Fotó: Kristó Róbert
Márciusban csúcsosodik ki a Csíki Játékszín évadja, többek közt most lesz Örkény István Tóték című drámájának bemutatója, melyet a Színház Világnapján újból láthatunk. A kétnapos rendezvényre színházkritikusokat is meghívtak, de valószínű, hogy Örkény özvegyét, Radnóti Zsuzsát szintén vendégül látják. Parászka Miklós színházigazgatóval beszélgettünk.
2012. február 27., 16:402012. február 27., 16:40
2012. február 27., 19:442012. február 27., 19:44
– Három magyar klasszikus író drámáját ültetjük színpadra a jelenlegi évadunkban. Jókai Mór Gazdag szegények című vígjátékát már láthatta a csíki közönség, mivel Örkény Évet ünnepelhetünk idén, nagyon fontosnak tartottuk az egyik alapvető művét, a Tótékat színpadra vinni, idényünk utolsó nagyszínpadi produkciójaként pedig Móricz Zsigmond Búzakalász című tragikomédiáját játsszuk. A legutóbbi színházi mű próbáit szintén márciusban kezdjük. Mindhárom említett szerző a színházi berkekben, főleg magyar vonatkozásban, megkerülhetetlen.
Nagyon fontosnak tartom az Örkény István Tóték című klasszikus művének Victor Ioan Frunză által rendezett bemutatóját. Az első előadás dátumát március 2-re tűztük ki, de mivel az elmúlt hétvégén az Erdélyi Magyar Néppárt országos küldöttgyűlését tartották a Csíki Játékszín épületében, a főpróba hetünket át kellett ütemezni. A Bánk Bán bérletes bemutatót, amelyet március 9-én tartunk, két elő-bemutató (március 4., illetve március 8. – a szerk.) előzi meg. Ugyanakkor szintén a Tótékat tűztük műsorra a Színház Világnapján is. Az idei évadunkban két napos ünnepséggel – március 27-én és 28-án – tiszteljük meg a világnapot, mivel vendégül látunk a Hunyadi László Kamaratermünkben egy bukaresti alternatív színházat. A rendezvény érdekessége, hogy ők szintén a Tótékat mutatják be, és az illető előadást is Victor Ioan Frunză rendezte, az elmúlt év őszén. Ezen felül meghívtuk Örkény István özvegyét, Radnóti Zsuzsát, de jeles színkritikusokat is.
– Milyen fontos eseményeket terveztek még márciusra?
– Társulatunk életében nagyon fontos momentumnak számít, hogy kaposvári turnét tartunk jövő hónap végén a Vaknyugattal, de ami időben a legközelebbi, a március 2-i könyvbemutatónk. Pénteken a Ránézek az életemre című, Kovács Levente színházi rendezővel készült beszélgetőkönyvet (a kötet anyagát lejegyezte és szerkesztette Kádár-Dombi Katalin – a szerk.) ismertetjük. Természetesen körünkben lesz Kovács Levente, a marosvásárhelyi színházművészeti egyetem nyugdíjazott professzora, aki több színésznemzedéknek volt tanára az elmúlt évtizedek során. Én nagyon remélem, hogy mindenki eljön erre az eseményre, azok is, akik valamilyen formában részesei voltak – színházi vonatkozásban – az elmúlt évtizedeknek, de persze más érdeklődőket is szívesen várunk. A meghatározó erdélyi színházi személyiséggel Boros Kinga dramaturg beszélget.
– Milyen vendégjátékokat fogadnak márciusban?
– Kiemelném a rangos vendégünket, március 13-án, kedden ugyanis az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb társulata, a Krétakör Színház jön Csíkszeredába A papnő című előadással. A Schilling Árpád vezette színházi műhely a rendszerváltás utáni időszak egyik legelismertebb magyarországi társulata. Előadásuk azért is érdekes, mert erdélyi témákkal foglalkozik, sőt itteni közegben is készült a Sepsiszentgyörgyi Osonó Színház közreműködésével.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!