Fotó: Veres Nándor
Negyven éve él a csíktaplocai szemétlerakó közelében Olga néni. Mostanig egyetlen „jövedelemforrása” a szemétgödörből összeszedett újrahasznosítható hulladék volt – csakhogy a telepet bezárják az év végéig, így nem tudja, hogyan tovább.
2015. október 10., 15:042015. október 10., 15:04
A taplocai kutyamenhelyet működtető Pro Animalia Alapítvány munkatársai a Facebook közösségi oldalon keresztül kértek segítséget Olga néni helyzetének megoldására, így szereztünk mi is tudomást a 68 éves asszony életkörülményeiről. Mint írták, egészsége napról napra romlik, és sokat szomorkodik a kilátástalansága miatt.
Meglátogattuk a nehéz sorsú idős asszonyt a szemétgödör szélén álló fémbódéjánál, amely jó pár éve szolgál otthonául. Egy ágy és egy kályha van benne, illetve lábasok. A bódé környékén pedig számos újrahasznosítható, valamint fahulladék, utóbbi a fűtéshez, főzéshez. Kutyaólak is vannak, hiszen nyolc kutyája és hét macskája van. Olga néni elmondta, mindenét, a ruhái nagy részét, az edényeket és eszközöket a szemétgödörből szedte össze. Megélhetését pedig az újrahasznosítható hulladék begyűjtésével biztosítja.
„Szedtem sokáig pillepalackot, de annak vége. Azon kívül vasat, rezet, bronzot gyűjtöttem, amit tudtam. A vasnak 20 bani kilója. Ezekből élek, ahogy tudok” – sorolta az asszony. Reggel és este megy a gödörbe, mint fogalmazott, egész nap nem bírná, most már könnyen fárad és sokat betegeskedik. Fahulladékot is szokott felhúzni – mert azt is talál a szemétben –, hol tekenőt, hol ládát, azt, ami éppen alkalmas erre a célra, hiszen kell a fűtéshez, főzéshez.
Az asszony vizet a kutyamenhelyről kap, emellett az ott dolgozók biztosítanak táplálékot kutyáinak és macskáinak. Másban is segítik, elszállítják a leadandó vasat, vagy éppen bevásárolnak neki. „A kevéske pénzből kenyeret, kicsi kávét, kicsi tyúkaprólékot, kicsi tejet, laskát veszek, mikor mire futja” – magyarázta. Egyébként nem nagyon találkozik emberekkel. „Nem járnak nagyon ide, megszoktam egyedül. Veszekedek a kutyákkal, macskákkal, ők az én barátaim. Aztán nagyon szeretek olvasni” – árulta el Olga néni. Könyveket pedig a menhelyről is kap, de a szemétben is talált eleget, mint mondta, csak meg kell mossa és szárítsa. Előfordult, hogy virradatig olvasott gyertyafény mellett, hiszen villanyvilágítása nincs. „Megvirradt, letettem a könyvet és felkeltem, hogy keressek vasat” – adott betekintést életébe az idős asszony.
A beszélgetés során kiderült, az asszony Csíkszentsimonban született, leánykori neve Péter Olga volt, férje után lett Laczkó a neve. „A férjem sokat ivott, habár dolgozott is, mert jó kezű autóbádogos volt, de valamiből kellett én is segítsem, hogy éljünk” – mesélte. Hozzáfűzte, hogy szívbetegsége miatt nem dolgozhatott az állami munkahelyen. Kezdetben a csíkszeredai Csütörtök utcában laktak albérletben, onnan Csibába kellett költözniük egy csűrbe, de azt is lebontották, így kerültek a szemétlerakóhoz. Több más családdal együtt éltek a telep közelében. „Eleinte üveget szedtünk, aztán a férjem meghalt, és én itt maradtam. Miután bezárt a kavicsbánya, a többi család, aki itt élt, el kellett menjen” – magyarázta. Aztán leégett a háza, és benne égett minden irata, így nem tudta elintézni a férje utáni nyugdíjt.
Azt már tudja, hogy bezárják a szeméttelepet, megélhetésének egyetlen forrását. Ott jártunkkor javában dolgoztak a kivitelezésen a gépekkel, elvileg az év végéig be kell földeljék a gödröket, és többé nem szállítható oda szemét. „Itt kell maradjak, itt szoktam meg, itt élek régóta, hiszen nincs merre menjek. Ilyen öregen, betegen hányódjak az úton? Nem tudom, ha bezárják a telepet, mi lesz, hátha addigra az Úristen rajtam is megkönyörül” – panaszkodott. A menhelyen dolgozók elmondása szerint pokrócra, szőnyegre, egy jobb kályhára és élelemre van szüksége leginkább az asszonynak.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!