Leginkább a helyi önkéntes csoportok bevonásával, viszonylag kevés pénzből próbálnak falunapokat szervezni a csíki polgármesteri hivatalok. Van olyan település is, ahol pár évvel ezelőtt már azon gondolkodtak, hogy egynaposra csökkentik a falunapi rendezvényeket, aztán egy sikeres pályázattal összegyűlt annyi pénz, amiből meg tudták szervezni a kétnapos rendezvénysorozatot.
2012. augusztus 30., 16:572012. augusztus 30., 16:57
2012. augusztus 30., 18:522012. augusztus 30., 18:52
„Ünnepelni, egy kicsit megpihenni akkor is szükséges, ha nehéz időket élünk” – jegyzi meg érdeklődésünkre Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere, majd rögtön az általa vezetett település falunapi rendezvényeinek szervezési szokásaira tér. A madéfalviak leginkább az ingyenes rendezvényekre fektetik a hangsúlyt, például sporteseményekre. Egy-egy pénzesebb magyarországi zenekar vagy előadó meghívására azért minden évben elkülönítenek egy jelentősebb összeget.
„A falunapok alatt nem csak a polgármesteri hivatal alkalmazottai szórakoznak, ezért a szervezői, illetve anyagi vonzatát sem csak nekünk kell állni, hanem a helyi közbirtokosságnak, a civil szervezeteknek és a tehetősebb vállalkozóknak is. Szerencsére ezzel nincs is gond. Az viszont tény, hogy évről évre kevesebb pénzt fordítunk a falunapi rendezvényekre, a helyi szervezetek és öntevékeny körök bevonásával viszont mégis sok embert megmozgató falunapokat tudunk szervezni” – fejti ki Szentes. Volt olyan esztendő is, amikor 30 ezer lejből szerveztek falunapokat Madéfalván, az összeg nagy részét az önkormányzat állta. Az önkormányzat legutóbb 8 ezer lejt különített el a madéfalvi falunapokra: ez volt a legolcsóbb ilyen rendezvény a felcsíki községben.
Bóvli zenekarokat nem hívnak
Csíkszentmártonban minden évben a polgármesteri hivatal szervezi a falunapokat: az alcsíki községben évek óta alapszabály, hogy a helyi előadók, illetve öntevékeny körök programjainak kell képezniük a falunapok gerincét.
„Tűzijátékot nem rendelünk, mert az nagyon sokba kerül, bóvli zenekarokat pedig nem hívunk a faluba. Főleg ide, ahol van fúvószenekar, népdal-, vonós- és önkéntes tűzoltócsoport. Egy ideje egyébként is olyan rendezvényekre fektetjük a hangsúlyt, amelyek szinte semmi pénzbe nem kerülnek, mégis sok embert megmozgatnak. Ilyenek például a főzőversenyeink és a labdarúgótornáink. Az olcsó falunapokhoz viszont sok önkéntesre van szükségünk, ezzel viszont nincs problémánk” – mondja lelkesen Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. Csíkszentmárton Önkormányzata egy-egy alkalommal öt-hatezer lejt szokott költeni saját költségvetéséből a falunapokra.
Több falunap egy községben
Falunapi rendezvények szervezésekor sajátos a helyzete Csíkszentgyörgynek, mert a községet tíz falu alkotja. „Hivatalosan egy falunapot tartunk, az ún. Szentgyörgy napokat, amely a községközpontban zajlik. A tízesztendőnyi múltra visszatekintő eseményen kezdetben mindegyik falu részt vett, néhány éve viszont a bánkfalviak úgy döntöttek, Szent János-napok néven saját falunapokat szerveznek. Azóta érződik a széthúzás, és már nincs olyan varázsa a szentgyörgyi községnapoknak sem” – ismerte el György József, Csíkszentgyörgy polgármestere. Az első években pár ezer lejt fordított a csíkszentgyörgyi önkormányzat a falunapokra, idén viszont már húszezer lejt különítettek el a község költségvetéséből.
Falunapok társzervezővel
Gyimesfelsőlokon Csángó hétvégének nevezik a falunapi rendezvényeket, melyeket egy ideje magyarországi segédlettel szerveznek meg. „Hargita megye önkormányzatánál és a magyarországi Nemzeti Kulturális Alapnál szoktunk pályázni, sikerrel. Saját költségvetésünkből legtöbb 15–20 ezer lejt tudunk falunapra költeni” – magyarázza Timár Zsombor László, Gyimesfelsőlok polgármestere, aki elismeri, az évek során volt már olyan esztendő, amikor úgy érezték, önerőből – azaz saját pénzből – nem tudnának színvonalas falunapokat szervezni. „Ekkor szerencsére jött egy magyarországi társrendezői felajánlás, ami azóta is működik.”
szóljon hozzá!