Fotó: Lukácsi Lehel
A politikai foglyok és a diktatúra évei alatt meghurcoltak juttatásának megduplázásáról szóló törvénytervezetet hagyott jóvá a kormány. Hargita megyében több ezren tartoznak az említett kategóriába.
2014. november 07., 13:342014. november 07., 13:34
Elfogadta keddi ülésén a kormány azt a jogszabálytervezetet, amely a politikai foglyok és a diktatúra évei alatt meghurcoltak juttatásának megduplázását írja elő. A tervezet értelmében mindazok, akik 1945. március 6-ától politikai okokból a meghurcoltatás bizonyos formáit szenvedték el, havi 400 lejes juttatásban részesülnek minden esztendő után, melyet fogságban, kitoloncolásban, bebörtönözve töltöttek, vagy erőszakkal lettek áttelepítve más lakóhelyre.
A számukra kedden jóváhagyott havi 400 lejes összeg tulajdonképpen az eddigi juttatás megduplázását jelenti. Azok, akiket erőszakkal tartottak kezelés alatt vagy házi őrizetben, minden elszenvedett év után havi 200 lejt fognak kapni. Fontos kiemelni, hogy a törvénytervezet akkor lép érvénybe, ha tartalmát a parlament is jóváhagyja, épp ezért ennek elfogadását sürgősségi eljárásra javasolta a kormány – hangsúlyozta ki Horváth Levente, a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium államtitkára.
A kényszerlakhelyre ítéltek vannak többségben
Hargita megyében több ezer személyt érint a politikai foglyok és a diktatúra idején meghurcoltak juttatásának esetleges megduplázása. Mint azt Bán Katalintól, a Hargita Megyei Nyugdíjpénztár vezetőjétől megtudtuk, októberben 3365 juttatást fizetett ki az intézmény politikai üldözötteknek vagy leszármazottaiknak. A nyugdíjpénztár igazgatója azt is elmondta, hogy a politikai alapon meghurcoltak zömét üldözte, megfigyelte vagy kényszerlakhelyre ítélte a kommunista rendszer, illetve vannak olyanok – például egykori tanárok –, akik állásukat veszítették el, és így gyári munkát kellett vállalniuk, kevés köztük az olyan, akit be is börtönöztek.
Októberben változott a törvény
Az etnikai alapon meghurcoltak, illetve leszármazottaik – akik szintén állami juttatásban részesülnek – már lényegesen kevesebben vannak Hargita megyében, összesen 282 ilyen jellegű juttatást fizetett ki októberben a megyei nyugdíjpénztár. Erre a kategóriára viszont már nem vonatkozik az említett törvénytervezet. Az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon meghurcoltak, deportáltak juttatására vonatkozó jogszabály múlt hónap végén változott, a törvény értelmében januártól havi 250 lejes juttatás kapnak az egykori deportáltak, fogvatartottak minden esztendő után.
A nemzetiségi alapon elhurcoltak, kilakoltatottak, erőszakkal áttelepítettek vagy munkaszolgálatra kényszerítettek minden év után havi 200 lejes juttatást kapnak majd, akárcsak az úgynevezett halálvonat túlélői. Az elhunyt meghurcoltak túlélő házastársai 150 lejes havi juttatásban részesülnek majd, amennyiben nem házasodtak újra.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Egyetlen orvosság létezik a szélsőjobboldal előretörése ellen, éspedig az, ha elmegy a magyarság szavazni annak jelöltje ellen. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kampányzáró beszélgetésre hívta csütörtökön a sajtó képviselőit.
Évek óta terítéken van Csíkszeredában a parkolóház-építés ügye. Most a város egy megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését tervezi, hogy kiderüljön, lehet-e saját beruházásként létrehozni és működtetni egy ilyen létesítményt.
Pünkösd előtt, június 2–6. közötti fognak dolgozni a Hargita megyei Lóvész és Gyimesfelsőlok megállók közötti vasúti szakaszon, és a munkálatok miatt Csíkszeredát is érintő vonatjáratok menetrendje fog módosulni.
Szabó János festőművész munkáit állítják ki szülővárosában, Csíkszeredában, a Lázár-házban május 15-én, csütörtökön.
Divat és változás címmel nyílik kiállítás szerdán Csíkszeredában, a Mikó-várban, a tárlat a Kiscelli Múzeum közreműködésével jön létre.
Állás- és pályabörze, szakmai tanácsadás, kerekasztal-beszélgetés – egynapos pályaválasztási börzét szervez május 23-án Csíkszeredában a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség, valamint Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége.
A munkát befejezték, most a beüzemeléshez szükséges engedélyeztetés zajlik a Gyimesközéplokon és Gyimesfelsőlokon épült víz- és szennyvízhálózatok esetében. A működtetést szeretnék a több község által létrehozandó cégre bízni, de vannak kérdőjelek.
Noha a várakozással ellentétben nem volt akkora igény a lakótelepi kerékpártárolókra Csíkszeredában, hogy a helyek beteljenek, a városvezetés elégedett ezek működésével. Mivel más lakóövezetekből is igényelték, újabb tárolókat fognak telepíteni.
Borbáth Erzsébet több mint három évtizeden át alakította a gyerekek életét és a közösséget, amelyhez tartozott. Neve összefonódik a csíkszeredai József Attila-iskola alapításával, valamint a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai magyar nyelvű oktatásával.
szóljon hozzá!