
Nem felelnek meg az ivóvizekre vonatkozó jogszabály előírásainak a Csíkszéken található Piricskei és úgyneveztett Lina-kanyari források vizei – derül ki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Fenntartható Biotechnológiák mester szakos hallgatóinak vizsgálati eredményeiből. A felsőoktatási intézmény csapata figyelmeztető táblákat helyezett ki a helyszínekre hétfőn délután.
2016. október 03., 21:372016. október 03., 21:37
A Csíkszéken található Piricskei-, Lina-kanyari forrásokból, illetve a Somlyói-borvízforrásból vett minták alapján végeztek mikrobiológiai vizsgálatokat a Sapientia EMTE Fenntartható Biotechnológiák mester szakos hallgatói. A szeptember végi kutatás dr. Máthé István, a környezetmérnők szak oktatójának felügyelete alatt zajlott.
A vizsgálatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Lina-kanyari (Nagy-kanyarban lévő) és a Piricskei-forrásvízben is fekális eredetű baktériumok (Escherichiai coli – kólibacilus, fekális Enterococcus baktériumok) mutathatók ki nagy számban. Így e források vize nem iható, nem felelnek meg az ivóvizekre vonatkozó, 2002-ből 458-as számú törvény előírásainak – szögezte le lapunknak az egyetemi oktató. Mint mondta, az említett baktériumok elsősorban gyomorrontást, hasmenést okozhatnak. Hozzátette, a Somlyói-forrás vizének minősége viszont megfelelőnek bizonyult, mivel higéniai-bakteriológiai szempontból fontos mikroorganizmus nem volt kimutatható benne.
A hallgatók az év korábbi szakaszaiban is végeztek elemzéseket az említett forrásvizekből. Eredmények tekintetében a Somlyói-forrás vize korábban is megfelelőnek bizonyult, viszont a Lina-kanyari viz nemrég is tartalmazott fekális eredetű mikroorganizmusokat. Egyértelmű, hogy gyakran szennyezett vízről van szó – hívta fel a figyelmet Máthé István. „Sajnos azóta sem tettek ki figyelmeztető táblákat az illetékesek a környékre, hogy a víz nem iható. Ottjártunkkor embereket tanácsoltunk el a forrásvíz fogyasztásától” – jegyezte meg Máthé. Hozzátette, mint jelen vizsgálat során kiderült, a Piricskei-forrás víze sem iható, legfeljebb felfőzés után. „Ottjártunkkor legalább három autó volt a helyszínen, az emberek tucatjával töltötték meg palackjaikat” – mesélte az oktató. Mindemellett elmondta, a kutatás nyomán az egyetem Go Green programjának képviselői a Zöld SzékelyFöld egyesülettel közösen a hétfőn figyelmeztető táblákat helyeztek ki a Piricskei és a Lina-kanyari források vizéhez. Tervezik, hogy jövő héten kitisztítják és fertőtlenítik az említett a forrásokat, majd utána újra megvizsgálják.
A mikrobiológiai vizsgálatokon túl vízkémiai méréseket is végeztek a hallgatók. Ezek alapján elmondható, hogy a Lina-kanyari és Piricskei-víz bár megfelel az ivóvizekre előírt határértékeknek, viszont e felszíni eredetű vizeknek alacsony a sótartalma és keménysége. Ettől még iható lehet egy víz, de a szakemberek nem ajánlják, hogy nagyon alacsony sótartalmú és keménységű vizeket hosszú ideig fogyasszunk. Az ilyenek ugyanis értékes ásványi anyagokat vonhatnak el a szervezettől – mutatott rá az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, az a megfelelő, hogy ha időnként változtatjuk az általunk fogyasztott forrás- és ásványvizeket vagy palackozott vizeket, mert mindeniknek más az összetétele, így változatos lehet a szervezetbe bekerülő ásványanyag-tartalom.
Go Green program
A múlt heti kivizsgálás a Biomérnöki Tanszék által indított Go Green nevű program keretében zajlott. A laborgyakorlatokon kívül a Go Green program keretében a környezetmérnök szakos hallgatók széles körben fogyasztott kútvizeket és ásványvizeket vizsgálnak. E program fő célja, hogy egyrészt a programba bekerülő ösztöndíjas diákok megtanulják az ivóvizek mikrobiológiai és kémiai vizsgálatának módszereit, az eredmények feldolgozását és értelmezését, másrészt pedig hogy olyan vizsgálatok és eredmények szülessenek, amelyek hasznosak, illetve a szélesebb közönséget is érdekelhetik.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
Több mint két éve vásárolta meg a csíkszeredai önkormányzat a zsögödi városrészben épült lovardát, amelyet azóta lovas egyesület bérel és működtet. Fejlesztésekre, felújításokra jelenleg nincs pénz, noha szükség lenne rá.
Noha közel egy éve elkészültek, csak most lehet átvenni az építőtől a Csíkcsicsóban felújított közel 6 kilométeres útszakaszt és több hidat, mert a pénz egy része hiányzott. Az önkormányzat kormánytámogatást kap, így fizethet.
Pályázatokat készít elő a csíkszeredai önkormányzat a Központi Fejlesztési Régióhoz, miközben több fontos beruházás ügyében is döntött a hétfői rendkívüli tanácsülésen. A testület kisajátításról is szavazott.
Újabb, jelentős összegű kivitelezési szerződést írtak alá a Harvíz Rt. óriásprojektje részeként. A Csíkszentmárton és Csíkszentsimon településeit érintő beruházás során víz- és csatornahálózatokat bővítenek, és új nyomóvezeték is épül.
szóljon hozzá!