A siculicidiumra emlékeztek

A megemlékezők az istenházából átvonultak a Siculicidium-emlékműhöz, ahol ünnepi beszédek hangzottak el, majd elhelyezték a kegyelet koszorúit. A megemlékezés során a Pusztinai Házért Egyesület tagjai csángó dalokat énekeltek.

„A madéfalvi veszedelem sebet ejtett a székely népen, mely hagyományait féltve, békés úton próbált jogainak érvényt szerezni” – fogalmazott köszöntőjében Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere. Felhívta a figyelmet, azok a tettek, amit közös akarat és erős hit vezérel, győzelemmel végződnek, ezért nem szabad félni áldozatot hozni a székely nép megmaradásáért.

„Madéfalva a helytállás és a bátorság szimbóluma” – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Rámutatott, a székelyek kritikus helyzetben mindig összefogtak az ellenséggel szemben, és mindig együtt harcoltak a szabadságért. „Ma a szabadságot az autonómia jelenti. Annyi autonómiánk van, amennyit ki tudunk vívni. A megmaradást szolgálja mindenki, aki a nehézségek ellenére az itthon maradást vállalja és családot alapít” – hangsúlyozta Borboly.

Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja a székely mártírok bátorságát az aradi vértanúkéhoz hasonlította. A hősök példát mutattak hazaszeretetből, vállalták a nehézségeket életüket adva a ma élő nemzedékért. A főkonzul rámutatott a magyar állampolgárság kiterjesztésének fontosságára, ugyanakkor kijelentette: mi magyarok egymás sorsának kovácsai vagyunk. Tegyünk azért, hogy a mártírok áldozata ne legyen hiábavaló. Zsigmond Barna Pál beszédét Áder János magyar államfő újévi köszöntőjéből idézve zárta: „Kívánom, sohase adjuk fel álmainkat. Ha valami nem úgy sikerül, ahogy elterveztük, mindig legyen erőnk ismét talpra állni!”

Tánczos Barna szenátor párhuzamot vont a 249 évvel ezelőtti események és a jelen politikai helyzet között. Mint akkoriban, most is közigazgatási átrendezésekre készülnek. A Habsburg elnyomó hatalom sokban hasonlít a mai román politika próbálkozásaira. „Küzdenünk kell! Nem hagyhatjuk, hogy jogainkat sárba tiporják” – mondta a szenátor.

A beszédeket követően a kegyelet koszorúinak elhelyezésére került sor, majd Bartalus Zoltán áldotta meg a jelenlévőket. A megemlékezés a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.