Nincs jelentkező a természetvédelmi területek kezelésére

Hargita megyében 36 országos érdekeltségű védett terület és 19 Natura 2000-es terület van. „Három típusú természetvédelmi terület van: helyi érdekeltségű, országos érdekeltségű és a Natura 2000-es. Az egész gondnokság arról szól, hogy aki elhivatott és gondnokává lesz a területnek, az azt az értéket tartsa fenn és őrizze meg, amelyek a terület kijelölésének az alapját képezték” – magyarázta Domokos László József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója.

Szabó Szilárdtól, az ügynökség munkatársától megtudtuk, jogi és természetes személyek is pályázhatnak ezeknek a területeknek a gondnokságba vételére. „Ez kimondottan természetvédelmi kezelés. Ezeknek a területeknek van tulajdonosuk és kezelőjük, például közbirtokosságok vagy természetes személyek. Sok félreértés származott ebből, mert volt, aki úgy gondolta, hogy a természetvédelmi kezelő felülírja a tulajdonjogot, de valójában nem. A tulajdon sérthetetlen, a terület továbbra is a tulajdonosé, viszont azokat a természetvédelmi szabályokat, amelyek érvényesek, be kell tartani, és ennek az ellenőrzése a természetvédelmi kezelő feladata.”

Kérdésünkre, hogy miért éri meg valakinek kezelésbe vennie egy ilyen területet, a szakember elmondta: ezzel a tevékenységgel részt vehet a kezelő különböző pályázatokon, bemutató és oktató jellegű tevékenységet folytathat.

Dóczy Annamária az ügynökég egy másik munkatársa hozzáfűzte, a még kezelő nélkül maradt területek a két Natura 2000-es kivételével viszonylag kis méretűek. Olyan is van, amelyik csupán pár négyzetméter. „Ilyen például Bányapatakfeje, ott gázkitörések vannak, a Nárcisz-rét, egy kisebb területű láp Bilborban, Büdösfürdőn, a maroshévízi termál vízesés, valamint Borszéken néhány négyzetméteren található a törpe nyírbokor.”

A területeken való tevékenységet a működési szabályzat és a kezelési terv határozza meg. Ez utóbbi tartalmazza, hogy milyen fenntartási intézkedéseket kell elvégezni az adott területen, a dokumentumokat a kezelőnek kell összeállítania. „Ezeknek van egy engedélyeztetési folyamatuk, és ezek alapján működteti a területet. Környezetvédelmi ügynökségként mi is felügyeljük. A kezelőnek elszámolási kötelezettségei vannak, például évi jelentéseket kell letegyen arról, mi történt a területtel. Ezen kívül figyelemmel kíséri a területet. Ha van olyan fejlesztés, ami a területet érintheti, véleményt kell mondjon, részt kell vegyen az engedélyeztetési folyamatban. De csak ilyen jellegű tevékenység van, ami konkrétan a természetvédelmet célozza” – magyarázta Szabó. Olyan eset is volt, amikor a a Natura 2000-es hálózat rátevődött a kisebb nemzeti védettségű területre, és ilyenkor megkapta együtt a gondnokságot a kezelő.

A kezelő nélküli területeket a környezetvédelmi ügynökség ellenőrzi addig, amíg valaki nem jelzi, hogy kezelné ezeket. Nem nagyon jelentkeznek, viszont azon területeknek, amelyeknek turisztikai jellegű érdekeltségük van – mint például a Szent Anna-tó – már régóta van kezelőjük. „Ha majd megalakul a természetvédelmi területek ügynöksége, és lesz egy olyan rendszer, hogy egy nevező alá hozzák majd ezeket, reméljük, hogy jobban fog működni, mint így. Mert nekünk nincs anyagi lehetőségünk, nem tudunk semmit sem tenni azonkívül, hogy ellenőrizzük, hogy még léteznek-e azok a természeti értékek, amiért az a terület védettnek lett nyilvánítva” –  összegzett az igazgató.