A tej felvásárlási árától függ, hogyan lépnek a szarvasmarhatartók

A sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. a csíkszeredai feldolgozón keresztül 85 baniért, a csíkmadarasi Bomilact Kft. 1 lejért vásárolja fel a tej literét, sőt a Gordon Prod Kft. is kénytelen 80-90 banira visszavenni a tej árát áprilistól. Márton István, a Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke szerint az elmúlt időszak árcsökkentései által a felvásárlók tulajdonképpen a tejpiac liberalizációjára, vagyis a tejkvótarendszer áprilisi megszűnésére készülnek fel. Habár megérti, hogy a feldolgozók nehezen tudják termékeiket értékesíteni a külföldi – ugyan gyengébb minőségű, de olcsóbb – termékek dömpingje miatt, véleménye szerint más lehetőségeket kellene keresniük a spórlásra, nem pedig a tejárat csökkenteni.  

Az illetékes kiemelte, novemberben a Covalacttal folytatott tárgyalás után – amely által sikerült megegyezni velük egy kedvezőbb felvásárlási árban az egyesületi csarnokok esetén – nem szerveztek tüntetést, de amennyiben a Gordon példáját követve a további felvásárlók is csökkentik az árakat, készek utcára vonulni. Mint mondta, a „nagyszabású tiltakozó akción” nemcsak a tejfelvásárlók ellen fognak demonstrálni, hanem azon üzletláncok ellen is, amelyek árusítják a külföldről behozott, véleménye szerint gyenge minőségű tejtermékeket. Ezzel egy időben szeretnék az embereket arra ösztönözni, hogy a régióbeli tejből közeli feldolgozókban készített tejtermékeket vásárolják.  

A Covalact még tavaly csökkentette 1 lejről 85 banira a felvásárlói árát. Azt követően a Bomilact is kénytelen volt 10-15 százalékkal csökkenti az árat a kisebb termelők esetében, így míg a nagyobb tejmennyiséget leadóknak akár 1,45 banit fizetnek a tej literéért, addig a kistermelőknek legkevesebb 1 lejt adnak – részletezte Bogács Loránd. A madarasi feldolgozó tulajdonosa hozzátette, a tej ára nemcsak a mennyiségtől, hanem a minőségtől is nagyban függ, emiatt lehet a 45 banis különbség egyes gazdák között. Kérdésünkre továbbá kifejtette, egyelőre nem változtatnak az árakon, de miután hozzáférhető lesz a külföldi tej, újra tárgyalóasztal mellé ülnek a gazdákkal. Hangsúlyozta, továbbra is elsősorban a helyi tejet szeretnék felvásárolni, de ha túl olcsó lesz a külföldi tej, a piacon maradás érdekében nem tudnak majd kétszeres árat fizetni a gazdáknak. Ezzel kapcsolatban konkrét információkat viszont csak április elseje után tud mondani.

„Az elmúlt húsz évben nem kerültünk ilyen nehéz helyzetbe: 150 tonna fölösleges tejünk van raktáron” − vallotta be Magyari Piroska. A Gordon Prod Kft. társtulajdonosa megjegyezte, mindeddig tudták tartani az 1,30 lejes átlagárat, az év elején azonban megszaporodott a raktáron lévő tejmennyiség, amelyet nagyon olcsón tudnak csak értékesíteni, emellett pedig 2,2 eurós áron jönnek be a külföldi sajtok. Legszívesebben visszamondanák a gazdákat, de a velük folytatott megbeszélések során, kérésükre úgy döntöttek, inkább visszaveszik az árakat a jövő hónaptól, és nem bontanak szerződéseket. Egyelőre nincs konkrét döntés arról, hogy mennyivel adnak majd kevesebbet a gazdáknak, de a kisebb termelőknek valószínű 80-90 banit tudnak majd fizetni, a nagyobb farmoknak pedig 10 banival kevesebbet mint eddig. A társtulajdonos kérdésünkre továbbá elmondta, ragaszkodnak a belföldi tejhez, nem tervezik a külföldi tej felvásárlását áprilistól sem.

„Csak ebből megélni nem lehet” – mondta ki nyíltan az általunk megkérdezett csíkbánkfalvi hat fejőstehenes gazda, aki nem egyesületi csarnokba hordja a tejet. Arról is beszámolt, hogy novembertől 85 banit kapnak a leadott tej litere után a Covalacttól. Megjegyezte, ezt megelőzően 1 lejt fizettek, a téli időszakban pedig rendszerint felemelték az árat, nem pedig csökkentették. Elmondása szerint a napi 45-50 liter leadott tej után kapott pénz családfenntartásra sem elegendő, korábban viszont egy fizetésnek megfelelő összeget kaptak a havi 1000 liter tej után. Véleménye szerint egy nyugdíjasnak, aki napi 15 liter tejet hordott a csarnokba, korábban megérte tehenet tartani, mellékkeresetnek megfelelő volt a nyugdíja mellé, lassan azonban többe kerül az állatok tartása, mint amennyi az abból származó jövedelem.

Mint ismeretes, a keresztúri tejgyár egyesületi tulajdonban van, nemsokára beüzemel a szintén egyesületi szépvízi tejfeldolgozó, a tervek szerint pedig az év végéig a gyimesközéploki üzem is termelőképessé válik – sorolta a megyei kezdeményezéseket Márton István. Hozzátette ugyanakkor, a gazdákat igyekeznek megismertetni más lehetőségekkel is, így a húsmarhatenyésztéssel, az élőállatexporttal, amely révén a nyerstej nem marad felhasználatlanul, nem vész kárba. Elsődleges céljuk ugyanis, hogy a termelők valamilyen módon megoldást, kiutat találjanak az előttük álló nehéz helyzetből.

A megyei szarvasmarhatartó egyesület már november óta azon dolgozik, hogy a megyében működő, a felvásárló tulajdonában lévő csarnokokat egyesületi begyűjtőkké alakítsák át. Ez több szempontból is előnyös lenne a kistermelőknek: egyrészt közösen nagyobb tejmennyiséget adhatnának le, másrészt ellenőrizhető és javítható lenne a tej minősége, ezáltal alkuképessé tenné a termelőket, azaz hozzájárulna a tej felvásárlási árának normalizálásához – részletezte Márton István. Hozzátette, 2005 óta Hargita megyében 42 egyesületi tejbegyűjtőt létesítettek, november óta pedig továbbiak elindításáért dolgoztak Csíkbánkfalván, Csíkszentgyörgyön, Csíkszenttamáson, Csíkjenőfalván és Bélborban is.