Miért is fog a zsigora?

Nemcsak az iskola rendezvényein, hanem például az Ezer Székely Leány Napján, továbbá rangos külföldi táncfesztiválokon is felléptek már a zsigorások. „Azért vagyunk büszkék a zsigorásokra, mert bár amatőrök, profi szinten táncolnak. Nemcsak a határon belül ment el a hírük, hanem Pécsett is bemutatkozhattunk, amikor Európa Kulturális Fővárosa volt” – emelte ki portálunknak Juhász András Réka, a középiskola aligazgatója, aki a néptánccsoport vezetését felvállalta. Különben ő maga is a néptánc szerelmese, és ha alkalom adódik rá, szívesen táncol.

A diákok egy része otthonról, vidékről hozza a tánctudását, mások pedig a Tanulók Háza Borsika tánccsoportjában sajátították el az alaplépéseket – tudtuk meg az aligazgatótól. Elmondta, legutóbb, nyáron a XII. Európa Jövője Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Találkozó programján (amelyet Csiperónak is neveznek) szerepeltek Kecskeméten, ahol műsorukat annyira megkedvelték, hogy a gálán is felléphettek.

A táncosokat Gábos Endre, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egyik tánckarvezetője oktatja több éve, szinte teljesen önzetlenül. Igaz, hogy Varga László igazgatóval közösen egy olyan kerettantervet dolgoztak ki, hogy a Hargita Együttes táncosa heti két órában tánckört tarthasson, de amint Juhász András Réka megjegyezte, ennél sokkal több energiát fektet Gábos a csoport tanításába.

Az is nagyon fontos, hogy a Zsigorának zenészei is vannak, akik szintén a diákok soraiból kerülnek ki. Velük Szalay Zoltán népzenekutató, egyetemi tanár foglalkozik. Általában klasszikus zenével kezdték, a Szentegyházi Gyermekfilharmóniában sajátították el a muzsikálás alapjait, a népi zenét kilencedikesen próbálták meg először játszani ezek a zenészek.

Amint az aligazgató kifejtette, a nemzetközi találkozón a bentlakásban a törökökkel laktak együtt és esténként táncházakat tartottak, ahol felváltva magyar és török muzsika szólt. A török zenész fel is fedezte a zenei kapcsolatokat, közös dallamokat, elkérte a gyimesi muzsikát tartalmazó cd-ket. A zsigorások általában az erdélyi tájegységek táncait tanulják meg, ezt érzik a magukénak, de amint a vezetőjüktől megtudtuk, az anyaországban egy táncház keretében hamar elsajátították más tájegységek táncrendjeit is.

Juhász András Réka szerint ez a fajta életmód nem megy egyáltalán a tanulás rovására, sőt épp ellenkezőleg mintha a legjobb tanulók soraiból kerülnének ki az együttes tagjai, mert zsigorásnak lenni életmódot jelent: „Ezeknek a diákoknak nemcsak heti egy-két órás programot jelent a tánc, hanem mindig ilyen zenét hallgatnak, ezt szeretik. Egyik utazásunknál, amikor várakozni kellett, leszálltunk az autóbuszról, és a parkolóban spontánul zenélni, táncolni kezdtek. Ezért is szeretek velük mindenhova menni, mert kedvtelésből táncolnak, és nagyon rugalmasak, nincs két egyforma előadásuk” – nyomatékosította Juhász András Réka.

Nem véletlen, hogy „Ha fog a zsigora, fogad a Zsigora” jelmondattal toboroznak minden tanév elején új tagokat. „A művészet, akár a betegség, fertőzés útján terjed” – fogalmazta meg Richard Dawkins, a memetika elmélet alkotója. A zsigora is eredetileg valószínűleg betegséget (csúzt vagy köszvényt) jelentett, de a csíkzsögödi használatban a szónak egy tréfás jelentése maradt fenn: ha a gyerek „hülyéskedik, marhul”, akkor mondják, hogy „fogja a zsigora”. Szóval, akit az első toborzó táncházban a zsigorások megfertőznek, amíg középiskolás, addig az együttesben is marad.