Fotó: Kristó Róbert
Panaszok tömkelegét zúdították ránk a tusnádi lakók, amikor a birtoklevelek kiállítása kapcsán felkerestük őket. A község gazdasági referense szerint viszont sokan mintha arra várnának, hogy magától megoldódjon az ügyük.
2012. augusztus 23., 19:252012. augusztus 23., 19:25
2012. augusztus 23., 20:502012. augusztus 23., 20:50
Még mindig a tíz évvel ezelőtti állapotok uralkodnak, pedig a feltételek adottak a visszaszolgáltatott földek birtokleveleinek kiadásához, többen is teljesen máshol jutottak földhöz, mint ahol eredetileg, az államosítás előtt telekkel rendelkeztek – ilyen és ezekhez hasonló észrevetélekkel fogadtak a házaikban, mezőn és utcán megkérdezett tusnádiak.
„A földeket birtoklevél nélkül szétosztották, az adókat megemelték, de nem kapunk segítséget vagy közbenjárást, hogy könnyen és gyorsan birtoklevélhez jussunk” – árulta el Csiszér Béla volt polgármester, aki az erdős területeire ugyan rendelkezik bizonylattal, viszont a több hektárnyi legelőire nincs elismervénye. „Az igazsághoz hozzátartozik, hogy több földet igényeltek vissza az emberek, mint amennyi létezik, ezért egy időben mindenki törtetett, próbálta bizonyítani az igazát, ám mára mindannyian belefáradtunk a mozdulatlanságba és a hivatal hozzáállásába” – fűzte hozzá az egykori elöljáró, aki szerint emiatt a községbeliek földművelő kedve is odalett. „Leértékelődtek a birtokok, nem jövedelmező a mezőgazdaság, a fiatalok inkább a közeli városokban próbálnak elhelyezkedni, nem is törődve már a papírokkal. És ezért a hanyatlásért is részben az önkormányzat a felelős, mert nem akarja felgyorsítani az eljárást, holott rendezett papírokkal a gazdasági vállalkozói kedv is megnőhetne” – összegezte Csiszér.
Sántha László arra panaszkodott, hogy az általa birtokolt, huszonkét áras telket a tudta nélkül adták el, majd a visszaszolgáltatás után teljesen más helyen jelöltek ki új területet. „Rengeteg pénzembe került az utánajárás, igaz, végül meglett a birtoklevél, de egy olyan részre jelölték ki a telket, ahol teljesen körülöleli több más föld, még bejáratom sincs rá” – mesélte a kaszálás közben megszólaltatott férfi. Sántha azt is nehezményezte, hogy nem tudott birtoklevelet szerezni akkor, amikor a szomszédja a földjéről levágott negyven köbméter fát, okmány hiányában pedig nem tudta törvényre adni az illetőt.
A község központjához közeli ásványvízforrás körül összegyűlt emberek is egymás szavába vágva tájékoztattak a szerintük kibogozhatatlan bürokrácia okozta bonyodalmakról, ekkor derült fény arra is, hogy sokan igazából még arra sem vették a fáradságot, hogy a polgármesteri hivatalnál érdeklődjenek a birtoklevelek kiadásának folyamatáról.
Ebből kiindulva felkerestük a községháza illetékesét, Éltes Károly gazdasági referenst, aki arról tájékoztatott, hogy az erdők esetében már 98 százalékban megtörtént a tulajdonba helyezés, viszont a mezőgazdasági területekkel elég rosszul állnak. „Panaszkodnak, de az emberek azt várják, hogy magától megoldódjon az ügyük, nem is mennek intézkedni, holott amikor azonosítjuk a területeket, mindig értesítjük és meghívjuk az érintetteket, ám egyrészt nagyon kevesen jelennek meg, másrészt az örökölt földek esetében szinte soha nem tudnak megegyezni a felek. Rengeteg a felméretlen kaszáló, a topográfus általi feltérképezés pedig pénzbe kerül – épp emiatt az önkormányzat azt tervezi, hogy saját költségén, illetve pályázati pénzekből megoldja ezt a gondot” – közölte Éltes.
A még aktív mezőgazdászok szerencséjére a földalapú támogatásokhoz nem szükséges birtoklevél – amelyeknek az ügyintézésével megbízott gazdasági referens a törvényeket is hibáztatja a méltatlan helyzetért. „Az egész környék hasonló problémával áll szemben. Ha az évek során nem változtatták volna meg legalább féltucatszor az erre vonatkozó rendeleteket, most sokkal könnyebben menne minden” – állította.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!