Incze Emese: soha nem véletlen a tünetek megjelenése

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

A kiutalási diagnózisok alapján a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház neurológiai osztályán kezelt betegek mintegy nyolcvan százaléka került be stroke-kal. Incze Emese neurológus szakorvossal az agyvérzés rizikófaktorairól beszélgettünk.

Péter Beáta

2016. november 23., 11:282016. november 23., 11:28

A stroke, ismertebb nevein az agyvérzés, agyérgörcs vagy gutaütés, az agyi erek különböző okú elzáródása, amelynek következtében károsodik az adott ér által ellátott agyterület. Az ez év január és októbere között a csíkszeredai kórház ideggyógyászati osztályára beutalt 471 beteg közül 363 került be sürgősségi úton, azaz ennyien kaptak agyvérzést vagy nem bevérzéses stroke-ot. Többségükben idősebb személyek voltak az érintettek, de akadt közöttük szép számmal fiatal is – tudtuk meg Incze Emesétől.

Az, hogy egyre fiatalabb személyek kapnak agyvérzést, és szorulnak (hosszabb vagy rövidebb időre) orvosi ellátásra, a megváltozott életmóddal is magyarázható. A szakorvos úgy véli, manapság stresszesebbek az emberek, nagy részük dohányos, hiányzik az életükből a rendszeres testmozgás.

„Idős korban növekszik a rizikófaktorok sokasága, viszont egyre gyakoribb a fiatalkori agyvérzés is. A fiatalok nem veszik figyelembe a magas vérnyomást, cukorbetegséget, az elhízást, nem tulajdonítanak jelentőséget neki. Pedig egy magas vérnyomásos napi egy-két tablettával kontrollált vérnyomással, nyugodtan élhet, viszont, ha nem szedi, és lesz egy agyi történés – ez lehet vérzés is – akkor akár ágyban fekvő beteggé is válhat. Súlyos következményei lehetnek. Ezek a klasszikus rizikótényezők, amelyek az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak. Viszont a fiatalok esetében kicsit más okai is lehetnek egy agyi történésnek. Mi, orvosok is másképp gondolkodunk, ha fiatal beteg kerül hozzánk. A fiatalok jobban ki vannak téve például a traumáknak. Nem csak autóbalesetről van szó, hanem egy sportbaleset is okozhat például nyaki sérülést és utólagosan egy agyi történést” – mutatott rá Incze doktornő.

A megelőzés az ismert rizikófaktorok kontrollja. Ha például tudja valaki magáról, hogy magas a vérnyomása, akkor szedje a kardiológus által felírt gyógyszert rendszeresen – hangsúlyozza a szakorvos. Mint mondta, a stroke tüneteit viszonylag egyszerű felismerni, de komolyan kell venni, ha valakinek elcsavarodik a szája, legyengül a fél oldala, nem tud beszélni, zsibbadást érez, látáskiesése van, vagy hirtelen erős fejfájása keletkezik. Amint lehet, be kell menni a kórházba, és nem otthon várni, hogy majd csak elmúlik.

„Ha nem, elveszítik azt a három órát, az aranyperiódust, ami alatt az orvosok sokat tudnának tenni kivizsgálás és kezelés szempontjából is. Ha időközben elmúlnak a tünetek, akkor is orvoshoz kell fordulni, mert soha nem véletlen ezen tünetek megjelenése.”

A stroke következtében a beteg lebénulhat, elveszítheti a beszéd értésének és kifejezésének a képességét. Ellátásra, segítségre szorul, a munkahelyére nem helyezhető vissza, esetenként az egész családot lefoglalja az ápolása. A rehabilitációs időszak esetenként nagyon hosszú, mindaddig amíg vissza tud kerülni egy olyan elfogadható állapotba, hogy legalább önellátó legyen, fel tudjon kelni az ágyból, és ki tudjon menni a mosdóba, egyedül legyen képes enni.

„A stroke-on átesett beteg étkeztetése is nehéz, nehezebben tud rágni, vagy félrenyel. Az ágyban legalább kétóránként meg kell fordítani, hogy ne legyen felfekvése, mozgatni kell a lábait, mosdatni kell. Nagyon nehéz a betegnek is és a hozzátartozóknak is. Főként egy olyan személynek, aki addig aktív volt, például gazdaságot vezetett, nehéz elfogadnia ezt az állapotot. Amíg az eredeti állapotába visszakerül, nagyon hosszú folyamat, nagy erőfeszítést igényel a betegtől és a környezetétől is.

Incze Emese sajnálatát fejezte ki, hogy kevés az agyvérzés veszélyeire, rizikófaktoraira való felhívással kapcsolatos kampány. „Néha látok egy-egy vérnyomásmérő, cukormérő standot a városban, de ott sem a fiatalok állnak sorba. A fiatalok akkor végeznek ilyen vizsgálatot, ha az az alkalmazáshoz kell. Nagyon kevés az, aki önmagáért megy el vizsgálatra. Vannak örökletes dolgok, amiről az ember nem is tud. A fiatal nőknél ugyanakkor, ha többszörös spontán vetélés történt, vagy fennáll a rendszeres fogamzásgátló szedése és még dohányzik is, akkor exponenciálisan növekedik az esély, hogy fiatalon stroke-ot kapjon. A férfiaknál 35 év fölött a magas vérnyomás okozhat problémát. Sokszor egy tablettával, egy jó orvos-páciens kommunikációval meg lehetne előzni a bajt, de nem figyelnek erre.”

Hangsúlyozza, ha volt már korábban agyi történés, vissza kell menni vizsgálatra időszakosan. A hozzájuk kerülő betegek úgy élik meg, hogy hirtelen „szakadt rájuk” minden. Nehezen fogják fel, hogy ez történt velük, nincsenek tisztába a rizikótényezőkkel, és nem értik, hogy miért pont velük történt meg. Viszont vannak dolgok, amelyeket nem vesznek figyelembe, nem tesznek egészségükért.

„Az emberek itt szembesülnek azzal, hogy igenis ez velük is megtörténhet. Viszont fel kéne tenni a kérdést, hogy mikor mozgott utoljára – a favágás, bevásárlás nem az –, hogy mikor mozgatta át minden izmát. Mikor végzett egy rendes bemelegítést, vagy mikor sétált. Nem szabad összekeverni a munkába való rohanást, a tudatos mozgással, vagy akár egy sétával”c– emelte ki a szakember.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei