Az egykori építésvezető a vasúti felüljáró hídról: „nyugodtan elmondható, hogy életveszélyes”

Dénes Károly nyugalmazott homoródalmási építőmester több híd építését, illetve felújítását vezette az elmúlt évtizedekben, az ő irányításával épült 1972–73-ban a csíkszeredai vasúti felüljáró híd, majd később, 1980–84 között Marosvásárhelyen a Maros és a vasút fölött átívelő négyíves híd is. A csíkszeredai építményt, amelyet ittjártakor mindig felkeres, együtt tekintettük meg – a mester szerint elkeserítően elhanyagolt állapotban van, és nem kellene várni a felújításával.

„1972 júniusában kezdtük az előkészületeket, az útlezárás szeptember 20-án történt, ekkor kezdődött az építkezés. A megyei vezetőség 40 rabot adott segítségnek a börtönből, ők is ott dolgoztak” – elevenítette fel az építkezés kezdeteit az idős mester. A vasúti síneken az átkelést akkor még sorompóval szabályozták, a régi, kockakövekkel burkolt út nyomai most is fellelhetők a sínek közelében. Közel hétezer köbméter betont öntöttek az építkezésen, ezt nem darukkal, hanem állásról állásra lapátolva juttatták fel a megfelelő, nyolcméteres magasságig. A szerkezetépítéshez használt vasbetongerendákat előregyártva szállították ide, tizenegy darabból állt össze egy tartópillérre elhelyezett gerenda, amelyeket feszített acélkábelekkel kapcsoltak össze. „A munkálatok 18 hónapra voltak tervezve, végül 15 hónap alatt végeztünk” – említette.

A híd építésekor két alapozási megoldás közül választhattak az illetékesek – az egyik szerint a tőzeges talajba levert, 24 méter hosszúságú betoncölöpökre kezdtek volna építeni, a másik lehetőség a tömör alapozás volt, amely 2,80 méter mélységig készült, a kavicsrétegben helyezkedett el. A második megoldást választották a kisebb költségek miatt. „A tervező akkor írásba foglalta, hogy ha idővel valamelyik hídalap leereszkedik, fel kell emelni a híd szerkezetét. De az alapozás azóta sem süllyedt meg” – magyarázta Dénes Károly, aki szerint, ha szükség lett volna a szerkezet emelésére, annak sem lett volna akadálya, ő több ilyen beavatkozásban vett részt.

A mester viszont hiányolja a teljes és szakszerű felújítást, amelyre az elmúlt évtizedekben nem került sor. Szerdán az építményt körbejárva jól látszott, hogy a napokkal korábban hullott eső nyomán folyamatosan csepegett felülről a víz a tartószerkezetre, a keresztgerendák és tartópillérek külső rétegei mállanak a nedvességtől, a betonelemekből kilátszik a rozsdás vasazat. Dénes Károly szerint a 2007-ben végzett javítás során minősíthetetlen munkát végeztek a hídon, nem szakszerűen készült a szigetelés, így a víz továbbra is befolyik.

„Akkor is jártam itt, és megijedtem, hogy milyen munkát végeznek. Megkérdeztem, azt sem tudták, mi a dilatációs hézag. Mivel feszített gerendákból tevődik össze a híd, nagyon veszélyes, hogy éppen a gerendák találkozásánál ezek végeit és a hézagokat felületesen kezelték le. Nem tudjuk, hogy a keresztgerendák végeit a sós víz mennyire károsította. Nyugodtan elmondható, hogy életveszélyes” – értékelt.

Mint kifejtette, nem az alapozás megerősítésére van szükség, hanem elsősorban az aszfaltot, a szigetelést és az alatta lévő betonréteget kellene felszedni, majd vasbetonnal megerősítve szakszerűen újra elkészíteni, megszüntetve ezzel a víz behatolását – mert a jelenlegi beázás miatt vannak a kátyúk is. A hídon is végigsétáltunk, Dénes Károly az egyik nagyobb kátyúnál mutatta a nem megfelelően elvégzett javítás eredményeit – szerinte az általa szükségesnek tartott beavatkozás teljes útlezárás nélkül elvégezhető, de ezt minél hamarabb el kellene kezdeni.

A vasúti felüljáró hídon folyamatosan jelennek meg kátyúk a tágulási pontok közelében, ezeket 2007-ben, a főjavításkor rugalmas anyaggal tömték be, de később repedések, gyűrődések keletkeztek rajtuk. A város megbízásából 2013-ban elkészített szakértői véleményezés szerint a híd tartópilléreinél található talajszerkezet nem stabil, ez okozza a híd remegését, mozgását és a futófelület károsodását, ezért az építmény megerősítésére van szükség. A szakértői véleményezés javasolta azt is, hogy a vasúti felüljárót a jelenlegi többnyílásúból egynyílásúvá kellene átépíteni.