A Gyimesfelsőlokon immáron 6. alkalommal megszervezett Csángó Hétvége keretében került sor a település nagy templomában a vasárnapi ünnepi szentmisére, melyen a helybéli hívek mellett, a kétnapos rendezvényre meghívott magyarországi hagyományőrző csoportok tagjai is megjelentek, a vidékükre jellemző gyönyörű népviseletben, őseik szokásához híven, így járulva az Úr színe elé a történelmi Magyarország keleti végén.
2012. július 15., 18:242012. július 15., 18:24
2012. július 15., 18:322012. július 15., 18:32
Az ünnepi szentmisét Berszán Lajos atya celebrálta, aki beszédében az apostolok által hirdetett örömhír befogadására buzdította a híveket. „Közben magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével elküldeni. Meghagyta nekik, hogy az útra vándorboton kívül semmit ne vigyenek; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben. Sarut kössenek, de ne öltözzenek két köntösbe. Azt mondta nekik: Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem mentek onnan. Ha pedig valahol nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek ki, rázzátok le lábatokról a port is, bizonyságul ellenük” - idézte isten igéjét Márk evangéliuma alapján a plébános. Kifejtette: Jézus tanítványai öltözékükkel is azt hirdették, hogy Isten nem erőszakkal akarja evangéliumát az emberek között népszerűsíteni. Az apostolok példájukkal is hirdették, hogy ők nem haszonért, pénzért, hanem szívből viszik az emberek közé az Úr szeretetét.
Berszán atya elítélte a jelenkor pénzhajhász mentalitását. Hangsúlyozta: egykor az emberek életét a vallás, az erkölcs határozta meg. Amikor még fából volt a kilincs (egykor a bejárati kaput nem zárták kulccsal, hanem seprűt állítottak elejébe, így az idegenek tudhatták, hogy a gazda nincs otthon, ezért nem is mentek be a portára), boldogabbak voltak az emberek, mert nem voltak a pénz rabszolgái. Sok olyan vállalat létezik, melyek még vasárnap is, az Úr napján dolgoztatják alkalmazottaikat, főleg a bevásárlóközpontok. Ezek vezetői nem Istent, hanem a pénzt imádják. Az embereknek nincs idejük templomba járni, a szülőknek nincs alkalmuk gyermekeikkel beszélgetni. A pénz megnyomorítja társadalmunkat. Ezért szükség van az Isten napján, vasárnap az Úr házába ellátogatni, és Jézus igéjét befogadva lelkünk nyugodtabbá válik. „Egymás mellé jövünk a templomba, hogy egymást erősítsük a hitben, és őseink erkölcsét követve boldogabbak leszünk” – hangzott Berszán atya útmutatása.
A Csángó Hétvége alkalmából számos kulturális program várta az érdeklődőket. A többi között szombaton megkoszorúzták Sebő Ödön honvéd főhadnagy (aki maroknyi csapatával a Gyimesekben három hétig feltartóztatta a megszálló vörös hadsereget) emlékére állított kopjafát. Vasárnap az 1000 éves határhoz és a Kontumáci kápolnához szerveztek kirándulást. Esténként néptánc-előadásokat, valamint hajnalig tartó táncmulatságokat tartottak. Meghívott csoportok: Hétszínvirág Táncegyüttes (Jászapáti), Cuháré Táncegyüttes (Szolnok), Szent László Hadosztály – Honvéd Hagyományőrző Egyesület (Szolnok), Jákóhalmi Íjász Egyesület (Jászjákóhalma), Jászberényi Hagyományőrző Együttes (Jászberény), Kesice Néptánccsoport (Gyimesfelsőlok), Szellő Néptánccsoport (Kostelek), Ordasok Néptánccsoport (Gyimesközéplok). A talpalávalót a Zagyva banda (Tura), valamint a Zerkula Zenekar (Gyimesközéplok) húzta.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!