Fotó: Veres Nándor
Az építők által részlegesen felszabadított csíkszeredai Szabadság teret nemcsak a gyalogosok, hanem az extrém kerékpárosok, gördeszkások is birtokba vették, utóbbiak viszont már rongálják is a berendezést. Az általunk megkérdezett városlakók most az árnyékot adó fákat, növényzetet hiányolják a legjobban a térről, ezeket csak ősszel lehet elültetni.
2012. július 03., 18:002012. július 03., 18:00
2012. július 03., 21:062012. július 03., 21:06
Az építők már több napja kivonultak a Szabadság térről, a felújítás viszont még nem fejeződött be. Elkészült a térkövezés, megjelentek a közvilágítást biztosító lámpaoszlopok, kőlapokkal burkolták a padokat, viszont hátravannak még azok az arculati elemek, amelyek meghatározzák és korábbi állapotához viszonyítva jelentősen megváltoztatják a teret.
A Kossuth Lajos utca felől, a Nagy István Művészeti Szakközépiskola szomszédságában kap helyet a borvízkút és a pavilon, mellette pedig szökőkút lesz, amely, ahogy Tövissi Zsolt műépítész, a beruházás tervezője említette, főként a gyermekek számára nyújt majd szórakozást. A tervező szerint a fák, és más díszcserjék elültetése is nagy változást jelent a korábbi arculathoz viszonyítva. A kihagyott, 2x2 méteres helyekre 9 nagyobb méretű, előnevelt, 15-20 éves hársfát ültetnek el ősszel, ezenkívül a Szakszervezetek Művelődési Háza és a megyeháza előtti részre, ahol szintén a zöldövezet számára van hely, több sorban díszfák és díszcserjék kerülnek. A teret a Kossuth utca felőli oldalon szintén fasor zárja le.
„A padokat úgy helyeztük el, hogy csoportok számára körbeülve, közös beszélgetésre is lehetőség legyen. A téren, a lámpaoszlopok mellett áthalad egy hat méter széles kerékpársáv is, amelyet versenyzők is használhatnak, a tér központi része pedig rendezvények megtartására alkalmas, ott nincsenek padok” – magyarázta a műépítész.
A kerékpárosok, gördeszkások is kipróbálták
Nem számolt viszont senki azzal, hogy a gyalogosok mellett az extrém kerékpárosok, gördeszkások is kipróbálják majd az arculati elemek, térbútorzat teherbírását. Több, kőlapokkal borított padot már megrongáltak a kerékpárral, gördeszkával felugró fiatalok, volt olyan is, hogy az egyik támfalat levaxolták, hogy jobban csússzon a gördeszka. Tövissi szerint elszomorító, hogy emiatt még a felújítás elkészülte előtt már több padot javítani kellett.
„Sok kárt tettek a padokban, ez a tér nem extrém sportpályának készült, erre megoldást kell találni” – mondta a tervező. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint sajnálatos, hogy az emberek így nevelik a gyermekeket. „Jó lenne, ha a szülők is odafigyelnének erre. Lassan azon gondolkodunk, hogy az egész városközpontot bekamerázzuk azért, hogy a rongálásokat megállítsuk” – közölte a polgármester. Antal Attila alpolgármester szerint a szülők feladata megértetni a fiatalokkal, hogy a tér nem extrém sportpálya, és arra kéri az ott sétáló polgárokat is, hogy ha látják, ne hagyják ezt szó nélkül. Szerinte úgy tűnik, a jóérzés helyett inkább a tiltás, a tettenérés a hatásos ilyen esetekben, és egyelőre kérdéses, hogy az okozott károkat ki fogja megtéríteni.
Kommunistából posztmodern
A teret sokan körbejárták már, amióta nagy részét az építők felszabadították, azt mindenki elégedetten tapasztalta, hogy a sétálgató, kerékpározó kisgyerekek sokkal biztonságosabban mozoghatnak, mint korábban. „Tetszik, ahogy kinéz a tér, a burkolat sokkal jobb, mint amilyen volt, meg vagyunk elégedve” – mondta egy idősebb hölgy, hozzátéve, ha teljesen elkészül, még jobb lesz. Egy másik városlakó a megyeháza felőli támfalak lebontását tartotta jó megoldásnak, szerinte így tágasabb a tér. Ha pedig megjelennek az árnyat adó fák, és elkészül a Majláth Gusztáv Károly térhez vezető sétány is, igazán elégedett lesz.
Egyelőre a kommunista helyett a posztmodern arculat kialakítását tartotta a legfontosabb változásnak egy másik csíkszeredai, aki most nem lát nagy különbséget, de szerinte a fák, díszcserjék ültetése, borvízkút és pavilon építése sokat változtat a téren. Ráduly Róbert Kálmán polgármester azt mondta, közelebbről még nem tudta megszemlélni a teret, de ő inkább az időtállóságért aggódik. „Ha megnézzük tíz év múlva, hogy milyen állapotban lesz a tér, akkor lehet majd választ adni arra a kérdésre, hogy jó volt-e az elvégzett munka” – vélekedett Ráduly.
Több zöldövezet, a régi fák is maradhattak volna
Szikszai László műépítész, aki az elmúlt négy évben a helyi képviselő-testület tagja is volt, azt mondta, ő több zöldövezetet hagyott volna a téren. „Bár a téren szükség van rendezvények, vásárok megtartására, ezek száma kevés, így több zöldövezetnek lett volna hely. A két teret összekötő gyalogossétányon, a régi posta és a Sapientia Egyetem közötti szakaszon is meghagytam volna a régi fákat, amelyeket kivágnak, mert ezek hozzátartoztak a régi városképhez. A Majláth Gusztáv Károly téren a terméskőből készült támfalak is megmaradhattak volna” – összegezte szakmai véleményét a műépítész.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!