Fotó: Veres Nándor
Csíkszereda turisztikai potenciálja kihasználatlan, kevés turista tölt egy-két napnál többet a városban, hiszen ma már nem elég szálláshelyet és étkezést biztosítani, hanem programokat, rendezvényeket, élményt is kell nyújtani számukra.
2016. július 25., 10:102016. július 25., 10:10
Csíkszereda városfejlesztési stratégiája kapcsán szakembereket szólaltattunk meg a megyeszékhely gazdaságának, népességének alakulását illetően, beszéltünk a levegő szennyezettségéről, és górcső alá vettük a város épített környezetét. Ezúttal Csíkszereda turisztikai lehetőségeit bontjuk ki, e témáról Tódor Etelkát, a Hunguest Hotel Fenyő ügyvezető igazgatóját, valamint Mátéffy Győző turisztikában jártas szakembert faggattuk.
Az integrált városfejlesztési stratégiát a helyi Planificatio Kft. készítette a csíkszeredai önkormányzat megbízásából. Jelenleg a véglegesítésén dolgoznak, még nem fogadta el az önkormányzati képviselő-testület. A dokumentumban az országos statisztikai hivatal adatait dolgozták fel, amelyek alapján azt a következtetést vonták le, hogy az utóbbi tíz évben a helyi turisztikai vállalkozások nem mutattak lényeges fejlődést, 2014-ben mindössze 1,34 százalékát valósították meg a városban realizált üzleti forgalomnak.
Csíkszeredában tavaly 30 szálláshelyet regisztráltak, amelyek közül a legtöbb panzió. „2005 óta jelentősen nem változott a szálláshelyek struktúrája és száma sem, nem érzékelhető dinamikus befektetés a szektorban, ami a kereslet növekedésének elmaradását valószínűsíti, ezt olvashatjuk ki a turistaérkezések statisztikájából” – írják a stratégiában. Viszont az elmúlt tíz évben 4 százalékkal bővült a teljes kapacitás. Tavaly 1098 férőhely állt a turisták rendelkezésére, amelyeknek nagy többségét a hotelek biztosítják, azaz 550 helyet.
Noha viszonylag nőtt a szálláskapacitás, a vendégéjszakák száma nem sokat változott az utóbbi évtizedben. „Az érkezések és vendégéjszakák számából kitűnik, hogy az átlagos tartózkodási idő mindössze két és fél nap” – olvasható a stratégiában. Az adatokból kiindulva úgy vélték, hogy jelenleg Csíkszereda turisztikai potenciálja kihasználatlan. A legtöbben a csíksomlyói búcsú alkalmával látogatnak a városba, és sokan érkeznek még a csíkszeredai városnapokra is, augusztus elején. „A vendégek többsége Magyarországról érkezik, és jelentős a rokonlátogatások aránya is, amely nem jelenik meg a turisztikai szálláshelyek adataira építő statisztikákban, de figyelembe kell venni, mert bizonyos fokú keresletet támaszt a csíkszeredai szolgáltatások iránt. Jelenleg egyébként hiányzik a térség és város jól meghatározott arculata, stratégiája, és az azt következetesen menedzselő turisztikai szervezet” – vonták le a következtetéseket a dokumentumban.
Mátéffy Győző turisztikai szakember a Csíkszeredában található szálláshelyek kapcsán elmondta, az 1990-es évek végén nagyon silány állapotban voltak, majd sokáig nem fektettek beléjük. Ehhez képest mára jó lett a minőségük, infrastruktúrájuk, bútorzatuk, felszereltségük. „Elértük azt a szintet, ami egy európai országban meg kell legyen” – mondta Mátéffy, hozzátéve, hogy a kapcsolódó szolgáltatások minősége is sokat javult, azonban ezen a téren még vannak hiányosságok. Ennek oka egyrészt, hogy nem megfelelő a képzés, például a pincér-, szakácsképzés; másrészt pedig az, hogy a tapasztalt munkaerő külföldre megy dolgozni.
Bár az utóbbi 20 évben több szálláshely is megszűnt a városban, mint például az új Hargita szálloda, (a mai Sapientia egyetem épülete), a régi Hargita szálló, amit városi szállónak hívtak (a csendőrség épülete), az ifjúsági szálló, azaz a Gyopár szálló. Helyettük számos új panzió nyílt, emellett a közeli falvak szálláshelyei is bővültek. Szálláshely tehát van, de továbbra is alacsony a vendégéjszakák száma, mert – ahogyan Mátéffy fogalmazott –, ma már nem az alvásról szól a turizmus, hiába van jó kiadó szoba, a vendég az eseményekre, programokra jön.
Mátéffy szerint sokat jelentene, ha év végére össze tudnának állítani egy eseménynaptárat, hogy mi fog történni a következő évben a városban és környékén, mi történik Székelyföldön, hogy tudják bemutatni a turisztikai kiállításokon. Csíkszeredát például a magyarországiak ismerik, hiszen jártak már a csíksomlyói búcsúra, vagy hallottak róla. „Nem azt kell nekik elmondani, hogy hogyan találnak ide, hanem azt, hogy milyen események zajlanak itt” – magyarázta. Hozzátette, kisvárosról lévén szó, csak a régióval együtt lehet eladni, ezért érdemes lenne összehangolni az eseményeket, hogy ne fedjék egymást. Ugyanakkor kiemelte, hogy a turizmus nemcsak a külföldi turisták idevonzását jelenti, hanem fontos, hogy a helyiek is bekapcsolódjanak a rendezvényekbe, létezzen egy belső mozgás is. Ha a helyiek nem vesznek részt, akkor a külföldi turistákat sem vonzza az adott rendezvény, esemény.
A szakember szerint téves, hogy a sportesemény csak sport, holott az turisztikai jelentőséggel is bír. Példának hozta fel Székelyföld kerékpáros körversenyét, hiszen erre az eseményre sokan a vidékünkre látogatnak, őket ki kell szolgálni, biztosítani kell azt, hogy követhető legyen a verseny, legyen nézőközönsége, például a stadionba érkezzenek meg, a részvevőket el kell látni étellel, itallal. Más példákat is felhozott, amelyek turistacsalogatók lehetnének, csakhogy kihasználatlanok, ilyenek a borvizeink, nincsenek vizes parkjaink, színvonalas strandjaink, továbbá hiányolta azt is, hogy nincsenek információs táblák a városban, sem könnyen elérhető információs iroda, sem utcai jelzőtáblák, amelyekből a turista is látja, merre van a csíksomlyói kegytemplom, a Mikó-vár és más turisztikai látványosságok. Szintén része a turizmusnak, de hiányzó az éjszakai élete a városnak. Visszatérve a Mikó-várra, pozitívnak találta azt, hogy sok esemény helyet kap benne, érdekességként viszont lehetne a turisztikai szezonban lovas-díszőrséget eléje kihelyezni, illetve középkori ruhában a városban az eseményeket több nyelven meghirdetni. Végül úgy gondolta, az is sokat javíthatna a régió turisztikájában, ha az önkormányzatok összeállítanának egy adatbázist az elérhető szálláshelyekről, látnivalókról, programokról, és központi szállásfoglaló rendszert vezetnének be.
A statisztikai adatok nem nyújtanak hiteles képet a város turizmusáról, holott jó lenne tudni, és ezen adatok fényében tervezni, fejleszteni, hogy kik érkeznek a városba, honnan, hányan jönnek és miért – vélte a Mátéffy Győző. Szintén hasonlóan gondolja ezt Tódor Etelka, a Hunguest Hotel Fenyő ügyvezető igazgatója is, aki szerint a statisztikai hivatal adatai nagyon messze állnak a valóságtól, mert sok szálláshelyen nem jelentik le az összes vendéget, ráadásul vannak feketén működő egységek is. „Nem olyan rossz a helyzet, mint amilyen képet az adatok festenek, kivéve a vendégéjszakák számát, mert az valóban alacsony, kevés éjszakát töltenek Csíkszeredában a vendégek” – mondta a szálloda vezetője.
Ugyanakkor hozzátette, a város az átutazó turizmus helyszíne, és nem vagyunk jó helyzetben, ha országos viszonylatban nézzük a várost: van egy várunk, egy csíksomlyói kegytemplomunk, egy-két órás városnézéssel le van tudva a látnivalók listája. 2008 óta lehetett tapasztalni, hogy jelentősen megváltoztak a vendégek elvárásai. „Nem elég, hogy szállodai szobák és éttermek vannak, nem elég altatni és étkeztetni a vendéget. A vendégeknek ma már élmény kell, valamiféle kiegészítő szolgáltatást kell számukra biztosítani” – foglalta össze Tódor Etelka.
Csíkszeredáról a hazai vendégnek a sör, a jégkorong és a hideg jut eszébe, az idősebb magyaroszágiaknak Erdély, a nemzetiség – említette meg érdekességként, hozzátéve, hogy bármi is legyen a turista motivációja, amely idevonzotta, programokat, élményt kell számára biztosítani, de úgy, hogy már nem elégséges kirándulást szervezni a Gyilkos-tóhoz, a Szent Anna-tóhoz vagy a Gyimesekbe. „A ma divatos wellness és fürdőhelyek azok, amelyek nagyon vonzzák a turistákat, a kényelem, a kényeztetés, amelyet tíz vendégből tíz szeret” – jegyezte meg. Éppen ezért Csíkban „nagy ütő erők” lehetnének azok a borvízforrások, amelyeket gyógyvízzé kellett volna minősíteni, köréjük infrastruktúrát építeni.
Tódor Etelka szerint az itteniek még mindig a magyarországiakat gondolják turistának, pedig a belföldi piacot kellene kiaknázni, hiszen egy ország turizmusát a belföldi piaca kell eltartsa, nem a külföldi. Csíkszereda turizmusán lendíthetne még a sport- és kulturális eseményeinek jobb népszerűsítése, hiszen hiába a jól megszervezett és minőségi fesztiválok, ha nem hallottak róluk. Ugyanakkor megemlítette a félbehagyott gyorskorcsolyapályát is, amelyen nemzetközi versenyeket is lehetne szervezni, ha befejeznék, amellyel szintén rendezvényeket vonzanának a városba. Az üzletembereknek konferenciákra kell lehetőséget biztosítani, a csapatépítésre 10–20 kilométeres körzetben kell programokat szervezni, lovas szekerezés, szánozás, bowlingozás, korcsolyázás, és még más tevékenységekkel bővíteni kellene ezt a kínálatot.
Azzal Tódor Etelka is egyetértett, hogy Székelyföldben, régióban kell gondolkodni, helytelen az, hogy minden vállalkozó saját maga próbál boldogulni. Az összefogásra ugyan vannak próbálkozások, konferenciákat is tartottak többször a témában, és nemrégen meg is alakult a turisztikai klaszter, de még van, mit tenni.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
Napokon át a jövő művészeié lesz a csíkszeredai színpad. A Művészeti Egyetemek Fesztiválja (UNSCENE) ötödik kiadásának sajtótájékoztatóján nemcsak a programokról beszéltek, hanem mélyebb gondolatokra is „vetemedtek”.
szóljon hozzá!