Fotó: Kristó Róbert
Hosszú, sebességkorlátozás nélküli egyenes útszakasz vezet át Csíkszenttamás egy részén, az autósoknak pedig gyakorlatilag semmi nem jelzi, hogy lakott településen belül száguldoznak. Ráadásul az E578 jelzésű európai útról a falu központjába – és fordítva – meglehetősen körülményes a letérés, évről évre rengeteg itt a baleset.
2012. május 21., 19:062012. május 21., 19:06
2012. május 22., 14:002012. május 22., 14:00
„Túl közel vannak a sínek az amúgy is meredek eltérőhöz, nincs kilátás a főútra, pedig itt hordják be a faluba a termést, az erdőről kitermelt fát, ezt a letérőt használja nyáron a falu hatvan százaléka, amikor mezőre megy, és az itt levő, mintegy harminc ház közel száz lakója is. Sok a fiatal házas, kisgyerekekkel. A szülők mindennapos félelemben élnek” – mondják egymás szavába vágva a Csíkszentdomokosról naponta átjáró Bara család tagjai.
„Milyen dolog az, hogy az útügyesek csak úgy leszedik az útkereszteződésre figyelmeztető táblákat? És miért van szaggatott vonal egy forgalmas útkereszteződésben? Sajnálták a festéket?” – méltatlankodott a közelben lakó Kedves Árpád.
„Azt akartuk, hogy az utat és a síneket is átölelő híd alatt aluljárót alakítsunk ki, de az útügy elutasított. Mindenki fél átmenni az úton, két éve egy, templomból hazafelé tartó gyereket gázoltak itt halálra. Az útügy igazgatójának biztosan nincsenek álmatlan éjszakái emiatt, mert arra nem gondol, hogy a szülők nap mint nap látják a tragédia helyszínét” – tette hozzá.
„Múlt csütörtökön, a motoros baleset napján küldtünk el Bukarestbe, az országos útügyhöz egy átiratot, amelyben kérvényezzük, hogy a lakók biztonsága érdekében tegyenek valamit ezen a balesetveszélyes útszakaszon. Szeretnénk, ha felállítanának egy sebességkorlátozó táblát, rázószalagot helyeznének el az úttesten – a környező települések bejárataihoz hasonlóan –, vagy gyalogátkelőhelyet létesítenének annak az útkereszteződésnek a közelében, ahol a pénteki autós baleset történt. Sajnos, még nem kaptunk választ” – mondta Márk Tibor, Csíkszenttamás polgármestere.
Az 1970-ben épített, falut „elkerülő” főút jelentősen tehermentesítette a helységen átvezető megyei utakat, viszont egyben el is vágta a falu többi felétől az Alsó és Felső Kismezőnek nevezett részeket. „2004-ben, az európai út túloldalán „rekedt” lakók érdekében megrendeltük a helységnévtáblákat, viszont az útügy nem engedélyezte ezek felállítását, mivel – állításuk szerint – az adott útszakasznak forgalomgyorsító szerepe van. Megpróbáltuk megnyitni a főút felső felében levő átjárót is, amelyet a hatvanas évek végén, önkényesen, bárki megkérdezése nélkül zárt le a Román Vasúttársaság, és amely sokkal biztonságosabb átkelést biztosítana autósnak és gyalogosnak egyaránt. Kilencmillió új lejt kért tőlünk a vasút, ennyibe kerülne a jelzőberendezés, de ekkora összeg nem áll a rendelkezésünkre” – tette hozzá az elöljáró.
A „külföldiek” – ahogyan nevezik az elszakadt falurészek lakóit – már évek óta eredménytelenül harcolnak az engedélyekért a hivatalokkal, többször szerveztek aláírásgyűjtést is, de kézzelfogható eredmény nincs. „Szomorú, hogy ezt kell mondanom, de talán az elmúlt hét szörnyű balesetei miatt fontolóra veszik a javaslatainkat Bukarestben” – mondta reménykedve Márk Tibor.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!