
Fotó: Iochom Zsolt
A csíki helynevek településtörténeti tanulságait vette górcső alá péntek esti előadásában Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze a csíkszeredai városháza dísztermében.
2014. április 05., 13:482014. április 05., 13:48
2014. április 05., 14:432014. április 05., 14:43
A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadás-sorozatnak már korábban is volt vendége a régész, aki ezúttal arra hívta fel a figyelmet, hogy szó sincs arról, hogy csak szláv eredetű helységnevekkel találkozunk a csíki térségben.
Kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az összetett, templomcímes, illetve -falva típusú helynevekkel összevetve ugyanannyi puszta személyneves, -i vagy -d képzős, természeti környezetre utaló vagy Árpád-kori személynévi megfelelővel rendelkező „korai” helynév van területünkön.
„Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a helynevek betonba öntött szerkezetek, viszont mint a személyneveknek, ennek is megvan a divatja, a névadási szokások változhatnak, alakulhatnak” – fogalmazott Botár István, példaként hozva fel a -falva utótagú településeket, mint például Csobotfalva, amit a XVI. század előtt még Csobotként emlegettek. Az előadó úgy véli, hogy jogosan feltételezhetjük, hogy falva utónév nélkül jöttek létre az eredeti településnevek. „Egészen biztos, hogy a templomcímes nevek kiszorították a régebbi pogány, archaikus településneveket” – hangsúlyozta a régész-muzeológus.
Megítélése szerint Kristó Gyulának a templomok és a települések számára vonatkozó megállapításai mögött módszertani hiba van, ugyanis a tizedjegyzék készítésekor csak a templomos településeket írtak össze, így nyilván nem tekinthető érvényesnek a teljes településhálózatra vonatkozóan, hiányoznak a filiák, a templommal nem rendelkező kisebb települések. „Hasonló gondolatmenettel a késő középkori katonai lustrák alapján be lehetne bizonyítani a székelyföldi társadalom szinte kizárólagos férfitöbbségét” – példázódott az előadó.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Szombaton hajnalban Madéfalvára riasztották a tűzoltókat, a tűz megfékezéséhez egy markológépet is bevetettek.
Ma szabadon kimondhatjuk a véleményünket, magyarul beszélhetünk, és nyíltan bírálhatjuk a hatalmat. Hetven éve azonban ez korántsem volt magától értetődő. Az 1956-os szabadságharcra emlékeztek pénteken Csíkszeredában, a Kalász negyedi kopjafánál.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Gyászol a csíkszeredai és az egyetemes magyar jégkorongsport. Életének 83. évében, hosszú betegség után elhunyt Basa János egykori jégkorongozó, edző és testnevelő tanár, aki sportolóként, edzőként és pedagógusként egyaránt maradandót alkotott.
Kigyulladt egy parkoló személyautó csütörtök este Szépvízen. Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a jármű már teljes terjedelmében lángolt.
Koszorúzással, fáklyás emlékmenettel, zenés színházi előadással és hangversennyel tisztelegnek október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt Csíkszeredában.
Október 25-én, vasárnap délután fél hatkor gyújtanák meg a székely őrtüzeket Csíkszék, Kászonok és a Gyimesek völgyének településein. Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának képviselője arra kéri a községvezetőket, hogy támogassák a kezdeményezést.
Az 1956-os forradalom eseményeit, köztük pedig annak erdélyi és székelyföldi vonatkozásait idézik fel a kedden délután két órától kezdődő konferencián a Sapientia EMTE Csíkszerdai Karán.
A gyárbezárások munkahelyeket szüntetnek meg, de közösségeket, szakmai tudást és évtizedeken át épülő emberi kapcsolatokat is felszámolnak. Két film és az alkotókkal való beszélgetés a székelyföldi ipar múltját és emberi következményeit idézte fel.
szóljon hozzá!