Fotó: Veres Nándor
„Este édesapa ment be a fürdőszobába, s hát nincs ott a tükör. Elhoztam azt is a kalapjával együtt” – meséli az egyik csoporttag. Így kelt lába a fogasnak, nagymama szemüvegének és a telefonnak is az irodából, de mindez nemes cél érdekében: színpadi kellék lett belőlük. A madéfalvi amatőr színjátszóknál jártunk.
2014. november 06., 12:062014. november 06., 12:06
Jóval sötétedés után, fél kilenckor találkozunk a Délibáb Társulat tagjaival a madéfalvi kultúrotthonban levő könyvtárban. Ilyenkor érnek rá próbálni, a 19 és 29 év közötti fiatalok nagy része dolgozik, olyan is van közöttük, aki haza sem járt munka után, egyenesen ide vezetett az útja. A társulat januárban alakult, farsang végén már telt házas előadást tartottak a helybéli kultúrházban. „Mise utánra tettük az előadást, hátha többen benéznek. Nem is számítottunk rá, hogy ennyien lesznek” – mesélték. Volt már fellépésük Ajnádon és Vacsárcsiban is. „Itthon azért érdekesebb és sikeresebb, mert az emberek ismernek minket. Tudják, ki kicsoda, ki kinek a fia, hol dolgozik, és kíváncsiak, hogy ki milyen szerepben jön ki, milyen a stílusa a színpadon” – mutatott rá Szőcs Szilveszter, az egyik színjátszó.
Van hagyománya a faluban
A Délibáb Társulat megalakulása előtt is volt színjátszó csoport Madéfalván, többnyire a mostani társulat tagjai játszottak benne. „Van hagyománya a faluban a színjátszásnak, a kommunista időkben is volt csoport. Azt is mondják többen a faluban, hogy kell egy pedagógus, egy felnőtt, aki tudja ezt vezetni. Mi viszont magunk hozzuk össze az előadásainkat” – magyarázta Szőcs. „Ahogy megtörtént a rendszerváltás, szintén létrejött egy csoport. A mostani harmincöt, negyvenévesek alapították. Akkor már lehetett jobban mozgolódni, nem volt tilos az ilyenfajta szervezkedés, ők is előadtak négy-öt darabot. Összejártak esténként, s megcsinálták” – fűzte hozzá Szabó József.
Nevettetni akarnak
A csoporttagok elmondták, kabaréjeleneteket szoktak előadni, mintaként a magyarországi nevettetőket – mint Bodrogi Gyulát, Kabos Lászlót – veszik alapul. „Megnézzük a videót, és saját stílusunk szerint megpróbáljuk előadni. Együtt döntjük el, hogy mi legyen. Leírjuk, kinyomtatjuk, majd egymást instruálva, közösen hozzuk össze az előadást. Azért könnyű, mert baráti társaság vagyunk, ismerjük egymást, együtt nőttünk fel, jártunk iskolába, nap mint nap együtt vagyunk, és tudunk egymáshoz alkalmazkodni” – fogalmazott Szőcs. A kilenctagú társaság hetente kétszer találkozik a téli időszakban. Nyáron nem próbálnak, mert nincs idejük rá, de a hosszú téli estéken kitűnő időtöltésnek bizonyulnak a próbák. Legközelebb karácsonykor szeretnék meglepni a faluközösséget egy kabaréesttel.
Kikapcsolódás és feltöltődés
„Az előadás gyakorlatilag a semmiből jön létre. Valaki elvállalja, hogy megnézi a videót, hogy meghallgatja, leírja. És megvan a szöveg. Abból születik meg az előadás az esték folyamán. Munkából jövünk, este későn, fáradtan, de nem tudom, volt-e olyan este, hogy nem kacagtunk. Előfordult, hogy semmi kedvünk nem volt, de elvállaltuk, muszáj volt csinálni, aztán az esetek kilencven százalékában szórakozás lett a próba” – hangsúlyozta Olti Szilveszter. A csoport többi tagja is úgy véli, hogy feltöltődik a közös estektől és másnap könnyebb a problémákat megoldani. Érzik, van igény Madéfalván a színjátszásra, ezért érdemes próbálni.
A Délibáb Társulat tagjai:
Berszán Szidónia, Szabó József, Olti Szilveszter, Kovács Mónika, Mihály Attila, Sinka Róbert, Szőcs Szilveszter, Sinka Szabolcs, Miklós Zsolt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!