Látszatmunka a csíkmenasági templomon

Nem kevesebb mint fél évtizedet kellett várniuk a csíkmenaságiaknak arra, hogy 2011-ben végre visszaköltözhessenek lelki hajlékukba, templomukba. A „száműzetés” éveit nehezen viselték a hívek, hiszen a helyi kultúrotthon – még hogyha esetenként megfelelőnek is bizonyult a szentmisék és egyéb egyházi események megtartására – soha nem tudta pótolni az istenháza nyújtotta környezetet. A hívek által hozott áldozat most hiábavalónak látszik, az épület külsőleg ismét felújításra szorul.

Megrepedt és felpúposodott falak, több helyen is lehullott vakolat – ez a látvány fogadja most azt, aki a csíkmenasági Szeplőtelen fogantatás templomot látogatja meg. A műemlék épület teljes felújítását öt évig tartó munkálat után fejezte be a Râmnicu Sărat-i (Buzău megye) Sima Construct Kft., a beruházás értéke megközelíti a 600 ezer lejt.

„Nagyon elkeserítő, kár az elpazarolt pénzért” – jelentette ki Csala László, miközben a templomot vettük szemügyre. A menasági plébános csalódottan mutatta a jelenlegi állapotokat: a falak nedvességet szívtak fel magukba, noha a vízelvezetést és a szigetelést elvileg megoldotta a kivitelező. A talapzat teljes hosszában lemállott már a vakolat, az épület belsejében is érződik a dohos szag. „Másfél év alatt se tudtak kiszáradni a falak, állandóan szellőztetni kell” – magyarázta a plébános.

A déli oldal külső falain sem jobb a helyzet, nagyméretű sötét foltok mutatják a sérüléseket. Ugyanilyen állapotban van a torony, melyről több helyen is lehullott a festék. „Már tavaly nyáron tapasztaltam, hogy sok lesz itt a gond” – említette az atya, majd a főbejárathoz vezetett, megállapítva, a feliratok majdnem láthatatlanok. „Felmerül az a kérdés is, mikor kezd beázni a felújított tetőzet. Nem túl bizalomgerjesztő az állapota” – nyugtázta Csala László, majd a templom kőfalára mutatott: „Ez is úgy néz ki, mintha sosem újították volna fel”. Elmondta, a község polgármesterével közösen próbálnak tenni valamit a helyzet javulásáért.

Bencédi: etnikai síkra terelték a problémát

A kivitelező egy adott ponton azt sérelmezte, azért elégedetlenkedünk az elvégzett munkával kapcsolatban, mert magyar céget szeretnénk helyettük hozni – méltatlankodott Bencédi Sándor építész. A menasági templom felújítási munkálatainak vezetője elmondta, a technikai átvételkor 21 pontban fogalmazták meg a kifogásokat, ám a hiányosságokat azóta sem javította ki a kivitelező, noha erre egyéves határideje volt.  

Továbbra is probléma a belső nedvesedés, a külső tereprendezés pedig nem a terv szerint van elvégezve. A külső falakat kissé lekaparták, majd egy vékony réteggel takarták és lefestették. A vakolat azóta már többször lemállott, néhányszor újra is vakolták a kivitelezés során – sorolta a problémákat az építész. „Egy adott pontban már nem tudtam tenni semmit. Nem fogom aláírni a végleges átvételi jegyzőkönyvet, mert nem tudok felelősséget vállalni egy ilyen munkáért. Az ember csak mosolyog kínjában, mert egyebet nincs, amit tegyen. A területi műemlékvédelmi bizottságokat, amelyek még egyfajta szűrőként működtek ilyen esetekben, megszüntették, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítették a megyei felügyelőségeket, amelyek amúgy is nagy nyomásnak vannak kitéve. Most nem tudom, mi lesz” – panaszolta a sepsiszentgyörgyi építész.

Kiemelte, a menasági templom felújítása több mint két évtizedes történet. „Évekig kerestük a forrásokat, többször is volt remény magyarországi finanszírozásra, de az végül elmaradt. Ha valaki húsz esztendeig kitart egy műemlék felújítása mellett, és végül ez lesz az eredmény, akkor az nem igazán lelkesíti az embert. Feltevődik a kérdés, van-e értelme annak, hogy a lelkünket is beleadjuk ebbe a munkába?” – jegyezte meg a szakember. Bencédi elmondta, az épületen a kivitelezés alatt több munkát is újból és újból elvégzett a kivitelező, de mindannyiszor rosszul. „Sajnos a tervező ilyen esetekben nagyon ki van szolgáltatva a kivitelezőnek és a megrendelőnek” – nyugtázta az építész.

Mihály Zita: kívülállóként szemléltük a beruházást

„Én nem tudok mit mondani. Szakminisztériumi beruházás volt, mi egyáltalán nem voltunk beavatva. Teljesen kívülállóként szemlélte az eseményeket az igazgatóságunk” – tudtuk meg Mihály Zitától. A Hargita Megyei Művelődési, Egyházügyi és Országos Kulturális Örökség Igazgatóságának szaktanácsadója elmondta, a menasági templom restaurálását és felújítását a szakminisztérium alárendeltségébe tartozó Országos Kulturális Örökség Intézete (Institutul Naţional al Patrimoniului – INP) bonyolította le: ők hirdették meg a közbeszerzési eljárást, ők választották ki a kivitelezőt és ők is eszközölték a kifizetéseket.

György József: pocsék munkát végeztek

„Ezt a céget templom közelébe sem kellene engedni soha többet” – ezekkel a szavakkal reagált megkeresésünkre György József. Csíkszentgyörgy község polgármestere (melyhez Csíkmenaság is tartozik) szerint gyakorlatilag azt sem lehet tudni, hogyan is zárult a kivitelezés. Hozzátette, a 2011 novemberében lebonyolított technikai átvételkor a jegyzőkönyvben a buzăui céggel szemben számos észrevételt fogalmaztak meg a szakemberek, ám a kivitelező azóta sem pótolta a hiányosságokat. „Idén tavasszal vettük észre, hogy a talapzatnál és a tornyon is kezdett a fal leomlani. Nem végeztek minőségi munkát, ugyanakkor nem tartották be a projektvezető által előírtakat sem: például Héra festéket használtak mész helyett, ami ugyebár lezárja a szellőzését a falaknak” – részletezte a községvezető.

Az elöljáró abbéli meggyőződésének is hangot adott, hogy sokkal jobb munkát végeztek volna például a menasági szakemberek. „Most nem a falképek restaurálásáról van szó, hiszen azt kiválóan elvégezte az azzal megbízott székelyföldi szakembercsoport. A kőműves munka minősége az, ami sok kívánnivalót hagy maga után” – hangsúlyozta a polgármester.

Elmondása szerint számos kérdés merül fel ebben a helyzetben: a kivitelezővel még szerződésben áll-e a beruházó; mire terjed ki a garanciális munkálat; ha más cég végzi a szükséges javításokat, ki fogja finanszírozni azt… „Most nehéz megmondani, hogyan tovább. Azt sem tudjuk jóformán, kihez lehet fordulni. Az építésszel egyeztetünk, hátha saját kezünkbe vehetnénk a dolgokat. Ám erre kevés esélyt látok” – mondta a községvezető.

Az elmúlt napokban többször is kerestük az Országos Kulturális Örökség Intézetének a menasági beruházásért felelős illetékeseit, ám nem sikerült elérnünk őket. Hasonlóképpen a kivitelezőnek is fel szerettünk volna tenni néhány kérdést, ám a cég ügyvezetője elérhetetlennek bizonyult.