Az információ hatalma: kevés volt az állat, mégis sokan voltak a vásáron

Esős időre virradtak szombaton, mégis számos felcsíki gazda kilátogatott a csíkdánfalvi Kubik-gödörbe, az előadósátorba pedig be sem fértek, annyi érdeklődő összegyűlt. „Köztudott, hogy itt a Szent Mihály-napi állatvásár nem csak az értékesítésről szól. Rendszeresen szakmai eladásokat is szervezünk, évről évre, attól függően, hogy milyen aktuális témákról, lehetőségekről kell a gazdákat tájékoztatni. Idén a De minimis program volt a fő témája az előadásoknak” – mondta Tánczos Barna szenátor, a rendezvény védnöke. Éppen ezért meghívták Maria Tomát, a mezőgazdasági minisztérium állattenyésztési politikákkal foglalkozó osztályának igazgatóját, aki a program országos fontosságáról, a várható eredményekről és az esetleges folytatásról beszélt. Ott volt Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője és munkatársa, Sebestyén Sándor, akik a támogatásigénylés eljárását ismertették, illetve Ladó Zsolt, a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője, aki a külföldről behozott állatok nyilvántartásba vételéről, a karanténozásról, a vérvételről, valamint különböző állategészségügyi problémákról tartott beszámolót.

Sok gazda az esős időjárás miatt nem hozta el kiállítani, értékesíteni az állatait, ezért kevés eladó szarvasmarhát, lovat, berbécset lehetett a vásáron látni. Bőjte Csongor Ernő, Csíkdánfalva polgármestere lapunknak elmondta, előzetesen 47 gazda jelentkezett be a vásárra, főként Felcsíkról, de páran Alcsíkról is, azonban a rossz időjárás miatt kevesebb volt az eladó állat, mint a korábbi alkalmakkor. Jelen voltak ugyanakkor azok a beszállítók, akik tudnának behozni olyan állatokat, amelyeket érdemes volna a De minimis program segítségével megvásárolni – tudtuk meg a polgármestertől.

Tánczos Imre csíkszeredai gazda rendszeresen részt vesz a vásárokon, azonban most nem hozott eladnivaló juhokat. Tíz éve foglalkozik fajtajuhokkal, és úgy tartja, hogy „a fajtákhoz több gondoskodás kell, ezt az éghajlatot nem mindegyik bírja, de megéri tartani. Nekem keletfrízeim vannak, jó tejelők, egy nap akár 5–6 liter tejet is adhat, ha jó a takarmányozásuk” – magyarázta, elújságolva azt is, hogy nemrég keresztezte a keletfrízeket magyar húsmerinóval, így jól tejelő és 80–100 kilóra is megnövő juhokat kapott.

Törzskönyvezett pirostarka szarvasmarhákat kínált eladásra Albert Antal csíkdánfalvi gazda, akinek kilencven egyed van a gazdaságában. Mint mondta, ebben a térségben más alternatíva híján állattartással érdemes foglalkozni, ő is a szüleitől tanulta a gazdálkodást. Szerinte is fajtaállatokat érdemes tartani, hiszen amellett, hogy jó áruk van, tejtermelés szempontjából is kifizetődőbbek.