Fotó: Pinti Attila
A több évtizede kitörölhetetlenül berögzült szokásokat úgy tűnik, semmilyen törvény, figyelmeztetés vagy büntetés sem tudja megváltoztatni. Kedd délután Csíkszentkirálytól Tusnádig közel egy tucat helyen füstölt a határ, a termés nagy részének betakarítása után ugyanis a tarlóégetők „munkába” lendültek.
2012. szeptember 11., 17:552012. szeptember 11., 17:55
2012. szeptember 11., 18:232012. szeptember 11., 18:23
Olvasói észrevételre reagálva először Tusnád község katasztrófavédelmi felelősét, Molnár Józsefet kerestük fel, aki a Újtusnád melletti tarlóégetés következtében kialakult tőzegtűzről elmondta, hogy szerencsére sikerült idejében „megfogni” a jelentős légszennyezést is előidézhető talaj alatti parázslást.
„Egy apró területen gyulladt csak be a tőzeg, ezt körülárkoltuk és lelocsoltuk, bizonyos időközönként pedig ellenőrizzük, de valószínűleg nem fog a továbbiakban problémát okozni” – tájékoztatott. A több hektáros elfeketedett részt egyik oldalról egy természetes vizesárok határolja, így újragyulladás esetén arra nem terjedhetnének tovább a lángok, de a többi rész védtelen. „A tűzvészek megelőzéséért körbeplakátoltuk a települést, feltüntetve a gyújtogatók ellen kiszabható büntetések mértékét, ugyanakkor arra kértük az embereket, hogy csoportos kirándulás esetén előre jelezzék a polgármesteri hivatalnál, hogy hová és mikor mennek” – számolt be a lakosságot felvilágosító, illetve figyelmeztető kampányról a községháza alkalmazottja.
A nagy szárazság miatt szeptember ötödikén a Bálpatakának nevezett, közbirtokossághoz tartozó részen egy kisebb erdőtűz alakult ki, ám az épp arra „járőröző” erdészeknek köszönhetően az önkéntes tűzoltók hamar meg tudták fékezni a lángokat. A gyanú szerint ebben az esetben is nyílt láng meggondolatlan használata okozhatta a tüzet.
A felelőtlen tarlóégetések egyik oka a tusnádi illetékesek szerint egyébként az, hogy a földalapú támogatáshoz jutott csíki gazdákat a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) nem ellenőrzi, így „a földtulajdonosoknak nincs mitől tartaniuk, hiszen gyakorlatilag soha nem érik tetten őket”.
Ezekből egyikre rögtön rácáfoltunk, mivel alcsíki terepszemlénk során, Csíkkozmás közelében a domboldalon sikerült közvetlenül tűzgyújtás után „elkapni” néhány napszámost. A munkások valószínűleg tisztában voltak cselekedetük súlyosságával, hiszen vasvillával szó szerint elkergettek a helyszínről. Bodó Dávid, a község elöljárója megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy Tusnádhoz hasonlóan náluk is megtörtént a lakosság felvilágosítása, így „aki meggyújtja a tarlót, az súlyos büntetést és a kiosztott földalapú támogatás megvonását kockáztatva, saját felelősségére teszi”. A polgármester szerint a füst nagy része a kisebb kupacokba hányt száraz növényzet „ártalmatlan, ellenőrzött” égetésének rovására írható.
A földalapú támogatás ellentmondásos kijelentései kapcsán Haschi András, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség vezetője lapunknak még korábban azt nyilatkozta, hogy a csíki községekben egyelőre nem ellenőrzik a gazdákat, noha felsőbb utasításra ez bármikor megváltozhat.
Csíkszentsimon határában is több helyről szállt fel hétfőn a füst, hiába ragasztott ki a polgármesteri hivatal tájékoztató plakátokat a község egész területén. Csató Gábor alpolgármester elmondta, hogy már a legkisebb füst észlelésekor is rögtön rohannak ellenőrizni a forrást, noha legtöbb esetben csak a szekeresek által a lovakra kötött, legyeket és szúnyogokat az állatoktól távol tartó „füstölőkről” van szó. „Az a baj, hogy a nemtörődömség és a csekély lebukási kockázat miatt is meggyújtják a gazdák a tarlót, ráadásul azt sem lehet bizonyítani, hogy a földterület tulajdonosa okozta a tüzet” – árulta el az elöljáró.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!