
Február 2-án, negyven nappal karácsony után tartják Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét, mely a karácsonyi liturgia befejező eseménye és a szerzetesek világnapja is egyben.
2012. január 31., 17:582012. január 31., 17:58
2012. január 31., 18:332012. január 31., 18:33
A biblia tanítása szerint e napon mutatták be Jézust mint elsőszülöttet a templomban. Ezen a napon gyertyát szentelnek, gyertyás körmenetet tartanak, és a hívek a szentmisén szentelt, égő gyertyákkal vesznek részt. A gyertyaszentelés a világosság szimbóluma, jelképezi magát az Istenembert.
A gyertya szentelése jelképezi az asszonyi termékenységet és a megújuló élet ki nem oltható lángjait. Régen minden katolikus házban volt szentelt gyertya, aminek nagy szerepet tulajdonítottak az emberi élet során, a bölcsőtől a koporsóig. Gyakran vihar idején gyújtották meg, védelmező céllal.
A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Tehát, ha ebben az időszakban felmelegedés, napos idő van, a tél még hosszúnak ígérkezik.
A szerzetesi életforma ma is időszerű
1997 óta minden év február másodikán, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt ünnepli, akik a világon katolikus szerzetesként, Istennek szentelve élik életüket. Ebben a számban benne vannak az apostoli életet élő és szemlélődő szerzetesek, a világi intézmények tagjai, továbbá a megszentelt élet új formáit követő férfiak és nők. II. János Pál pápa nyilvánította ezt a napot a szerzetesek világnapjává.
Az ünnep célja egyébként hálát adni Istennek a szerzetesi élet ajándékáért, előmozdítani a szerzetesség ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget nyújtani a szerzeteseknek, hogy egyre inkább rácsodálkozzanak életük szépségére és azokra a csodákra, melyeket az Úr bennük és általuk művel az egyház és a világ javára.
A keleti ortodox egyházak szerzetesi rendszerének atyjaként Szent Baszileioszt tisztelik, míg a nyugati világ rendjei Nursiai Szent Benedek (480–543) fellépésétől kezdve alakultak ki. Benedek 528-ban alapította meg a Monte Cassinó-i kolostort, ezzel a nyugati szerzetesség alapjait is megvetette.
A középkorban hihetetlen virágzásnak indult szerzetesrendek sajátos feladatot láttak el az egyházban: egy részük feladata az imádság lett, míg más rendek a tanításban, a betegápolásban, a misszióban, a diplomáciában és az élet számtalan területén vállaltak szerepet. A szerzetesi életforma továbbra is időszerű, hiszen a szerzetesrendek korunkban is megtalálják feladataikat.
Az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, hogy támogatja-e Adrian Veștea kormányát, előbb megvárja, hogy milyen álláspontra jut a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
Dobos Melindát nevezték ki Hargita Megye Tanácsának megyemenedzseri tisztségére a hétfői tanácsülésen.
Sepsiszentgyörgy egykori dohánygyárában aláírták hétfőn a helyi Csodák palotájának finanszírozását célzó szerződést. Az önkormányzat a Közép Fejlesztési Régió legnagyobb uniós támogatásával vághat bele az élményközpont kivitelezésébe.
Mezőgazdasági munkát végző emberekre támadt rá a medve hétfőn a Kászonaltíz községhez tartozó Kászonújfaluban, mindkét személyt kórházba kellett szállítani. Az áldozatok állapota stabil.
Megtiltja a brit kormány a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabb gyerekek számára.
Hetek óta üzenget Hargita Megye Tanácsának korábbi elnöke utódjának, hétfőn azonban látványosan egymásnak esett Hargita Megye Tanácsának ülésén Bíró Barna Botond és Borboly Csaba a homoródfürdői ifjúsági tábor ügyében.
Közzétette az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő két hétre, a június 15–28. közötti időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzését. Jöhet a nyár.
A bukaresti katonai törvényszék a csendőrségi vezetőket a vádak alól felmentő ítéletet hozott hétfőn a 2018. augusztus 10-i fővárosi tüntetés ügyében.
A munkaképes korú, azaz a 15 és 64 év közötti lakosság foglalkoztatási aránya 62,6 százalékon stagnált az idei első negyedévben, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal 6,5 százalékra nőtt 2025 utolsó három hónapjához képest.
szóljon hozzá!