Fotó: Veres Nándor
Több mint hétszáz Hargita megyei cég van a felszámolás valamely formájában, háromszáz kereskedelmi egység pedig adóátütemezést kért. Összesen hatvanmillió lejes adóhátralékot görgetnek maguk előtt a még működő cégek. Ez az összeg 2005-ben 180 millió lej volt.
2014. október 21., 10:192014. október 21., 10:19
„A megyében bejegyzett vállalkozások adóhátraléka beállt egy állandó szintre: a legutóbbi hónapban hatvanmillió lej volt a működő cégek elmaradása. Ez nem tud alacsonyabb szintre csökkenni, mert a kereskedelmi társaságok életében folyamatosan történnek melléfogások, törések” – állította Kedves Imre, a Hargita megyei közpénzügyi vezérigazgatóság vezetője, aki összehasonlításként hozzáteszi: 2005-ben még összesen 180 millió lej volt a cégek adóhátraléka.
Cégek felszámolás alatt
Több mint hétszáz olyan cég van a megyében, amelyek jelen pillanatban a felszámolás valamely formájában vannak. „Az utóbbi időben többüknek is nehézségeket okozott az adótörlesztés, ezért amikor már nem tudnak fizetni, felkínáljuk a lehetőséget arra, hogy átütemezhessék tartozásukat. Több mint háromszáz cég élt is az adóátütemezéssel. Ez azért is jó, mert a cég kap egy kis levegőt: kisebb lesz a fizetendő összeg nagysága, a fizetési ütem is másabb lesz” – magyarázta. Arra azonban minden cégnek felhívják a figyelmét, hogy átütemezéskor garancia kell legyen a hátuk mögött.
„Mindig jelezzük, hogy a kurrens tartozást a cégnek fizetnie kell. Ha az átütemezés alatt nem tud fizetni, akkor a garanciába tett javakat eladásra kell felkínáljuk. Amennyiben olyan javakat jelölt meg garanciaként, ami számára a működés alapfeltételeit jelenti – a nyomda esetében például a nyomdagép, a szállítónak az autók –, akkor rögtön megbénítottuk. Ezért mindig szólok, hogy olyan javakat jelöljenek meg, amely nem létfontosságú munkaeszközök”.
Hol rontották el?
Hol hibáznak a cégek, hogy ide jutnak? – kérdeztük. „Sok oka van: akár a szerződések megkötésénél, vagy a fizetési mérleg követésénél. Nem igazán látom minden cégnél az összhangot a könyvelőség és a vállalkozás vezetője között. A vállalkozó nem figyel oda arra, hogy mit mond a könyvelő, a könyvelő nem figyel oda, hogy a vállalkozó mit csinál az aktákkal. Lehet, hogy szól a könyvelő, hogy baj van, a vezetőséget viszont nem érdekli. Az okok tehát sokrétűek. Induljunk ki abból, hogy a törvények eléggé változnak, a szabályzók, árrések is gyakran módosulnak.”
Reakció a válságra
Hargita megyében több mint tizenkétezer vállalkozás van, ezek jelentős része kisvállalat, csak 350 közepes vállalat van, amelyek a közepesek között is kicsinek számítanak. „A kisebb cégek a gazdasági válságra jól tudtak reagálni: például első körben megszabadultak a felesleges munkaerőtől. Ugyanakkor nem volt nagy hitelállományuk, amelyek megroppantották volna őket. Azt is el kell itt mondanunk, hogy továbbra is megvannak a régi nagy adósaink, amit örököltünk: például a nagy állami vállalatok, amelyek felszámolás alatt vannak.” A rendelkezésre bocsátott adatokból azt látjuk, hogy a három legnagyobb tartozó cég már csődbe is ment: első a balánbányai bányavállalat (134 millió lejes tartozás), ezt követi a fantomszámlákat gyártott Iliudicris nevű cég (21,5 millió), illetve a Neptun Impex (20,7 millió).
A gazdaság kitörési lehetőségei
A közpénzügyi igazgatóság vezetőjénél rákérdeztük arra is, hogy meglátása szerint melyek azok az ágazatok, amelyekben a megye erősebb lehetne? „Jó lenne, ha a nyersanyagot fel tudnánk dolgozni, például a fa esetében, és kész termékként értékesítenénk. Valamikor meg is voltak a bútorgyáraink. Nem vagyunk erősek az állattenyésztésben sem: látom ugyan, hogy elindult egy folyamat, de ez még nem az, amit ki lehetne hozni. A turizmus tekintetében is látok kitörési lehetőséget. Az a turizmus, hogy kaját és szállást biztosítunk, már nem igazán megy. Fel van pumpálva a turizmus élelmezési és elszállásolási része: tele vagyunk panziókkal és vendéglőkkel, a panziók sok esetben kocsmákká vedlettek. Gondok vannak az útjaink állapotával is. Össze kellene kötni azokat az utakat, amelyek turistahelyekre vezetnek. Egy jó példa: a Kirulyfürdőre vezető utat szépen rendbe hozták, a turisták számára használható. Az ehhez hasonló utak elkészítését kell segíteniük a megyei és községi önkormányzatoknak” – fejtette ki. Kedves az ősi mesterségek felelevenítésében is kitörési lehetőséget lát. Mint mondja, a zsindelykészítést kevés szaktudással fel lehetne eleveníteni.
Célegyenesbe ért a Gyergyószárhegyhez tartozó Güdücre vezető községi út felújítása. Az aszfaltozással már el is készültek, a kivitelező várhatóan két héten belül átadhatja a korszerűsített útszakaszt.
Negyedik alkalommal szervezik meg a Fuss Neki! Gyergyó adománygyűjtő akciót, amelynek fő eseményét, vagyis a vállalt távok teljesítését szeptember 27-én tartják. A civil szervezetek keddtől egészen augusztus 4-ig jelentkezhetnek projektjeikkel.
Látványos párhuzam vonható 1885 és 2025 között a gyergyói sajtkészítés tekintetében. Akkor indult el az alpesi típusú tejtermék meghonosítása Pricskén, és ahogy 140 éve, most is eljutott a gyergyói sajt a nemzetközi elismerésig.
Zajlanak a gyergyószentmiklósi aszfaltutak karbantartási munkálatai: idén összesen négyezer négyzetméternyi felületet újítanak fel, több helyszínen párhuzamosan dolgoznak a munkagépek.
Önként távozott otthonából a vaslábi nő július 6-án, vasárnap, és azóta sem tért haza, megtalálásában segítséget kér a rendőrség.
Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet Gyergyószentmiklóson. A nagykorúvá váló rendezvény idén is látványos show-műsorokat, versenyeket és családi kikapcsolódási lehetőségeket kínál a lovassport szerelmeseinek.
Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a gyergyóremetei falunapokat, ahol idén is színes program-kavalkád várja a résztvevőket minden korosztályból. Az eseménysor péntektől vasárnapig várja a helyieket és vendégeket.
Nem jelent meg újabb sertéspestis-eset a gyergyóremetei góc közelében, de nem várt eredményt hozott az állategészségügyi hatóság által a környék gazdaságaiban elvégzett ellenőrzés. Számos gazdánál fülszám nélküli sertéseket találtak.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
szóljon hozzá!