Javaslatok régiófelosztásra

Vitaanyagnak szánja Hargita Megye Tanácsának elemzőcsoportja azt a több tíz oldalas – az interneten bárki által elolvasható és továbbgondolható – javaslatcsomagot, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a közeljövőben sorra kerülő régióátszervezéssel kapcsolatban.
Röviden összefoglaljuk az abban leírtakat.

A kiindulópont

Kiindulópontként a szakanyag a fejlesztési régiók mostani felosztásának hátrányait sorolja. Mint az elemzők írják, elég volt néhány esztendő ahhoz, hogy kiderüljön, a jelenlegi rendszer megbukott, javításra szorul. A mostani felosztás a gazdag és szegény megyék összefércelésével elfedte a valós területi különbségeket, kontraproduktív versenyhelyzetet szült, a rossz szerkezet miatt pedig nem érvényesülhettek egyes térségek gazdasági sajátosságai. Ugyanakkor a lakosság jövedelme tekintetében fokozódtak a különbségek: a legnagyobb és a legkisebb nettó átlagbér közötti különbség mára több mint 600 lejre emelkedett a megyék között. A regionális szerkezet nem építkezett a történelmi hagyományokra, mentálisan és kulturálisan igencsak elkülönülő közösségeket vett egy kalap alá. Összességében nem járult hozzá Románia kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődéséhez és a területi előnyök optimális kihasználásához.

Javaslatok

A megyei önkormányzat szakemberei egy olyan kialakítást javasolnak, amely figyelembe veszi az Európai Unió ajánlását, miszerint „a régióknak tükrözniük kell a gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális, földrajzi vagy környezeti körülményeket”. Hozzáteszik, szegényt a szegénnyel, gazdagot a gazdaggal elvet kell követni, mert a jelenleg érvényben lévő fejlesztési régiókban nem hozta meg a várt eredményeket az a rossz regionális szerkezet, hogy gazdag megyéket a szegényekkel „zártak össze” egy régióba. Javasolják ugyanakkor, hogy az RMDSZ által támogatott, fejlesztéspolitikai érvekre támaszkodó álláspontot ismertessék meg a román közvéleménnyel, illetve véleményformálókkal.

Együtt Hargita, Maros és Kovászna

Székelyföld számára három elfogadható forgatókönyvet vázolnak. Az első – és legideálisabb – szerint Maros, Hargita és Kovászna megye alkotna egy régiót, a régióközpont pedig Marosvásárhelyen lenne. Érveket is felsorakoztatnak e régió mellett: kulturális és gazdasági értelemben homogén térségről van szó; olyan belső gazdasági kapcsolatok vannak, amire lehet építkezni; jó a megyék közötti közlekedési kapcsolatrendszer; létezik egy regionális identitástudat, amelyre építeni lehet. Ez a régió kiegyensúlyozott városhálózattal rendelkezne: Marosvásárhely mint oktatási, egészségügyi, közlekedési és logisztikai központ jelenik meg, Segesvár, Szászrégen, Marosludas, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Maroshévíz, Kézdivásárhely pedig térségi centrumok lennének.

Beszterce-Naszód csatlakozása

A másik, ugyancsak működőképes forgatókönyvként az elemzők a három székely megye és Beszterce-Naszód megye egyesítését vetik fel; ez esetben is Marosvásárhely lenne a régióközpont. A fentebb már felsorolt szempontok mellett a négy megyét szervesen összekapcsoló európai utat (E 578) és a viszonylag jó vasúti kapcsolatrendszert (400-as vasútvonal) említik. Ugyanakkor a szakemberek szerint méret és népesség szempontjából e szerkezet tökéletesen megfelel az EU előírásainak.

Brassó és a székely megyék

A tanulmány egy harmadik elképzelést is tárgyal: abban a székelyföldi megyék Brassó megyével egészülnének ki. A régióközpont viszont továbbra is Marosvásárhelyen maradna, mert ez „olyan új lendületet adna a Maros menti város fejlődésének, amilyenre Brassónak nincs szüksége”.
E forgatókönyv kapcsán a tanulmány készítői – saját fogalmazásukat használva – kötelességüknek érezték megjegyezni, hogy néhány szakmai érv ez utóbbi régió „létrehozása ellen szól”. Ilyen például a jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek az előrejelzések szerint tovább fokozódnak; ez a fokozódás átlagbérek esetében is előrejelezhető. A hátrányos helyzetben lévő területek (a régió mintegy 70%-a) Brassó megye kiugró teljesítménye miatt nem férnek hozzá megfelelő támogatási forrásokhoz.

A javaslat a Hargita megyei önkormányzaté

Az anyag kapcsán Borboly Csabát is megkérdeztük. „A tanulmány nem egy politikai álláspont, hanem egy ésszerű, statisztikai, gazdasági és társadalmi mutatók alapján kidolgozott javaslat, ugyanakkor ez nem egy végleges verzió. Ezt a javaslatot Hargita Megye Tanácsa magáénak tudja. Meggyőződésem, hogy Kovászna és Maros megye számára is elfogadható, de még nem került sor szakmai vitára. Nyitottak vagyunk, várjuk bárkinek az érveit, javaslatait, kritikáit. Jelenleg ez az egyetlen nyilvános és mondhatni hivatalos álláspont” – nyilatkozta a Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki hozzátette, az a céljuk, hogy a témában „a politikai csatározás helyett a szakmai, akadémiai, illetve a reális problémákra választ adó közigazgatási reform jöjjön létre”.

Más megyei önkormányzatok vezetőivel érdembeli egyeztetésre tehát még nem került sor – tette hozzá a tanácselnök –, de a tanulmányt még e héten kézhez kapják. Miután az RMDSZ-fórumokon megbeszélik a vitaanyagot, azt követően a román közvélemény számára is ismertté teszik.

Háromszéki javaslatok

Ugyancsak a régiósításról fejtette ki véleményét csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester, illetve Klárik László szenátor. Erről itt olvashatnak részletesen.