Az elmúlt évekhez képest már akkor is jövedelmezőnek mondható az idei síszezon, ha ezen a télen nem havaz többet – állítják a Hargita megyei sípályák működtetői, akik szerint az utóbbi hetekben annyi hó hullott, amennyi bőven elegendő a szezon zárásáig. A teljesség igénye nélkül néhány Hargita megyei sípálya-üzemeltetőtől arról érdeklődtünk, hogyan alakul az idei szezon.
2012. február 22., 15:242012. február 22., 15:24
2012. február 22., 16:182012. február 22., 16:18
„Egyáltalán nem panaszkodhatunk” – tisztázza rögtön a beszélgetés elején Sipos Zoltán, a Madarasi Hargitán lévő sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. ügyvezető igazgatója, majd rögtön hozzáteszi, akkor lenne igazán boldog, ha „a hazai iskolákban olyan lenne az oktatási program, amely évente legalább egy hetet kötelező módon a gyerekek sízésére fordítana. Ez a nyugati országokban bevált szokás, reméljük, egyszer majd csak nálunk is felismerik ennek pozitív hozadékát”. A Madarasi Hargitára egyébként továbbra is az udvarhelyszékiek, a marosvásárhelyiek, a kolozsváriak, valamint a segesváriak látogatnak a leggyakrabban. Gondot okozott viszont a terület megközelítése, a Szentegyházáról vezető erdei utat ugyanis a tél folyamán a cégnek önerőből kellett járhatóvá tennie.
„Április végéig tervezzük a szezont, addig a mostani hóréteggel gond nélkül ki tudjuk húzni. Szezonzárás előtt viszont lesz egy nemzetközi snowboardversenyünk, amit március tizedikére időzítünk” – hívja fel az érdeklődők figyelmét Sipos. A Madarasi Hargitán hétközben reggel tíztől délután négy óráig működnek a felvonók. „Akkor is beindítjuk, ha csak egyetlen vendég igényli.”
Sajtóhatások
Tusnádfürdőn úgy tervezik, hogy legalább március közepéig nyitva tartják a pályát. „Egy méteres taposott havunk van, ez bőven elegendő addig. Persze, csak abban az esetben, ha éjszaka fagypont alatt marad a hőmérséklet, és nappal sem lesz több plusz néhány foknál” – hangsúlyozza Kalamár Andor, a tusnádfürdői sípályát működtető Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület vezetője. Ő sem elégedetlen a még javában tartó idénnyel, egy dolgot azért fontosnak tart elmondani: a román sajtó sokat ártott és riadalmat keltett a behavazott Kárpátokon túli területek folyamatos filmezésével. „Látva a tévében a világtól elzárt településeket, sokan, főleg Galacról, rögtön lemondták a lefoglalt tusnádfürdői szállásukat.” Tusnádfürdőre a téli szezonban egyébként immár évek óta járnak Konstancáról, Bukarestből, Ploieşti-ről, illetve Brassóból. A térségből a legtöbben Csíkszeredából, Kézdivásárhelyről, valamint Sepsiszentgyörgyről keresik fel a kisvárost.
A jól fizető vendégek
Mintha Kalamár Andort hallanánk, amikor Both Csabával beszélgetünk. A hargitafürdői Csipike sípálya üzemeltetője is a román televíziók havas tudósításainak „számlájára” írja azt, hogy az utóbbi hetekben jelentősen megcsappant a román vendégek száma. „Egy dolgot tisztán kell látnunk, továbbra is a románok a pénzes vendégek. Ők azok, akik azért jönnek ide, hogy szórakozzanak, nem igazán panaszkodnak a körülményekre, a kirándulás végén pedig tisztességesen fizetnek. Igaz, hogy nem beszélnek magyarul, de nálunk hagyják a pénzüket” – fejti ki a kereslet-kínálat működésének egyszerű alapelvét Both. A szezonnal kapcsolatosan a Csipike pálya megbízott üzemeltetője pozitívan nyilatkozott: a mostani hóréteggel áprilisig mindenképp kihúzzák. „Az elmúlt két hónapban a hóviszonyok nagyon jók voltak, ez meg is látszott a hétvégi forgalmon.”
Országosan is előkelők
Borszéken az elmúlt szezonhoz képest két hét késéssel kezdtek: szilveszter napján indult az idény, ám mostanra behozták a hátrányt. „Tavaly csak a Reménység pályát működtettük, idén viszont a Prücsök is használható, a következő szezonra pedig a harmadikat, a Verőfényt is beindítjuk. Előbb vásárolnunk kell még egy felvonót, valamint egy újabb hóágyút. Úgy néz ki, meglesz rá a pénzünk” – tekint bizakodóan a 2012–13-as síszezon elé Mik József, a borszéki pályák üzemeltetését is felügyelő borvízváros polgármestere. Visszatérve a még zajló idényre, Mik József örömmel újságolja, hogy milyen sokan keresik fel hétvégenként Borszéket. „A múlt hétvége volt eddig a legforgalmasabb: 1300 síző járt nálunk, akik egyetlen hétvége alatt 16 ezer alkalommal használták a felvonókat.”
Borszékkel kapcsolatos hír, hogy a turisztikai minisztérium honlapján e hét elején összesített kimutatás szerint az elmúlt hétvégén Brassópolyána, Predeál és Sztrázsa (Straja) után ide látogatott a legtöbb síző turista.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!