Meglepetés a temetőben

A földbe szúrt „értesítőkről” egyik olvasónk számolt be, aki édesapja végső nyughelyének rendbetétele miatt ment két hete a sírkertbe. „Nem háborogni szeretnék, hanem tükrözni, hogy mennyire durva módját választották a felhívásnak” – kezdte a beszélgetést a férfi, akinek a temetőt bérlő céggel, a Csík-Carral szemben mintegy négyszáz lejes tartozása gyűlt fel tizenhárom év alatt.

„Jogos a kérdés, hogy miért nem fizettem ennyi időn keresztül, pedig rendszeresen látogattam a sírt. Tudnom kellett volna, hogy ez is egy olyan szolgáltatás, akárcsak a telefon vagy az internet, amire fizetni kell – de nem tudtam” – fűzte hozzá. Szerinte azzal nincs baj, hogy pénzbe kerül a sírhely „megtartása”, inkább az elmaradásra figyelmeztetés módja bosszantó. „Jobb lett volna a bejárati kapura feltűzni a figyelmeztetést, esetleg egy kisebb papírlapra felírni és azt elhelyezni, mert így sokan szégyellték magukat a nagy táblák miatt” – osztotta meg véleményét.

Önfenntartónak kell lennie a temetőnek

A Csík-Car ügykezelésébe tartozó temetőben hozott szokatlan intézkedéssel kapcsolatban Csutak József ügyvezető elmondta, hogy célzott figyelemfelkeltő és figyelmeztető akcióról volt szó, mindenszentek és halottak napja előtt ugyanis a szokásosnál jóval többen jártak ki megemlékezni.

„A sírkertet fel kell tartanunk – villanyt, vizet, szemételhordást, temetőőrt fizetünk, ezen kívül folyamatos javítgatásokra van szükség, hogy gondozott állapotban tudjuk tartani a sírhelyek környékét” – tájékoztatott a temetkezési vállalkozó, aki szerint „semmiképpen sem akarták azt éreztetni a kegyeletüket lerovó emberekkel, hogy hátrányosan megkülönböztetik őket”. A temetőt tíz éve vette bérbe a helyi önkormányzattól a cég, ezt nemrég újabb öt évvel hosszabbították meg. „Havonta használati díjat fizetünk a városházának, így az évi huszonhat lejes karbantartási díj egyáltalán nem magas” – magyarázta.

Lejárt szerződések esetén először a kitáblázás módszerét használják, majd ajánlott levélben is értesítik a hozzátartozókat, és amennyiben ők nem szeretnének hosszabbítani, „eladásra” kínálják a sírhelyet. „A sírt megvenni nem, csak – tíz vagy húsz évre – bérelni lehet. Az új bérlő általában felveszi a kapcsolatot a régivel és egyeztet vele többek között a sírkő és a betonkeret további sorsáról. A koporsók tíz év alatt szinte elporladnak, így azt nem bolygatják, a régi fölé kerül az új” – világosított fel Csutak.

„Sajnos létezik egy olyan társadalmi réteg, amely egyáltalán nem foglalkozik a halottaival. Azt látom, hogy leginkább az idősek viselik szívükön elhunyt szeretteik nyughelyének sorsát” – árulta el a vállalkozó, hozzátéve, hogy a figyelmeztetések ellenére még egyetlen sírhelyet sem adtak el – és nem is szeretnének.