„Vegyétek komolyan a Sapientiát”

A Sapientia EMTE elsőéves hallgatóit köszöntötték a város elöljárói, valamint az egyetem vezetői. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja elmondta, a magyar kormány finanszírozza a mai napig a felsőoktatási intézményt. Mint hangsúlyozta, bizalmon alapul a kapcsolat –az egyetem és a diákok, az egyetem és a finanszírozó között, illetve az egyetem és a város, valamint a megye között. „Közös felelősségünk, hogy a bizalmi rendszer fennmaradjon, és egyéb szereplőket vonjunk ebbe a rendszerbe. Közös felelősségünk, hogy a megye, a város, a finanszírozó és a gazdasági szereplők közösen találjanak megoldást arra, hogy a végzősök számára munkahelyek jöjjenek létre” – fogalmazott a főkonzul.

„A közösségnek legyen értelmisége”

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke felszólalásában kihangsúlyozta, a megyei önkormányzat számos Sapientián végzett hallgatót alkalmazott. „A legjobb dolgozók közé sorolhatóak, hiszen a jó munkához nem elég a nagy egyetemekről származó diploma, hanem a közösségért érzett felelősségre van leginkább szükség. Fontos, hogy ennek a közösségnek legyenek vezetői” – emelte ki a megyei tanácselnök.

Ráduly: vegyétek komolyan a Sapientiát!

„Az elsőévesek közül csak minden második folytatja tanulmányait másodéven” – fejtette ki beszédében Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, majd így folytatta: ki-ki saját erejéből kell boldoguljon, ezért „vegyétek komolyan a Sapientiát, úgy, ahogy az oktatók is komolyan veszik immáron tizennégy esztendeje”. Ráduly továbbá kitért arra is, hogy akadnak olyan végzősök is, akik nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. „Akkor lehet előrelépni, ha van tudás. Kemény próba lesz, ránk számíthattok benne, ezért vegyétek komolyan az egyetemet” – mondta a Sapientián oktató elöljáró.

Alkalmazkodni kell az új helyzetekhez

Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja arról beszélt, hogy állandóan változik a munkaerőpiac, ma nem tudni, hogy húsz év múlva milyen szakmákra lesz kereslet, nem tudni, hogy milyen egyetemi szakmák veszítik el létjogosultságukat. „Az élethosszig tanulásról szól a jövő, az egyetem ma az állandó változásokra készít fel” – vonta le a következtetést Kósa.

Az éjszakai élet csökkenti a kreativitást

Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja pszichológiai kísérleteket ismertetett, amelyek eredményei szerint a pozitív élmények segítik a kreativitást, a negatív élmények a segítenek a döntésekben. „Kedves hallgatóság, vigyázat: a sok éjszakai bulizás és éjszakai tanulás csökkenti a kreativitást, de erősíti a döntéshozókészséget” – jegyezte meg félig tréfásan Makó, majd jó munkát, örömet és egészséget kívánt mind a diákoknak, mind az egyetem munkatársainak.