Közösséget összefogó szövőszék

A Csíkszeredából tizenegy éve Csíkjenőfalvára költözött Bunda Ildikó szomszédai hozzájárulásával állított fel lakásában egy szövőszéket. Az asszony elmondása szerint két okból kifolyólag döntött úgy, hogy nekifog szőni: egyrészt a tornácára szeretett volna még egy rend csereszőnyeget készíteni, másrészt a konyhájában lévő perzsát akarja rongyszőnyeggel leváltani. Mivel neki nem volt szövőszéke, a szomszédságon kezdett érdeklődni, hogy ki adná kölcsön neki.

Érdeklődő szomszédok

Az idősebb szomszédasszonyoktól szerezte be a szövéshez szükséges eszközöket, így a szövőszék, a vetőfa és a csépek is más-más tulajdonát képezik. A lelkes szomszédokkal nemcsak beszerezték az elemeket, hanem összeállították és felszerelték a szövőszéket, sőt az asszonyok szőni is megtanították az 58 éves Bunda Ildikót. A szövőszék felállítása óta is rendszeresen meglátogatják, régi történeteket mesélnek, és a sütemények mellett még jó tanácsokkal is ellátják őt. Akad a szomszédságban olyan is, aki, látva a készülő szőnyegeket, maga is újra neki akar fogni a szövésnek.

„Előrendelő” ismerősök

Két hete tanulta a mesterséget, és máris a harmadik szőnyeget szövi: az első 12, a második 6 méter hosszú lett. Gyermekei és ismerősei is jelezték már, hogy ők is szeretnének egy-egy darabot, úgyhogy van, mire felhasználni az előkészített, főként szomszédasszonyoktól kapott anyagokat – számolt be az eddigiekről a háromgyermekes anya.

Napi több óra szövés

Bevallotta, habár pár nap után a szövéstől megfájdult a háta és a nyaka, mégis a rongyok összevágása, előkészítése a megterhelőbb feladat. Mielőtt hozzáfogott volna a szövéshez, úgy gondolta, hogy mikor ideje lesz, leül az osztováta elé, és szövöget, azonban az idős asszonyok meglátása szerint, ha nekifogott, akkor csinálja azt „módjával”, így jelenleg hétköznapokon délelőtt és délután is több órát szán erre az idejéből – osztotta meg velünk Bunda.

A szövés menete

Miközben az asszonnyal beszélgettünk, bekopogott a szomszéd Erőss Mária, aki rendszerint segíti őt a szövésben. A 70 éves asszony a szövőszékhez leülve mesélt arról, hogy még lánykorában édesanyjától tanult szőni, de azóta szinte el is felejtette, hogyan kell, mivel már nagyon régen nem ült osztovátához. Mégis sikerült felelevenítenie a szövés menetét: „először a fonalat kell megvetni a vetőfa segítségével, fel kell tekerni, be kell fogdosni először a nyistbe, utána a bordába. A rongyot elé kell készíteni: felvágni, a csépekre felfejteni” – sorolta a teendőket Mária néni.

Három szál egy ige, tíz ige egy zseréb

Mosolyogva tette hozzá, amikor pár hete újra nekifogtak a szövésnek, kellett gondolkodnia, mit is jelent az ige, a zseréb. A mejékbe felszedett fonalak három szálát nevezik igének, minden tíz ige egy zseréb, egy szőnyeg szövéséhez pedig többnyire 6 zseréb szükséges – tisztázta Mária néni. A jelenlegi mejék két kibontott szvetter anyagából készült el, 172 szálból áll – árulta el Bunda Ildikó, aki emlékezett még a nagymamája által is használt kifejezésekre. Szeretné, ha nem merülne feledésbe a mesterség, azért majd lépésről lépésre leírja – az idősebbek elmondása alapján –, hogy mi következik. Már gondolkodik azon is, hogy jövőre törlőkendőket, terítőket szőjön – amihez a mostani kettőhöz képest – négy lábítós szövőszék szükséges és vékony gyapot fonal.