Fotó: Kristó Róbert
Kellemes emlékek jutnak eszükbe a gyimesközéplokiaknak a messze földön híres sötétpataki feredő múltjáról, de már keserű szájízzel beszélnek annak jelenéről. A múlt század negyvenes éveitől egészen a hetvenes évekig virágkorát élt kénesborvíz-fürdőt néztük meg Sötétpatakán.
2014. december 05., 10:382014. december 05., 10:38
2014. december 05., 10:402014. december 05., 10:40
Gyimesközéplokon talán nincs is olyan felnőtt ember, aki valamikor ne járt volna oda fürödni és ne tudna ezt-azt a fürdő múltjáról. „Valamikor a Kalfáséké volt, aztán államosították, elvették és a néptanács működtette. A forradalom után a tulajdonosok visszaigényelték, majd eladták. Jó minőségű víz volt, reumás betegségekre javallott, sokan jártak kezelésre ide. Vele szemben volt egy bodega, az emberek megfürödtek, átmentek, megittak egy sört, megettek egy miccset” – vázolja fel néhány mondatban egy gyimesi férfi, akivel útközben találkozunk.
A fürdő a főúttól egy kilométerre, a Sötétpatak völgyben van. A faépületet a forrás fölé emelték, mellette egy kazán- és egy pumpaház található. A gyógyvizet egykor egy malomkerék segítségével a pumpa nyomta fel a forrásból a kazánba. Az épületben egy 3x4 méteres medence található, körben kádakkal. Jelenleg az épület be van omolva, a malomkerék ott hever mellette már több mint tíz éve. „Tengerszint feletti magassága kb. 1000 méter. A források vize meszes, magnéziumos, lítiumos, vasas bikarbonátú víz. Fürdő kúra alkalmas reuma, idegmegbetegedések, női bajok gyógyítására” – írja az épületen. „2003-ban volt egy árvíz, ahogy félrevitte a malomkereket, az most is úgy van. A tetőn esik be az eső, rothad el minden. Vele szemben egy barakk volt. Aztán az új tulajdonos épített egy nagy épületet oda, de az is le van zárva” – mesélte az egyik szomszéd.
Egy szomszéd, Baliga Emil elmondása szerint annak idején sokan jártak fürödni a fürdőre távolabbról is.
A fürdőről Tankó Gyula volt iskolaigazgatót is megkérdeztük. „Már az 1800-as évek végén írtak róla, aztán egy ügyes kicsi népi fürdőt alakítottak ki. A kicsi magyar időben, a negyvenes években egy felcsíki származású, akinek Csíkszeredában is volt vendéglője, Kalfás egy fürdőhelyiséget hozott létre. Kalfás József (1879-1957) a csíkszeredai ipartestület vendéglőse volt. 1948-ban volt az államosítás, ekkor átkerült a néptanács tulajdonába a fürdő, két alkalmazott volt ott, egy takarító és egy fürdővezető. Ez ’89-ig így működött. Minden tavasszal rendesen várták az emberek a fürdőnyitást, az egy faluünnep volt, az emberek egyszerű ünnepe. Büszkesége volt a községnek. Aztán jött a változás. Valakinek visszaadták, bonyolódott a helyzet, valaki más megvette. Hozzáfogott és melléje egy szállodaszerűséget épített, egy emeletes részt, jó modernet, ahogy a századunk eleje megkövetelte. Egyszer csak minden leállt. Megindult a szétesés. Maradt az az épület, most lassan az eső be kezdett esni, mert az idő foga a tetőt kikezdte. Az emberek is kérdezik mindig, hogy valaki nem mozdít, valaki nem csinál valamit.”
A gyimesi fürdőről bővebben a Csíki Hírlap december 5.-i, pénteki lapszámában írtunk.
Medvétől ijedhetett meg az a 18 éves, Iași megyei lány, aki pénteken lelte halálát a szépvízi víztározóban – jelezte a Székelyhon érdeklődésére a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Benedek Pál, egykori székely határőr verses naplóját mutatják be Csíkszeredában kedden 18 órától a Lázár-ház eskütermében.
Sikeres volt a csíkszentgyörgyiek Guinness-rekordkísérletének főpróbája, megsütötték szombaton az ország leghosszabb, 21 méteres kürtőskalácsát.
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
Továbbra is a csíkszeredai városháza északi szárnyában marad a katonai központ mivel nem talált megfelelő ingatlant számukra Hargita Megye Tanácsa. A városi önkormányzat újabb két évre volt kénytelen meghosszabbítani a bérleti szerződést.
Örökös szentségimádási napot tartanak a csíktaplocai templomban pénteken. Ennek zárásaként, 17 órától gyémántmisét mutat be Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgált Csíktaplocán.
Egyperces néma csenddel adóznak Ferenc pápa emléke előtt, de nem halasztják el 21 méter hosszú kürtőskalács megsütésének kísérletét a csíkszentgyörgyiek szombaton.
Az agrártudományi szakok több száz egyetemi hallgatója érkezett Csíkszeredába a 37. Országos Tudományos Diákkonferencia Agrárszekciójának rendezvényére, amelynek első alkalommal ad otthont a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara április 24–25. között.
Tízéves lett a Csíkszeredai Könyvvásár – egy évtized alatt pedig hagyománnyá, közösségi ünneppé érett, ahol a könyvek, a szerzők és az olvasók találkoznak. És íme néhány idei meghívott: Tompa Andrea, Bodor Ádám, Kulka János, Márton László.
Miklós István (Indián) Föld-napi festménykiállítását nyitják meg április 24-én, csütörtökön 18 órától a szépvízi Kultúrbisztró fölötti galériában. A Tájak, házak, emberek című tárlat május 10-ig lesz látogatható.
szóljon hozzá!