának klinikai esetek, amelyre a szakember azt mondja, hogy nem tanácsos iskolába íratni a gyereket, a szakember véleményére kell hallgatni, tehát úgy indokolt az otthoni oktatás” – jegyezte meg Bartolf.

Védekezési meggondolás

Ferencz Salamon Alpár csíkszeredai oktatási szakértő szerint ez a jelenség azért is terjedhetett el romániai, ezen belül Hargita megyei viszonylatban, mivel a hazai közoktatás „olyan, amilyen”. Ha az valamennyire is – mondta – „gyermekbarátibb” lenne, ha a tananyag és az oktatási elvárások, követelményrendszerek is másképp működnének a közoktatási rendszerünkben, akkor az otthoni oktatás nem lenne még ekkora mértékben jelen a térségünkben. „Úgy látom, hogy azok a szülők, akik ezt a formáját válasszák az oktatásnak, azok egyfajta védekezési meggondolásból kiindulva teszik, és ez messzemenően annak az eredménye, hogy a közoktatási rendszerünk sok szempontból túlterheli a gyereket. Továbbá úgy vélem, hogy a tanügyi rendszerben, meg kell találni a helyét az otthoni oktatásnak mint nevelési formának, hogy az ilyen opcióval élő családoknak a romániai magyar közoktatáson belül is törvényes lehetőségeik legyenek” – fejtette ki Ferencz Salamon Alpár.

Elege lett a hiányosságokból

Ferencz Gyöngyössy Gyöngyvér Noémi csíkszeredai szülő három éve választotta nagyobbik lánya számára az otthoni oktatást. Az édesanya egyébként pedagógiát végzett, iskolában és óvodában is tanított eddig. „Egy Amerikai Egyesült Államokban lévő tanintézetbe írattuk be a nagyobbik lányunkat, a kisebbik esetében erre később kerül sor. A hazai oktatási rendszer hiányosságai végett választottuk ezt az alternatív tanítási formát. Úgy látom, hogy a mi oktatási rendszerünk nem a gyermekeket helyezi előtérbe” – fogalmazott. Elmondta azt is, hogy az otthoni oktatás során a gyereke számára ő állítja elő a tantervet, amelyet el kell küldenie a beíratott tanintézethez, ahol azt láttamozás után jóváhagyják. „Ez az oktatási forma sokkal kevesebb időt igényel naponta, mint a hagyományos, nem beszélve arról, hogy így több dolgot, hatékonyabban tanulhat meg a gyerek. A kislányom nagyon önálló, nagyon szívesen tanul itthon, saját tapasztalat által tudja felfedezni így a világot” – mesélte büszkén a csíkszeredai édesanya.

Több lehetőség terem így

Arra a kérdésünkre, hogy véleménye szerint ebből származhat-e hátránya a gyerekének, a következőképpen fogalmazott. „A gyermekeim nagyon sokat járnak közösségbe, különböző foglalkozásokra: a nagyobbik például heti több alkalommal jár kézilabdaedzésre, továbbá a gyerekeim balettoznak, kézműves foglalkozásra járnak, néptánc- és népdalfoglalkozásokra, a nagyobbik lányunk csellózik is. Mindezek mellett a Csík környéki, otthon oktatott gyerekekkel közös foglalkozásokon is részt vesznek. Így folyamatosan alkalmuk, lehetőségük van arra, hogy mindennap úgy vegyenek részt a különböző programokon, hogy nincs bennük szorongás, megfelelési kényszer a másnapi iskolai elvárások tekintetében. Ennek köszönhetően teljes mértékben rá tudnak hangolódni ezekre a délutáni foglalkozásokra” – részletezte a szülő. Kifejtette, tizenkettedik osztály végéig szeretnék otthon oktatni a gyerekeiket, utána Magyarországon lesz lehetőségük a nemzetközi érettségi letételére.

Statisztikák az otthoni oktatásról

Nyugaton évek óta szabályozzák az alternatív oktatást, amely jelenleg Észak-Amerikában a legelterjedtebb: az Egyesült Államokban 2,5 millió, Kanadában pedig több mint 60 ezer gyermeket tanítanak otthon. Európában 22 állam teszi lehetővé az otthon oktatást bizonyos feltételekkel. Magyarországon – ahol több ezer ilyen gyermeket tartanak nyilván – az otthonoktatás magántanulói státusz által lehetséges: a diákot beíratják egy iskolába, majd felmentik az óralátogatás alól, de évente kétszer vizsgáznia kell. A romániai tanügyi törvény ugyan bizonyos feltételek mellett engedélyezi az otthon tanulást, a büntető törvénykönyv ugyanakkor pénzbírsággal vagy akár három hónapig terjedő börtönbüntetéssel szankcionálja azokat a szülőket, akik „indokolatlanul korlátozzák a gyermek kötelező oktatáshoz való jogát”. A módszer Romániában vitatott, nemrég például az államfő felesége, Carmen Johannis is felszólalt ellene, szerinte a magántanulók nem tudnak beilleszkedni a társadalomba. A Cult Market Research novemberi felmérése szerint a romániai szülők 62 százaléka soha nem hallott az otthonoktatásról.