Fotó: Veres Nándor
A Keleti-Kárpátokban zajló második világháborús harcokban megsebesült, majd a csíkdánfalvi hadikórházban elhunyt és az Olthegye dűlőben eltemetett német katonákra emlékeztek vasárnap a felcsíki településen.
2012. augusztus 26., 20:282012. augusztus 26., 20:28
2012. augusztus 27., 15:212012. augusztus 27., 15:21
A csíkdánfalvi Pál Zoltán középiskolai történelemtanár kezdeményezésére most felújították a település Csíkszereda felőli bejáratánál, az 578-as európai úttól nem messze fekvő német haditemetőt.
A ma 78 esztendős dánfalvi Ambrus Ilona 1944-ben 3. osztályos volt. Arra emlékszik, hogy márciusban befagyasztották a tanévet, és az iskola épületében katonai kórházat rendeztek be. Ide szállították a közeli harctereken megsebesült katonákat, és az Olthegye néven ismert dűlőben, erre külön kialakított helyen temették el azokat, akik belehaltak sérüléseikbe. A háború utáni zavaros években az akkori dánfalvi plébános, Baricz Dénes kezdeményezésére egy emlékmű készült a német temetőben, kivitelezője a gyergyószentmiklósi Rizoli Antal kőfaragó mester volt.
Ezt a temetőt újították most fel, kerítették be és készítettek minden sírhant fölé egyforma fakeresztet a dánfalviak. Pál Zoltán, a temetőt felújító csoport vezetője szerint – mivel 1944 őszen Dánfalváról szinte mindenki elmenekült – a német halottakat tábori lelkész temette el, semmilyen okirat nem maradt hátra az itt elhantoltakról. Pár nappal ezelőtt azonban a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge (Német Hadisírgondozó Népi Szövetség) jelezte a fiatal tanárnak, megtalálták azt az okiratot, mely arról tanúskodik, hogy 37 német katonát temettek el Olthegyébe. A második világháború végén csupán az akkor 33 éves, háromgyerekes Antal József jegyző maradt itthon Dánfalván. Ő még további öt, az oroszok által a közeli erdőkben kivégzett német katonát temetett el a haditemetőben.
A dánfalvi ünnepségen több száz megemlékező mellett egy kis, a németországi Illingenből érkező küldöttség is jelen volt. Az ünnepi szentmisét Ft. Bara Ferenc plébános mutatta be, majd a megemlékezők, élen a Mátyás Huszáregyesület tagjaival, a dánfalvi fúvószenekar katonai dallamait hallgatva gyalog vonultak ki a temetőbe. Itt Bara plébános az elhunytakért imádkozott, elhangzott magyarul és németül a Miatyánk, majd Pál Zoltán történelemtanár, Böjte Csongor polgármester és Lukács Gábor, a közbirtokosság elnöke mondott beszédet, a német küldöttség részéről pedig Bernard Schmitt és Cristian Scarlat szólt az egybegyűltekhez. Scarlat, a Volksbund képviselője köszönetet mondott a dánfalviaknak, és kihangsúlyozta: „egész Európa számára példa kellene legyen az, ahogy a dánfalviak a hősökre emlékeznek. Be kellene mutatni Európa országainak a dánfalvi német haditemetőt.\"
A felújított temető megáldása a kegyelet koszorúinak elhelyezésével zárult, majd a Volksbund képviselői emlékérméket adtak át Pál Zoltán tanárnak, Bara Ferenc plébánosnak, Böjte Csongor polgármesternek és Lukács Gábor közbirtokossági elnöknek. A dánfalvi német temető felújításának anyagi költségeit a helyi közbirtokosság állta.
Megemlékezés az Úz-völgyében és a Bilibók-tetőn
A második világháború augusztus végi csatáira, az orosz csapatok elleni harcokban elesett magyar katonákra emlékeztek a hét végén több székelyföldi településen. Szombaton délben a gyimesi Bilibók-tetőn található hősök emlékművénél tartottak szentmisét, vasárnap délután pedig az Úz-völgyi haditemetőben zajlott megemlékezés.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!