Úgy tűnik, az Erzsébet, a Katalin már kiment divatból, viszont virágkorukat élik a különleges hangzású, régi magyar nevek Csíkszeredában – legalábbis ez derül ki, ha az utóbbi esztendő névválasztási szokásait figyeljük.
2015. január 27., 18:552015. január 27., 18:55
„A gyerekek nagyon kegyetlenek tudnak lenni, gyerekkoromban rengeteget csúfolódtak a nevem miatt. Még az egyetemen is megtörtént, hogy egy szóbeli vizsgán a tanár megkérdezte: ha én vagyok Hargita, otthon van egy nővérem, aki úgy hívnak, hogy Kovászna? Anyukám elmesélte, egy régi kalendáriumban olvasott egy legendát arról, hogyan kapta a Hargita-hegység a nevét. Eszerint Hargita egy tündér volt, ez neki nagyon tetszett, és eldöntötte, ha lánya lesz, Hargitának fogják hívni” – mesélte a Csíkszeredában élő Szász Hargita, aki úgy tudja, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is van e névnek egy-egy viselője.
„Anyukám mesélte azt is, hogy amikor a szülészeten diktálta be a nevem, a nővér el volt szörnyedve, hogy szegény gyermeknek miért nem adott egy szép nevet, mint például a Berta. Arról nem volt szó, hogy a családban valaki ellenezte volna, de biztos sokan megkérdezték, hogy miért ezt a nevet választotta” – jegyezte meg. Elmesélte, amikor korábban kíváncsiságból a világhálón keresett rá a nevére, meglepte, hogy Szerbiában nagyon népszerű ez a keresztnév. „A Székelyföldi legendáriumba belekerült Hargita legendája, így ez a név most már él tovább.” Mint mondta, szereti a nevét, előnye, hogy „akinek egyszer bemutatkozom, az megjegyzi, emlékszik rám”.
A Bodor házaspár hosszas keresgélés után döntött először a Kende, később a Kont nevek mellett. Egyet tudtak: mindenképpen magyar eredetű keresztnevet akartak gyermekeiknek. „Kende volt az első választás, és úgy döntöttünk, ha a második gyerekünk is fiú lesz, Kont nevet adunk neki. Kond a Kende alakváltozata, a Kont pedig szintén régi magyar név északi közvetítéssel, a Knutból lett magyarosítva” – meséli Bodor Zsolt. „Anyukám kesergett kicsit, hogy nincs benne a Kont a katolikus naptárban, a kórházban meg kételkedtek, hogy létezik-e egyáltalán ilyen név. De összességében mindenkinek tetszik. Jó választás volt” – teszi hozzá az édesapa.
A különleges hangzású régi magyar nevek sorába tartozik a Mikolt női keresztnév is, bár első hallásra sokan fiút sejtenek e név viselője mögött. „Nem egy mindennapos név, nagyon sokan rácsodálkoznak. Az első kérdés nem az, hogy magyar név-e, ez a negyedik, hanem egymás után háromszor kérdezik meg, hogy mondtam?” – meséli Székely Mikolt, aki elég gyakran kell nevét betűzze, hogy megértsék. Szülei mindenképpen magyar eredetű nevet kerestek, hogy ne lehessen románra fordítani. „Testvériskolához mentünk Győrbe, a névsor alapján ott fiúnak gondoltak, és olyan családhoz is osztottak be, ahol fiúk voltak. Aztán mikor kiderült, hogy nem fiú vagyok, hamar kerestek más szállásadót” – emlékezik nevetve a nevéből adódó félreértésre.
A névválasztás nagyon tudatos és fontos volt a Sárkány család számára, akik szintén régi magyar nevekben gondolkodtak – derült ki beszélgetésünk során. „Babona vagy nem, de én hiszek abban, hogy a név viselője hordozza a név tulajdonságait. Mikor úgy éreztük, hogy házasságunk megérett egy magocskára, akkor lett a fiam Magor. Mivel ő nagyon érzékeny lélekvilággal rendelkezik, mikor a testvérkét tervezgettük, egy csalafinta kis hercegnőről álmodoztunk. Móra Ferencnek a Csilicsali Csalavári Csalavér című könyvéből, Csalarózsi kisasszonyból kiindulva jutottunk el a Csaláig. Ez a főúri osztálynál nagyon elterjedt régi-régi magyar női név volt, az 1210-es években megjelent férfinévként is” – osztotta meg Sárkány Laura. Mivel sokak számára nem volt egyértelmű, hogy a Csala lánynév, mellé választották a Dorkát is. Mint mesélte, már a szülészeten is bizonyítaniuk kellett, hogy ugyan használták férfinévként is, de igazából egy ősrégi magyar női keresztnév. „Nyilatkozatot tettünk, hogy felelősséget vállalunk a gyerekünk névadásáért, ezt elfogadták és beírták. Akkor egy picit elgondolkoztam, hogy ha már ez nem volt zökkenőmentes, vajon jól döntöttünk-e, hiszen nem akartuk, hogy a későbbiekben bármilyen problémája legyen.”
„Mifelénk nem a szappanoperák hősei hódítanak, itt egyre népszerűbbek a régi magyar nevek\" – mondta Farkas Erika, a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal anyakönyvi osztályának munkatársa, aki nem emlékezik olyan esetre, hogy nem tudtak elfogadni egy-egy nevet. „Egy nevet a jóérzés határain belül választunk, az nem lehet sértő. Egyébként a szülők már a kórházban kell tisztázzák a helyzetet, ha az általuk választott név annyira különlegesnek hangzik, hogy azt is megkérdőjelezik, létezik-e egyáltalán. Ilyenkor a szülő írásban vállal felelősséget a névadásért.”
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!