A társadalom perifériájára szorult emberek világa – bemutatók a Csíki Játékszínben

A társadalom perifériáján élő emberek világát bemutató előadások jellemzik a Csíki Játékszín 2014/2015-ös évadját. Kezdődött ez Kosztolányi Dezső Édes Annájának színpadi adaptációjával, folytatódott Gorkij Éjjeli menedékhelyével, és a soron következő premier is a világ alulnézetből való megmutatására tesz kísérletet. A színház igazgatója és az előadás rendezője, Parászka Miklós évek óta fontolgatja ennek a darabnak a műsorra tűzését.

Tersánszky Józsi Jenő két évtizeden keresztül – 1921 és 1941 között – jelenteti meg sorban a Kakuk Marci kisregényeket A medál című írásával együtt (amely a színpadi változat alapjául szolgált) a Nyugatban. Örkény István a hatvanas évek elején készített ezekből a történet-füzérekből színpadi adaptációt. Az előadás alkotói úgy vélik, a Kakuk Marci bemutatásával egy olyan szerzőre terelik a figyelmet, aki egy sokkal nagyobb életművet alkotott, mintsem feledésre legyen ítélve.

„Az irodalmi és kulturális köztudatból Tersánszky Józsi Jenő valamennyire kiszorult az elmúlt évtizedek során, pedig az ő életműve, életútjának felmutatása, műveinek megszólaltatása, olvasása, színpadra vitele jogaiba helyezne egy nagy alkotót. Hatalmas életműről van szó, a Nyugat című folyóirat egyik felfedezettje és kedvence. Rajongói közé tartozott például Móricz Zsigmond, azért, mert a valóság megmutatásában Tersánszky nagyon markáns, nagyon bátor utat követ. Ugyanúgy, ahogy Móricz, de egy teljesen más habitus által, teljesen más színeket és emberi perspektívákat felmutatva, hiszen Tersánszkynál a túlélés és az életösztön diadala erősen meghatározza a műveket Móricz kendőzetlen és könyörtelen valóságot felmutató életművével összevetve” – mutatott rá Parászka Miklós.  

Aki mindig kimászik a veremből

Kakuk Marci, ez a népmesei és mégis nagyon reális figura először egy novella mellékszereplőjeként bukkan fel, majd mesélő, kalandokat átélő főszereplővé válik. Ő az, aki mindig megtalálja, a legreménytelenebb helyzetben is a helyes, reménykeltő irányt, a kiutat. „A Kakuk Marci-jelenség kulcsa: túlélni mindenáron és megőrizni az ember emberi minőségét. A Tersánszky-mű alapján készült Örkény-adaptációt Budaházi Attilával fazoníroztuk a mi látásmódunk képére. Ezt követően a próbák során még tovább alakult a szöveg, és az vezetett bennünket, hogy a szerző alapeszméjéhez és világához minél közelebb jussunk. Örkény a cím alá azt írta, történik bármikor. Ezt mi úgy értelmeztük, hogy a Kakuk Marci figurát és a mű szereplőinek figuráit megkerestük a mai környezetünkben, és ezeknek a viszonyoknak és típusoknak a bemutatásával valósul meg a mi előadásunk” – magyarázta a rendező. Bár ez nem klasszikus értelemben vett zenés előadás, a produkció Boldizsár Szabolcs zenei közreműködésével valósul meg, aki szereplőként jelenik meg a színpadon, mint Kakuk Marci belső énje, vagy a zene nyelvén beszélő énje.

Három arany hajszál

Karel Jaromír Erben és a Grimm testvérek meséi alapján írta és rendezi Budaházi Attila a Csíki Játékszín idei évadának nagyszínpadi mesejátékát. A mesebérletesek május és június folyamán láthatják a produkciót, nemcsak Csíkszeredában, hanem Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is.

„Három arany hajszálat kell a főhősnek elhoznia, ez a nap három aranyhajszála. Ebből következik, hogy ezek nyilván lángnyelvek, ez a szereplő a tüzet hozza el az embereknek, ami annyira hasonlít a Prométheusz-történethez, hogy a görög mitológiában is merítettünk hozzá, főleg a látványvilágában, és ebből szeretnénk összeszőni egy tanulságos mesét” – mondta el Budaházi Attila. A produkció látványvilágát Kelemen Kata díszlet- és jelmeztervező álmodta meg.